Helesfa
Helesfa község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
| Helesfa | |||
 | |||
| A falu temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szentlőrinci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth Rudolf (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7683 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 440 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 48,33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,87 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 05′ 24″, k. h. 17° 58′ 42″, k. h. 17° 58′ 42″ | |||
  Helesfa Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Helesfa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Helesfa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Pécstől mintegy 20 kilométerre nyugatra fekszik, a Bükkösdi-víz völgyében. Szomszédai: észak felől Bükkösd, kelet felől Cserdi, dél felől Csonkamindszent, nyugat felől pedig Dinnyeberki. Nagyon kevés híja van annak, hogy a közigazgatási területe nem határos északon még Ibafa, délnyugat felől pedig Kacsóta területével is.
Megközelítése
Belterületének keleti részén áthalad a 6601-es út, közúton ezen érhető el a legegyszerűbben Szentlőrinc és Sásd, illetve a 6-os és 66-os főutak felől is. Központján azonban csak a 66 109-es számú mellékút vezet végig, amely a 6601-estől Dinnyeberkiig vezet.
Keleti határszélén végighúzódik a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal is, amelynek egy megállási pontja van itt (illetve Helesfa határvonalának közvetlen közelében, de már Cserdi területén. Cserdi-Helesfa megállóhely a 6601-es út vasúti keresztezése mellett helyezkedik el, annak északi oldalán.
Története
A pápai tizedlajstromban Eleusfolua, Heleusfolua. Az 1542. évi adólajstromban: Helesfalva. Gyakran fordul elő köznemesek nevében. A török alatt folyamatosan lakott. A lakosság azóta is magyar. A XIX. sz. közepén (1860?) kezdett a németség betelepedni, és a század végére arányuk 10% fölé nőtt (75), majd csökkent. Temploma 1722-ben épült. 1930: (külterületekkel): 644 magyar, 9 német, 1 horvát. 1970: 530 magyar.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Gondos Gyula (független)[3]
- 1994–1998: Gondos Gyula (független)[4]
- 1998–2002: Gondos Gyula (független)[5]
- 2002–2006: Gondos Gyula (független)[6]
- 2006–2010: Gondos Gyula (független)[7]
- 2010–2014: Gondos Gyula (független)[8]
- 2014–2019: Gondos Gyula János (független)[9]
- 2019-től: Horváth Rudolf (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 516 | 497 | 483 | 488 | 507 | 455 | 440 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,6%-a magyarnak, 5% cigánynak, 1,1% horvátnak, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (26,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37%, református 3,6%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 19,2% (39,1% nem nyilatkozott).[10]
Források
- Kalotai László: Pécs-baranyai ismertető 1934 Dunántúl Rt. Részvénynyomda
- Baranya megye földrajzi nevei I-II. 1982. Baranya Megyei Levéltár
