Heinrich von Stephan
Ernst Heinrich Wilhelm Stephan, 1885-től von Stephan (Stolp, Pomeránia, 1831. január 7. – Berlin, 1897. április 8.) a német birodalmi postahivatal államtitkára.
| Heinrich von Stephan | |
 | |
| Született | Ernst Heinrich Wilhelm Stephan[1] 1831. január 7.[2][3][4][5][1] Słupsk[6][5][1] |
| Elhunyt | 1897. április 8. (66 évesen)[2][3][4][5][1] Berlin[7][5][1] |
| Álneve | Curt Rappolt |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Anna Stephan (1855. július 16. – 1862)[1] |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Friedrich Stephan |
| Foglalkozása | Beamter |
| Tisztsége |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | cukorbetegség |
| Sírhelye | Dreifaltigkeitskirchhof I (DV2-SA-9)[8] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich von Stephan témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
1848-ban postaszolgálatba lépett, 1856-ban a berlini főpostahivatalnál titkár lett, 1858-ban tanácsos, 1865-ben előadó tanácsos, 1870-ben főpostaigazgató és az északnémet szövetség postaügyének feje lett. Az első hónapokban nagy feladat várakozott rá: a német-francia háborúban a német hadi postaügy lebonyolítása, de Stephan fényesen oldotta meg feladatát. 1871-ben császári főpostaigazgató lett; 1876-ban a távíró igazgatása a postáéval egybeolvadt; 1879-ben a német birodalmi postahivatal államtitkárává tették. Stephan érdeme elsősorban, hogy a német postaügy mintaszerű magaslatra emelkedett, egységes postatörvényt teremtett, behozta a levelezőlapokat és a postautalványokkal való forgalmat; vagyis számos lényeges könnyítést létesített. Az ő ajánlatára egyesítették a távíróhivatalt a birodalmi postával, melynek egyik következménye az lett, hogy a távíróhivatalok száma 1700-ról 13 000-re növekedett. De Stephannak legjelentékenyebb alkotása a világposta egyesület. Ő sürgette eme fontos terv kivitelét és megérte még azt is, hogy Európának majdnem valamennyi művelt állama e szövetségbe belépett. Megalapította továbbá a postamúzeumot. Werner Siemens-szel megalapította az elektrotechnikai egyesületet, melynek Stephan tiszteletbeli elnöke volt. Stephan tagja volt a porosz urakházának és a porosz államtanácsnak, a hallei egyetemnek pedig tiszteletbeli doktora. Stephan mint író is kiváló alakja Németországnak.
Nevezetesebb munkái
- Leitfaden zur Anfertigung schriftlicher Arbeiten für junge Postbeamte;
- Geschichte der preussischen Post (Berlin, 1859);
- Das heutige Ägypten (Lipcse, 1872);
- Weltpost und Luftschiffart (Berlin, 1874);
Ezeken kívül még számos esszét irt.[11]
Jegyzetek
Források
- Bokor József (szerk.). Stephan, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X