Hegyescsőrű földipinty

madárfaj

A hegyescsőrű földipinty (Geospiza difficilis) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó faj.[1]

Hegyescsőrű földipinty
Tojó
Tojó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság:Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály:Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport:Magzatburkosok (Amniota)
Osztály:Madarak (Aves)
Csoport:Carinatae
Alosztály:Neornithes
Alosztályág:Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport:Neoaves
Csoport:Passerea
Öregrend:Telluraves
Csoport:Australaves
Csoport:Eufalconimorphae
Csoport:Psittacopasserae
Rend:Verébalakúak (Passeriformes)
Család:Tangarafélék (Thraupidae)
Alcsalád:Coerebinae
Nem:Geospiza
Faj:G. difficilis
Tudományos név
Geospiza difficilis
Sharpe, 1888
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyescsőrű földipinty témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyescsőrű földipinty témájú kategóriát.

Rendszerezés

A besorolása vitatott, egyes rendszerezők a sármányfélék (Emberizidae) családjába sorolják.[2]

Alfajai

  • Geospiza difficilis difficilis
  • Geospiza difficilis debilirostris
  • Geospiza difficilis septentrionalis[2]

Előfordulása

Az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteken endemikus madár. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi száraz erdők és bokrosok. Állandó, nem vonuló faj.[3]

Megjelenése

Testhossza 10-15 centiméter, átlagos testtömege 16,15 gramm. A hegyescsőrű földipintynek nagy, éles csőre van, az állati táplálékra alkalmazkodott.

Életmódja

A hegyescsőrű földipinty territoriális madár. Tápláléka rovarok és lárváik. Táplálékát a növényzetben vagy a talajon keresi. A hegyescsőrű földipinty néhány madártársához hasonlóan feltöri más madarak tojásait, és kiszívja belőlük a tápanyagot. A hegyescsőrű földipinty a Wolf-szigeten még vért is fogyaszt, amit a vedlésben lévő tengeri madarakból nyer. Addig csipkedi a madarak finom szárny- és farktollait, amíg elő nem buggyan a vörös testnedv.

Szaporodása

A költési időszak az esőzésektől függ, többnyire január és május között van. A fészekalj 1-5, többnyire 3 halvány színű, barna pettyes tojásból áll. A kotlás 12 napig tart és csak a tojó végzi, de a hím ellátja táplálékkal. A fiókákat mindkét szülő eteti. A fiatal madarak 13-15 nap múlva repülnek ki.

Rokon fajok

A Darwin-pintyekhez tartozik, közeli rokonságban áll a Galápagos-szigetek többi pintyével.

Jegyzetek

Források

További információk