Horvátok
A horvátok (horvátul: Hrvati) délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Történetük
Fehér horvátok
A szlávok a 6. század végéig a Kárpátoktól északra és északkeletre eső területeken éltek, őshazájukat általában a Pripjaty (folyó) környékére teszik. A fehér horvátok területe a 6. század végén a Kárpátok mellett Krakkó környékén volt, a fekete horvátoké tőlük északnyugatra. Maga a horvát név valószínűleg iráni eredetű, de eredetéről közelebbit nem tudunk. VII. Kónsztantinosz bizánci császár szerint a horvátok Fehér-Horvátországból érkeztek Dalmatia provincia területére a 7. században, pontosabban Hérakleiosz bizánci császár uralkodása (610 – 641) idején.[1]
Horvátország
Először az avarok alattvalói voltak, ebből a korból származik a báni méltóságnév (Baján avar vezér nevéből). A kereszténység felvétele a 9. századra fejeződik be. A 10. században a pápaságra támaszkodva hozták létre államukat. A 16. században és a 17. század végén Magyarországra is bevándoroltak, lásd: magyarországi horvátok.
Szimbólumok
Horvátország zászlaja piros-fehér-kék trikolór, középen Horvátország címerével. A piros-fehér-kék trikolórt azért választották, mivel ezek a 19. században népszerű pánszlávizmus színei voltak.
A címer (horvátul: grb) hagyományos vörös és fehér négyzetekből áll. Évszázadok óta használják a horvátok szimbolizálására. Az egyik magyarázat szerint a kora középkori vörös és fehér horvát törzseket jelképezik, de ez az elmélet nincs szilárdan bizonyítva. A négyzeteket kiegészíti az öt részből álló korona, amelyek Horvátország történelmi régióit képviseli. A vörös és fehér négyzetek a 10. századtól kezdve a horvát királyok jelképe. Számuk 3 × 3 és 8 × 8, de leggyakrabban 5 × 5, mint ahogyan az a jelenlegi címeré is. A címert hivatalos szimbólumként megerősítő legrégebbi forrás a Habsburgok 1512–18-ból származó genalógiája. 1525-ben fogadalmi érmén is használták. A legrégebbi ismert ábrázolás, IV. Krešimir horvát király (1058–1074) által a spliti érseknek adományozott keresztelőtábla díszén, négy sólyom szárnyán található.
Sok országtól eltérően a horvát formatervezés a zászló helyett inkább a címert használja. Ez részben a címerpajzs geometriai tulajdonságának köszönhető, amely sokfajta grafikai környezetben való felhasználást tesz lehetővé (pl. a Croatia Airlines jelvénye vagy a horvát labdarúgó-válogatott meze), részben pedig azért, mert a szomszédos országok, például Szlovénia és Szerbia ugyanazokat a pánszláv színeket használja zászlóin, mint Horvátország. A horvát fonat (horvátul: pleter) szintén gyakran használt szimbólum, amely eredetileg egy 9. és 12. század között épült kolostorokból származik. A fonat különféle emblémákban látható és a mai horvát katonaság és a horvát rendőrség jelvényeiben is szerepel.
Jegyzetek
Statisztikai források
További információk
- A romániai horvátok oldala (horvátul)
- A magyarországi horvátok oldala (magyarul)
 | Ez a néppel vagy etnikummal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |