Hanza-szövetség
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A Hanza-szövetség (németül: die Hanse) kereskedővárosok szövetsége volt a középkorban, amely Észak-Európában és a Balti-térségben működött a 13-17. században.
A Hanza-szövetség
A Hanza-szövetség megalapozta a középkori városi kultúrát Észak-Európában és jelentést adott a mondásnak: „a városi levegő szabaddá tesz”.
A Szövetség, mely majdnem félezer évig működött, az egész Balti-tengeri régióban hatással volt a gazdaságra, politikára és kultúrára. A Hanza-szövetség létrejöttének előfeltétele volt a kereskedelem és a városok fejlődése, valamint a német kereskedők előrenyomulása kelet felé a Balti-tenger partjai mentén. Az időszak szimbolikus kezdete 1159, amikor Lübeck városát, a szövetség központját, újraalapították.[1]
Eleinte a Hansa fogalom a külföldön élő kereskedők szövetségét jelentette. A 13. század végére a városok Hansái megerősödtek – kereskedővárosok komoly szövetségévé, melyek közös politikai alapelvet vallottak.
Gazdasági erejével együtt párosult politikai hatalma: tőle függött rengeteg észak-európai ország gazdasága is, így a Német Lovagrendé is. Mivel óriási pénzösszegekkel rendelkezett, nagyszámú zsoldossereget tartott fenn, s több háborúban leverte a dán királyt, de éppúgy hadat viselt a németalföldi városok és Anglia ellen is. A német lovagrend tevékenyen támogatta és védte a szövetséget, mert azt a 13. században, mikor megkezdte a kelet-balti területek bekebelezését, jelentős szubvenciót biztosított számára, részben, mert nem állt közvetlen egyházi fennhatóság alatt, mint a Kardtestvérek rendje.
Hanza-városok a mai Németország, Lengyelország, Hollandia, Oroszország, Belgium, Svédország, Norvégia, Lettország és Észtország területén voltak. A Hanza kereskedelmi régió nyugati határa London és Bruges, keleti határa Novgorod, míg északon Bergen határolta. Központi városa Lübeck, ahol a kelet-nyugati kereskedelmi útjaikon minden hajó kikötött.
A Hanza-városok képesek voltak gazdasági nyomást gyakorolni más városokra: az embargótól kezdve a közvetlen háborúig terjedt az eszköztáruk. A 14. század második felére a Hanza-szövetség korlátlan gazdasági hatalommá vált Észak-Európában. A Balti-tenger volt a Szövetség „belső tengere”.
A Hanza-kereskedők főként két, egymástól függő terület között kereskedtek. A gyáripar és kézművesség fejlett volt Flandriában és Rajna-Vesztfáliában, míg Kelet-Európa és Oroszország elegendő alapanyagot és élelmiszert biztosított. Hosszadalmas belső harc is folyt a Hanza-városok között Novgorod ellenőrzéséért, hiszen ezen a városon keresztül kereskedtek az egész Orosz Birodalommal. A Hanza-kereskedők már a 13. században állandó állomást tartottak fent közösen Novgorodban. Ezt Péter udvarának (vagy Peterhofnak) nevezték, és a kereskedők otthonait, raktárépületeit, malmot, sörfőzdét és templomot foglalt magába.
A törvény szerint minden Hanza-kereskedő évente csak egyszer utazhatott Novgorodba, és legfeljebb 1000 ezüstmárka értékben hozhatott árut magával. A 15. században a Hanza-szövetségnek sikerült megtiltani a kereskedést Oroszországgal a nem a Szövetséghez tartozó kereskedők részére.
A 14. század végén a Hanzát eredményesen zaklatták a Vitális Testvérek. Bár a kalózokat idővel sikerült legyőznie a Hanzának, de ettől kezdve egyre több nehézséggel nézett szembe a szövetség.
A novgorodi Hanza-kereskedelmi állomást 1494-ben zárták be, igazgatása átkerült három másik városhoz: Rigához, Tartuhoz és Tallinnhoz. Habár a kereskedelmi kapcsolatok Oroszországgal más útvonalakon is fejlődtek, ez az év jelöli a Hanza-szövetség hanyatlásának kezdetét. A Szövetség a 16. században gyorsan vesztett jelentőségéből, elsősorban az erősödő Anglia, Dánia, de főképpen Hollandia miatt. A nagy földrajzi felfedezések és a hajózás fejlődése lehetővé tették, hogy új kereskedelmi útvonalak alakuljanak, így már nyersanyagot és gazdaságilag fontos nemesfémet máshonnan is be lehetett szerezni. Ráadásul a hajóépítés az angoloknál, portugáloknál, hollandoknál, franciáknál és spanyoloknál rengeteget fejlődött, míg ilyen jellegű fejlesztésekbe a Hanza nem tudott kezdeni. A Német-római Birodalomnak meggyűlt a baja az Oszmán Birodalom előretörésével, ezért a nagy földrajzi felfedezésekből a németek többnyire kimaradtak.
Az utolsó Hanza-gyűlésen, 1669-ben Lübecken kívül csak öt másik város képviseltette magát (fénykorában 220 város volt a Hanza-szövetség tagja). A gyűlés után a Szövetség megszűnt. A független államok korszaka ezzel elkezdődött.
Hanza-városok listája
1559-ben a Hanza városok szövetsége négy régiót ("kört") alkotott.
| Régió | Város | Állam |
|---|---|---|
| Vend-pomerániai | Lübeck  | Szabad birodalmi város |
| Vend-pomerániai | Hamburg | Szabad birodalmi város |
| Vend-pomerániai | Lüneburg  | Braunschweig–Lüneburgi Hercegség |
| Vend-pomerániai | Wismar  | Mecklenburgi Hercegség |
| Vend-pomerániai | Rostock  | Mecklenburgi Hercegség |
| Vend-pomerániai | Stralsund  | Rügeni Fejedelemség |
| Vend-pomerániai | Demmin  | Pomerániai Hercegség |
| Vend-pomerániai | Greifswald  | Pomerániai Hercegség |
| Vend-pomerániai | Anklam  | Pomerániai Hercegség |
| Vend-pomerániai | Stettin (Szczecin)  | Pomerániai Hercegség |
| Vend-pomerániai | Pasewalk  | Pomerániai Hercegség |
| Vend-pomerániai | Kolberg (Kolobrzeg) | Pomerániai Hercegség |
| Vend-pomerániai | Rügenwalde (Darłowo) | Pomerániai Hercegség |
| Vend-pomerániai | Stolp (Słupsk) | Pomerániai Hercegség |
| Balti | Visby  | Svéd Királyság |
| Balti | Stockholm  | Svéd Királyság |
| Balti | Danzig (Gdańsk)  | Német Lovagrend |
| Balti | Ebling (Elbląg)  | Német Lovagrend |
| Balti | Thorn (Toruń)  | Német Lovagrend |
| Balti | Krakkó  | Lengyel Királyság |
| Balti | Breslau (Wrocław) .svg) | Cseh Királyság |
| Balti | Königsberg (Kalinyingrád) .svg) | Német Lovagrend |
| Balti | Riga  | Livónia |
| Balti | Reval (Tallinn) .svg) | Livónia |
| Balti | Dorpat (Tartu)  | Livónia |
| Szász | Braunschweig  | Szász Hercegség |
| Szász | Bréma  | Szabad birodalmi város |
| Szász | Magdeburg  | Magdeburgi Érsekség |
| Szász | Goslar  | Szabad birodalmi város |
| Szász | Erfurt  | Mainzi Érsekség |
| Szász | Stade  | Brémai Érsekség |
| Szász | Berlin  | Brandenburgi Őrgrófság |
| Szász | Frankfurt .png) | Brandenburgi Őrgrófság |
| Vesztfáliai | Köln  | Szabad birodalmi város |
| Vesztfáliai | Dortmund  | Szabad birodalmi város |
| Vesztfáliai | Deventer  | Utrechti Püspökség |
| Vesztfáliai | Kampen .svg) | Utrechti Püspökség |
| Vesztfáliai | Groningen  | Frízföld |
| Vesztfáliai | Münster  | Münsteri Püspökség |
| Vesztfáliai | Osnabrück  | Osnabrücki Püspökség |
| Vesztfáliai | Soest  | Szabad birodalmi város |
Lerakatok
A szövetség a következő helyeken rendelkezett lerakatokkal.
| Város | Állam |
|---|---|
Novgorod-Peterhof  | Orosz Cárság |
Bergen-Bryggen  | Norvég Királyság |
Brugge-Hansekontoor  | Flandriai Grófság |
London-Steelyard  | Angol Királyság |
Antwerpen  | Brabanti Hercegség |
| Bishop's Lynn (King's Lynn) | Angol Királyság |
Ipswich  | Angol Királyság |
Malmö  | Dán Királyság |
Falsterbo  | Dán Királyság |
Kaunas  | Litván Nagyfejedelemség |
Pleskau (Pszkov)  | Orosz Cárság |
Polack  | Litván Nagyfejedelemség |
Jegyzetek
További információk
