17. század

Európa

• Nagyobb változások a filozófia és a tudomány terén, amelyet tudományos forradalomként lehet jellemezni.
• A század elején zűrzavaros idők Oroszországban.
• 1602 – A Holland Kelet-indiai Társaság alapítása
• 1603 – Meghal I. Erzsébet angol királynő, a Tudor-ház utolsó sarja. A trónt Stuart Mária fia, VI. Jakab skót király örökli (→ akiből I. Jakab angol király lesz) – Anglia és Skócia egyesülése.
  • I. Jakab Kálvin angliai követőit, a puritánokat véresen üldözi.
• 1608 – A Protestáns Unió megalapítása – a Német-római Birodalom protestáns rendjeinek szövetsége
• 1609 – A Katolikus Liga megalapítása Bajorország vezetésével, válaszul az 1608-ban alakult Protestáns Unióra
• 1613 – A 16 éves Mihail Fjodorovics Romanov trónra ültetésével megkezdődik az 1917-ig tartó Romanov-korszak Oroszországban
• 1617–1629: Svéd–lengyel háború. A háború célja a Livónia feletti hatalom, és a kereskedelem felügyelete a Balti-tengeren.
• 1618 – A csehek, akiknek II. Rudolf 1609-ben felséglevélben biztosította a vallásszabadságot és rendi kiváltságaikat, fegyvert fognak a bécsi udvar abszolutista politikája és az ellenreformáció térhódítása ellen. A Habsburg-ellenes felkelésükkel (prágai defenesztráció) megindul a harmincéves háború, amelyet a 17. század világháborújának is emlegetnek, és Európa minden hatalmát érintette, de a fő hadszíntér Németország lett, amely lakosságnak kb. harmadát vesztette el.^[1]
  • 1648: A harmincéves háború és egyben a németalföldi szabadságharc lezárásaként megkötik a vesztfáliai békét
• 1620 – A Katolikus Liga győzelme a fehérhegyi csatában
• 1620-1621: Moldvai lengyel–török háború – az Oszmán Birodalom és Lengyelország–Litvánia konfliktusa
• 1621 – Holland Nyugat-indiai Társaság megalapítása
• 1632 – A lützeni csatában a svédek legyőzik Wallenstein hadait
• 1640 – Portugáliában a spanyol uralom ellen felkelés tör ki, amely a portugál Bragança–családot (wd) juttatja trónra (→ IV. János). Az új dinasztia szoros és tartós szövetséget köt Angliával, de a politikai támogatás fejében a portugál gazdaság teljesen angol függőségbe kerül.^[2]
• 1640–től: Angol polgári forradalom
  • 1642–1649 Angol polgárháború
  • 1653: Cromwell katonai puccsal szétkergeti a csonka parlamentet, új parlamenttel kísérletezik, majd azt is feloszlatja és a köztársaság életfogytiglani védnökének nyilváníttatja magát
  • II. (Stuart) Károly restaurációja
  • A dicsőséges forradalom (1688)
• 1644–1669: Kandiai háború – a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom között
• 1648–1653: A Fronde. Franciaországban politikai-katonai megmozdulás.
• 1648–1654: Kozák–lengyel háború
• 1645–1676: Alekszej orosz cár. Országát jelentősen megnöveli a lengyelek rovására.
  • A dnyeperi kozákság a lengyelek ellen a cár segítségét kéri és kimondja csatlakozását Oroszországhoz (1654).
  • A lengyel–orosz háborút (wd) (1654–1667) az andruszovói béke megkötése fejezi be: a Dnyeper bal partja, Kijev és Szmolenszk Oroszországhoz kerül, a kozákok egyelőre megtartják területi autonómiájukat.
  • Nyikon pátriárka 1653 után görög mintára megreformálja az orosz egyházat. A cár támogatásával sikerül letörnie az óhitű szakadárok (raszkolnyikok) ellenállását.
• 1652–1654: A hajózási törvény miatt kitört angol-holland háborúban az angol flotta Robert Blake vezetésével már egyenrangú ellenfele a Tromp és Ruyter vezette holland hajóhadaknak. Hollandia kénytelen a törvényt tudomásul venni.
• 1655–1660: Északi háború – Lengyelország–Litvánia és Svédország küzdelme, amelybe más államok is bekapcsolódnak
• 1658: I. Lipótot német-római császárrá koronázzák (uralkodik 1705-ig)
• 1659: A pireneusi békével véget ér az 1635 óta tartó francia–spanyol háború
• 1665–1667 – A második angol-holland háború
• 1666 – A nagy londoni tűzvész
• 1667–1668: XIV. Lajos első hódító háborúja: Belgium megszerzése a spanyoloktól; devolúciós háborúnak nevezik
  • 1668 – Az aacheni békeszerződés
• 1668: Véget ér az 1640 óta tartó portugál-spanyol háború, mellyel Portugália függetlenné válik
• 1661–1683 – Colbert, XIV. Lajos minisztere következetesen érvényesíti a merkantilizmus elméletét
• 1672 – az oszmánok elfoglalják Podóliát Lengyelországtól. Az Oszmán Birodalom, kevéssel összeomlásának kezdete előtt, eléri legnagyobb kiterjedését

• 1672–1679: A francia–holland háború
  • 1679 – A nijmegeni szerződés
• 1676–1681 – Orosz–török háború Ukrajna birtokáért
• 1681 – XIV. Lajos az ún. reuniós kamarák ítélete alapján elfoglalja a német-római birodalomtól Strasbourgot és Elzász jelentős részét
• 1683–1684: Francia–spanyol háború
• 1684 – A törökellenes Szent Liga létrehozása (ld. még: A Szent Liga háborúja)
• 1685 – XIV. Lajos a fontainebleau-i ediktummal végső csapást mért a hugenottákra. A protestánsok százezrei vándorolnak ki Hollandiába és német területre, elsősorban Poroszországba; ezzel a Colbert által fellendített francia gazdaságot súlyos csapás éri.^[3]
• 1688–1697: a pfalzi örökösödési háború: XIV. Lajos hódító háborúja Pfalz megszerzésére, amelyet hadai teljesen elpusztítanak. Hatalmas francia-ellenes koalíció alakul (előzménye az augsburgi liga).
  • 1697 – A rijswijki békeszerződés

Kultúra, társadalom

• 1606 – Kialakult az opera műfaja. Megrendezik Rómában az első szabadtéri operaelőadást
• 1608 – Németalföldön forgalomba kerül az első csekk.
• 1687 – Isaac Newton publikálja a Principiát ("a természetfilozófia matematikai alapjai")
• 1698 – Oroszországban minden szakállas férfit adó fizetésére köteleznek
• 1700 – Berlinben a hajadon nőkre vetnek ki adót
• 1700 – Leibniznek, a kor egyik legnagyobb tudósának közreműködésével megalakul Berlinben a Tudományos Társaság, a Porosz Tudományos Akadémia elődje

Magyarság

• 1604 – Bocskai István hajdúkat felfogadva száll szembe a Habsburgokkal
  • 1604 Bocskai győzelmet arat Álmosd és Diószeg között a császári seregek fölött
  • 1605 végétől letelepíti a hajdúkat
  • 1606 – Megkötik a bécsi békét I. Rudolf és Bocskai között
• 1606 – A zsitvatoroki béke lezárja a tizenöt éves háborút
• 1610–11 – Erdélyi belháború
• 1612–13 – Erdélyi–török háború
• 1613–1629 – Az Erdélyi Fejedelemség aranykora Bethlen Gábor alatt

• 1615 – A nagyszombati béke Bethlen Gábor fejedelem és II. Rudolf császár között. A császár biztosítja Erdély függetlenségét.
  • 1620 – 1621 – Bethlen Gábor Habsburg-ellenes hadjárata
  • 1622 – Bethlen Gábor a nikolsburgi békében megkap hét felső-magyarországi vármegyét
  • 1626 – Bethlen Gábor belép a Habsburg-ellenes protestáns hatalmak westminsteri szövetségébe
• 1635 – Pázmány Péter megalapítja a nagyszombati egyetemet
• 1643 – I. Rákóczi György csatlakozik a Habsburg-ellenes szövetséghez
  • 1645 – A linzi békében Rákóczi megkap hét felső-magyarországi vármegyét, valamint szabad vallásgyakorlatot a magyar korona minden alattvalójának
• 1657 – II. Rákóczi György erdélyi fejedelem – a svédekkel szövetségben – megindul seregével Lengyelország ellen, a trónra jutás reményében. Az erdélyi csapatok be is veszik Krakkót, majd II. Rákóczi György erdélyi és svéd hadak élén bevonul Varsóba. Az otthon maradt erdélyi rendek a török fenyegetés hatására II. Rákóczi Györgyöt lemondatják a trónról, helyébe Rhédey Ferencet választják.
• 1657 – I. Lipót német-római császárt Magyarország királyává koronázzák (1705-ig uralkodik)
• 1660 – Szejdi-dúlás – nagy pusztítást okozó török-tatár támadás Magyarország tiszántúli területein és Erdélyben
  • - A törökök elfoglalják Váradot (Nagyvárad)
• 1663-1664 – Habsburg–török háború
  • 1664 – A szentgotthárdi csata – A keresztény csapatok összecsapnak a törökökkel és elsöprő győzelmet aratnak
• 1664- Zrínyi Miklós téli hadjárata
• 1664 – A vasvári béke megkötése
• 1667 – A Habsburg-ellenes Wesselényi-összeesküvés
• 1678 – Thököly Imre csatlakozik a Habsburg-ellenes felkelőkhöz
• 1683 – A császári csapatok megkezdik a törökök kiűzését
  • 1686 – Buda visszafoglalása a törököktől
  • 1687 – Nagyharsányi csata – a császári csapatok legyőzik a törököket
• 1687 – Az országgyűlés lemond az Aranybullában biztosított ellenállási jogról, valamint a királyválasztás jogáról, és elismeri a Habsburg-ház férfiágának trónöröklési jogát
• 1690 – Az önálló Erdélyi Fejedelemség felszámolása
• 1691 – A Diploma Leopoldinum elfogadása a fogarasi országgyűlésen. E hitlevél szerint intézték Erdély belügyeit több mint százötven éven át, 1848-ig.
• 1697 – Hegyaljai kuruc felkelés
• 1697 – A Savoyai Jenő vezette császári csapatok döntő győzelmet aratnak a zentai csatában a törökök felett
• 1699 – A karlócai béke megkötése. A béke az 1683–1697-es, a törököket a Magyar Királyság területéről kiűző osztrák-oszmán háborút zárta le, amely az utóbbiak vereségével zárult.

Kultúra

• 1635 – Pázmány Péter esztergomi érsek megalapítja a Nagyszombati Egyetemet
• 1646 – Zrínyi Miklós megírja a Szigeti veszedelmet
• 1650 – 1654 – Comenius cseh pedagógus, "a nemzetek tanítójának" tevékenysége Sárospatakon
• 1655 – Utrechtben megjelenik Apáczai Csere János Magyar encyclopaedia című műve
• 1657 – Kisdi Benedek egri megyés püspök megalapítja a kassai egyetemet

Lásd még: A barokk kor magyar irodalma

Amerika

• Holland kísérlet Brazília gyarmatosítására
• 1607 – James Fort néven az első tartós angol megtelepülés Virginiában. Megkezdődik az angol gyarmatosítás Észak-Amerikában.
• 1608 – A franciák megalapítják Québecet a Szent Lőrinc-folyó völgyében. A francia gyarmatosítás kezdete Észak-Amerikában.
• 1621 – Holland Nyugat-indiai Társaság megalapítása
• 1626 – A hollandok megalapítják Új-Amszterdamot (New Yorkot)
• 1630 – Az angol puritánok megalapítják Bostont
• 1664 – York hercege elfoglalja a holland birtokokat: Manhattan szigetét és a Hudson völgyét
• 1682 – A Mississippi folyásának alsó völgye francia birtok, amelyet az uralkodó tiszteletére Louisianának neveznek el
• 1682-1683 – Az angol uralkodó engedélyével a kvéker William Penn megalapítja Philadelphiát

Ázsia, Óceánia

• 1602 – A Holland Kelet-indiai Társaság alapítása
• 1603 – Japánban a Tokugava Iejaszu magához ragadta a hatalmat, és megalapítja a Tokugava-sógunátust, amely 1868-ig hatalmon maradt
  • A század első felében Japán elzárkózik a Nyugattól
• 1640 körül – Koreában a "zárt kapuk politikájának" kezdete
• 1642–1644 – A. J. Tasman holland hajós felfedezi Tasmaniát, Új-Zélandot, a Tonga- és Fidzsi-szigeteket
• 1644 – Kínában parasztfelkelések sorozata megdönti a Ming-dinasztia uralmát
  • Pekinget a mandzsuk foglalják el, és 1681-ig egész Kínát egyesítik uralmuk alatt

• 1647 – Indiában elkészül a Tádzs Mahal, „a paloták koronája”
• 1648 – Szibéria az orosz cár adófizetője lesz
• 1656–1661 – Mehmed Köprülü nagyvezír átmenetileg újra ütőképessé teszi az oszmán birodalmat a korrupció megfékezésével és a hadsereg fegyelmének helyreállításával.
• 1661 – Mumbai (Bombay) az angolok kezére kerül
• 1658–1707 – Aurangzeb, az indiai mogul császárság utolsó nagy uralkodója
• 1674 – A franciák kereskedelmi telepet hoznak létre Indiában

Afrika

• 1621 – Holland Nyugat-indiai Társaság megalapítása
• 1652 – Kaapstadt holland gyarmat alapítása Dél-Afrikában

• 1640 – Jansenius németalföldi katolikus teológus Augustinus c. posztumusz munkája elindítja a janzenizmus vallási mozgalmát.

Lásd még: A kereszténység kronológiája#17. század

Lásd még: A pápaság története#17. század

• A 16-17. század fordulója: mikroszkóp és a teleszkóp.
• Mechanikus számológép építése (Pascal).
• William Harvey felfedezi a vérkeringést
• Anton van Leeuwenhoek felfedezi a mikrobákat
• Johannes Kepler felfedezi a bolygómozgás törvényeit
• Galilei természettudós védelmébe veszi Kopernikusznak a római egyház által 1616-ban index-re helyezett tanítását. (1633-ban az inkvizíció tanai visszavonására kényszeríti.)
• Az ingaóra feltalálása.
• A barométer, a gőzkukta feltalálása.
• Denis Papin elsőként szerkeszti meg a dugattyús gőzgépet (1690)
• Az ágyú és a lőpor technológiájának fejlődése.
• A fénysebesség első megmérése (1676)

Magyarok

• Bocskai István magyar államférfi, hadvezér, 1605-1606 között Erdély fejedelme (1557–1606)
• Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, magyar király (1580–1629)
• Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja (1570–1637)
• I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1593–1648)
• II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1621–1660)
• Apáczai Csere János teológus, a magyar művelődés úttörője, az első magyar enciklopédista (1625–1659)
• Zrínyi Miklós, magyar író, költő és hadvezér (1620–1664)
• Thököly Imre magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között felső-magyarországi fejedelem, majd 1690-ben Erdély megválasztott fejedelme (élt: 1657– 1705)

Külföldiek

Művészek

• Miguel de Cervantes, spanyol író 1547–1616
• Lope de Vega, spanyol drámaíró 1562–1635
• Antonio Stradivari, híres olasz hegedűkészítő 1644–1737
• William Shakespeare, angol író, költő 1564–1616
• Claudio Monteverdi, olasz zeneszerző 1567–1643
• Rubens, flamand festő 1577–1640
• Anthony Van Dyck, holland származású angol festő 1599–1641
• Rembrandt, holland festő 1606–1669
• John Milton, angol író 1608–1674
• Molière, francia drámaíró 1622–1673

Egyéb

• Francis Bacon, angol filozófus 1561–1626
• Johannes Kepler német csillagász (1571–1630)
• Galileo Galilei, olasz tudós 1564–1642
• William Harvey, angol orvos 1578–1657
• Thomas Hobbes, angol filozófus 1588–1679
• Comenius, cseh pedagógus és író 1592–1670
• Descartes (Cartesius), francia filozófus és matematikus 1596–1650
• Blaise Pascal, francia teológus, matematikus és fizikus 1623–1662
• Spinoza, holland filozófus 1632–1677
• John Locke, angol filozófus 1632–1704
• Gottfried Leibniz, német filozófus és matematikus 1646–1716
• Anton van Leeuwenhoek, holland biológus 1632–1723
• Isaac Newton, angol fizikus és matematikus 1642–1727

Megjegyzés: A 17. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.