1526

Határozott dátumú események

• január 14. – Madridban V. Károly német-római császár és I. Ferenc francia király békét köt. (A francia király hatalmas váltságdíj fejében kiszabadul fogságából.)^[1]
• április 23. – Szulejmán szultán ismét Magyarország ellen indul.^[1]
• április 24. – Fegyveres országgyűlés Rákosmezőn, amely határozatokat hoz a küszöbön álló hadjárat előkészületeiről.^[1]
• június 1. – A július 2-ára szóló tolnai hadbaszállási parancs megfogalmazása. (A mozgósítási parancsot három hétig nem kézbesítették ki mindenüvé, majd annak végrehajtása – a kikézbesítés után – nem történt meg.)^[2]
• július 2. – I. Szulejmán oszmán szultán Nándorfehérvárhoz érkezik.^[2]
• július 5. – Tomori Pál kalocsai érsek és bácsi ispán utasítja Várdai Mihály és Zoltai János bodrogi ispánokat, hogy a megye nemesi felkelését és a jobbágyok ötödrészét a péterváradi rév védelmére küldjék, hogy ott megvédhessék Bács és Bodrog megyéket. (8-án már a megyét utasítja, hogy még azon az éjjel valamennyi nemes és jobbágy egyenként a péterváradi révnél legyen.)^[2]
• július 11. – A szultán Nándorfehérvárról (Belgrádból) átkel Zimonyba.^[2]
• július 20. – II. Lajos király a pápai segélyhad első felével, cseh zsoldosokkal és saját bandériumával elindul Budáról.^[1]
• július 27. – Alapy György bán vezette maroknyi várvédők – kétheti ostrom után – kénytelenek a török túlerővel szemben feladni Pétervárad várát.
• július 28. – Nádasdy Tamás királyi titkár előadja II. Lajos segélykérelmét a speyeri birodalmi gyűlésen.^[1]
• augusztus 6. – II. Lajos és hadserege Tolnára érkezik, ahol csatlakozik hozzá a pápai pénzen felfogadott lengyel zsoldos csapat.^[1]
• augusztus 8.
  • Eszék polgárai a város kulcsait eljuttatják a szultánnak.^[2]
  • Elesik Újlak vára.^[1]
• augusztus 14. – A török csapatok megérkeznek az eszéki vár mellé.^[2]
• augusztus 15–19. – A török sereg hidat ver a Dráván és átkelt a folyón.
• augusztus 19–23. – Az oszmán hadsereg Eszéknél átkel a Dráván.^[1]
• augusztus 24. – Tomori Pál öt nappal a mohácsi vész előtt legyőz egy török sereget Krassóvár közelében.
• augusztus 29. – A magyar sereg Mohácsnál alig másfél óra alatt megsemmisítő vereséget szenved a I. Szulejmán szultán vezette török hadaktól. A mohácsi csatában elesett csaknem a teljes gyalogság, hét főpap és huszonnyolc főúr, míg a menekülő II. Lajos király a megáradt Csele-patakba fulladt.
• augusztus 30. – Megérkezik Budára a csatavesztés híre,^[1] Lajos özvegye, Mária királyné udvarával Pozsonyba menekül.^[3]
• szeptember 11. – I. Szulejmán szultán – serege élén – bevonul a védtelenül hagyott Budára.^[4]
• szeptember 14. – A törökök felgyújtják Budát és Pestet.^[3]
• szeptember 25. – A szultán – a hadak hátrahagyása nélkül – hazaindul a Duna–Tisza közén dél felé. (Magával viszi a budai vár értékeit és a budai zsidókat.)^[3]
• szeptember 28. – A török sereg először fosztja ki Szeged városát.
• október 10. – Az oszmán fősereg Nándorfehérvárnál átkel a Duna déli partjára, az elfoglalt szerémségi várakban oszmán őrség marad.^[1]
• október 18. – I. Szulejmán kivonul Magyarországról, befejeződik az 1521-26-os török háború.
• október 19. – Sárffy Ferenc győri várparancsnok jelentést ír Brodarics István kancellárnak II. Lajos király holttestének megtalálásáról.^[1]
• október 23. – Ferdinánd osztrák főherceget a cseh rendek királyukká választják.
• november 10.
  • A székesfehérvári országgyűlés Szapolyai János erdélyi vajdát választja királlyá.^[3]
  • Perényi Péter koronaőr tölti be az erdélyi vajda tisztet.
• november 11. – Szapolyai János erdélyi vajdát magyar királlyá koronázza Podmaniczky István nyitrai püspök Székesfehérvárott.
• november 17. – A pozsonyi országgyűlés magyar királlyá Ferdinánd cseh királyt választja.^[3]
• november 26. – V. Károly német-római császár és spanyol király levélben biztosítja a magyar rendeket, hogy az országot megvédi a török ellen.
• december 17. – Az ellenpárt Habsburg Ferdinándot kiáltja ki magyar királynak Szapolyai János ellenében.

Határozatlan dátumú események

• augusztus eleje – Szlavónia rendjei Rácsán tartott tartománygyűlésükön elhatározzák – jobbágyaik ötödrészével együtti – nemesi felkelésüket. (A mohácsi mezőre azonban kevesen érnek időben.)^[2]
• augusztus 14. után – VIII. Henrik angol király követe, Sir John Wallop útnak indul Londonból a Magyarországnak szánt segéllyel.^[1]
• késő ősz – Zavargások a Délvidéken, Török Bálint rátámad Cserni Jovánra (szabadkai támadás)
• télutó – Csáky László megtámadja Cserni Jovánt, de kudarcot vall és a szerbek megölik (csanádi támadás).
• az év folyamán –
  • Kihal a mazówiai hercegi dinasztia. (Hercegségük ekkor a Krakkóban székelő Jagelló királyi családra szállt.)
  • Cserni Jován felkelése a Délvidéken.
  • Az 1526-ban alapított Német Lovagrend országa véglegesen is megszűnik. (A rendet bár Brandenburgi Albert névlegesen feloszlatta, de V. Károly német-római császár nem ismerte el az intézkedést, új nagymestert tett meg Walter von Kronenberg személyében. A lovagrend ezt követően áttelepül Németországba.)
  • A Mogul Birodalom megalapítása. (Gyakorlatilag az angol gyarmatosításig fennmarad.)^[5]

1526 a tudományban

1526 az irodalomban

• július 31. – Ágost szász választófejedelem († 1586)
• augusztus 18. – Claude d’Aumale, Aumale guise-házi hercege, a francia vallásháborúk katolikus pártjának egyik vezetője († 1573)
• október 30. – Hubert Goltzius németalföldi grafikus, festő, nyomdász, numizmatikus, történész († 1583)
• az év folyamán:
  • Báki vagy Mahmud Báki oszmán-török költő, a török irodalom egyik legnagyobb alakja
  • Philippe de Montmorency–Nivelle, Horne grófja, a németalföldi szabadságharc mártírja
  • Giovanni Pierluigi da Palestrina zeneszerző, a reneszánsz templomi zene kiemelkedő képviselője

• augusztus 29. –

II. Lajos magyar király, elesik Mohácsnál (* 1506)

Tomori Pál hadvezér, kalocsai érsek (* 1475 körül)

Szalkai László esztergomi érsek (* 1475)

Sárkány Ambrus volt királyi országbíró (* 1480 körül)

Drágffy János királyi országbíró (* ?)

Perényi Ferenc váradi püspök (* 1500)

Móré Fülöp pécsi püspök (* ?)

Paksy Balázs győri püspök (* ?)

Csaholy Ferenc csanádi püspök (* 1496)

Palinay György boszniai püspök (* ?)

Szapolyai György szepesi gróf, a had második vezére (* 1488 k.)

Balassa Ferenc^[6] volt horvát–szlavón bán (* ?)

Bebek Ferenc, Gömör vármegye ispánja (* ?)

Országh Ferenc főkamarás (* ?)

Korlátkői Péter főajtónálló (* ?)

Trepka András főajtónálló, királyi testőrtiszt (* ?)

Horváth Simon királyi főpincemester (* ?)

Aczél István pozsonyi várnagy, királyi testőrtiszt (* ?)

Orlovcsics György zenggi kapitány (* ?)

• Vásárhelyi András (*?) költő
• Só Sin, a Rjúkjúi Királyság királya (* 1465)