I. Svend dán király

I. Harald fiaként született, és amikor édesapja családjával együtt 963 körül megkeresztelkedett,^[4] Svend a keresztény Ottó nevet kapta^[4] I. Ottó német-római császár tiszteletére.^[2]Fellázadt édesapja ellen,^[1] mert az nem akarta megosztani vele a hatalmat.^[2] Harald halálosan megsebesülve elmenekült, és idegenben – Wendlandban^[1] (ma Németország) – halt meg, ezt követően került Svend Dánia trónjára 986-ban. Hatalomra kerülve azonban visszatért eredeti hitére – második nevét nem is használta^[4] – és Brémai Ádám krónikája szerint üldözte a keresztényeket.^[2] Ugyancsak Brémai Ádám szerint amikor Erik Segersäll svéd király lerohanta Dániát, Svend kénytelen volt száműzetésbe vonulni, és csak Erik halála (994) után térhetett vissza királyságába.^[2] 994-ben megtámadta Angliát – sikertelenül.^[5] Miután Olaf Tryggvasson 995-ben Norvégia trónjára lépett, Svend vele is viszályba került.^[1] Összefogott Olaffal, Svédország uralkodójával, és a norvég Erikkel, Lade jarlával.^[1] A három szövetséges legyőzte Olaf Tryggvassont a svolderi csatában (1000). Norvégia tényleges uralkodója Svend lett, bár névleg osztozott a hatalmon szövetségeseivel.^[1]

Ezután Anglia ellen fordult, és 1003-ban, majd 1004-ben két, valószínűleg büntető célzatú hadjáratot indított az angliai dán telepesek lemészárlásának (1002. november 3.) megtorlására.^[1] Elfoglalta Exetert, Salisburyt, 1010-ben Canterburyt, majd Wessexet. 1013-ban II. Ethelred (Æthelred) angol király családjával együtt Normandiába menekült,^[2] és Svendet karácsony napján királlyá választották. Nekikezdett a királyság újjászervezésének, de alig öt héttel később leesett a lováról,^[6] és meghalt. Halála után Norvégia ugyan Olaf Haraldsson vezetésével visszanyerte önállóságát,^[1] Svend angol–dán birodalma azonban egészen 1042-ig, fia (Nagy Knut) és unokája (Hardeknut) idején is fennmaradt.^[1]

• Az elsődleges források ellentmondóan nevezik meg első feleségét. Merseburgi Thietmar szerint I. Mieszko lengyel fejedelem lányát 998-ban,^[7] Gunhildot vette el, Snorre szerint azonban Gunhild Buriszláv vend király lánya volt. Házasságukból két gyermek született:
  • Harald Svendsen,^[7] (989 − 1018) apja után uralkodott Dániában II. Harald néven
  • Knut Svendsen^[7] (994? − 1035. november 12.), öccse után lépett Dánia trónjára II. (Nagy) Knut néven
• Második felesége, Sigrid (967 − 1013) VI. Erik svéd király özvegye lett. (A másodlagos források gyakran összekeverik a kettőt,^[2] így több helyen szerepel az a valószínűleg téves adat, hogy I. Mieszko lánya, a lengyel Gunhild volt VI. Erik özvegye.) Házasságukból egy leány született:
  • Gunhilda
  • Santslava^[2]
  • Thyra^[7] (993 − 1018) ∞ Godwine, kenti és wessexi earl^[7]
  • Estrid (Margarete) Svendsdatter^[7] ∞ 1) II. Richárd normandiai herceg^[7] 2) Ulf jarl^[7] (II. Svend dán király édesapja^[7])
  • leány
• Svendnek született egy törvénytelen gyermeke is:
  • Gyda Svendsdatter^[2] ∞ Erik Haakonsson jarl

• Dán királyok családfája
• Dánia uralkodóinak listája

• Sweyn (angol nyelven). archontology.org. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
• Sweyn I (King of Denmark) (angol nyelven). Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)

• Sz. Jónás Ilona: Anglia a normann, dán hódítások és Wessex hegemóniája idején, in: Klaniczay Gábor (szerk.). Európa ezer éve. A középkor. I. kötet. Budapest: Osiris Kiadó, 168-174. o. (2006). ISBN 963-389-820-X 

Előző uralkodó: I. Harald

Dánia királya 986 – 992

Következő uralkodó: (Svédországi) Erik

Előző uralkodó: (Svédországi) Erik

Dánia királya 993 – 1014

Következő uralkodó: II. Harald

Előző uralkodó: I. Olaf

Norvégia uralkodója 1000 – 1014

Következő uralkodó: II. Olaf

Előző uralkodó: II. Ethelred

Anglia királya 1013 – 1014

Következő uralkodó: II. Ethelred