Hutás
Hutás (szlovákul: Hutka, németül: Glashütte) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
| Hutás (Hutka) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Bártfai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1588 |
| Polgármester | Anna Carachová |
| Irányítószám | 086 36 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | BJ |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 96 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 22 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 372 m |
| Terület | 3,69 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 23′ 50″, k. h. 21° 25′ 50″, k. h. 21° 25′ 50″ | |
| Hutás weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hutás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése
Bártfától 19 km-re északkeletre, a lengyel határ mellett található.
Története
Helyén már a középkorban is vaségető volt, melyet 1424-ben „Wasekethew” alakban említenek. A település a 16. század második felében keletkezett, amikor a vlach jog alapján ruszin pásztorokat telepítettek területére. Írott forrásban 1588-ban említik először. Dobronya uradalmához tartozott, majd 1848-ig a besztercebányai kamara tulajdona.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HUTA, Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, Zboronak filiája.”[2]
Vasgyára volt, mely 1817 és 1849 között fegyvergyárként működött. 1828-ban a falu 42 házát 318-an lakták.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hutka, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Zboró fil. 2 római, 258 g. kath. lak.”[3]
A század elején lakói földművesek, erdei munkások voltak. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 221, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 94 lakosából 74 szlovák és 16 ruszin volt.
Nevezetességei
- Görögkatolikus fatemploma 1923-ban épült.
