Halvány köviveréb
A halvány köviveréb (Carpospiza brachydactyla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a verébfélék (Passeridae) családjába tartozó Carpospiza nem egyetlen faja.[1][2]
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Carpospiza brachydactyla (Bonaparte, 1850) | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Halvány köviveréb témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Halvány köviveréb témájú kategóriát. |
Rendszerezése
A fajt Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte francia ornitológus írta le 1850-ben, a Petronia nembe Petronia brachydactyla néven.[3]
Előfordulása
Afganisztán, Azerbajdzsán, Bahrein, Ciprus, Dzsibuti, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Eritrea, Etiópia, Grúzia, Irán, Irak, Izrael, Jemen, Jordánia, Katar, Kuvait, Libanon, Omán, Oroszország, Örményország, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Szudán, Szíria, Törökország és Türkmenisztán területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi gyepek és sivatag, sziklás környezetben. Vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 15 centiméter, testtömege 21-25 gramm.[5]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. október 16.)
