Izabell-székicsér
Az Izabell-székicsér (Stiltia isabella) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a székicsérfélék (Glareolidae) családjába tartozó Stiltia nem egyetlen faja.[1]
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Stiltia isabella Vieillot, 1816 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Izabell-székicsér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Izabell-székicsér témájú kategóriát. |
Rendszerezése
A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1816-ban, Glareola nembe Glareola isabella néven, egyes szervezetek jelenleg is ide sorolják.[2]
Előfordulása
Ausztrália területén fészkel. Telelni Indonézia, a Karácsony-sziget, Kelet-Timor, Malajzia és Pápua Új-Guinea szigeteire vonul. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi füves puszták, tavak, folyók és patakok környékén, valamint szántóföldek.[3]
Megjelenése
Testhossza 24 centiméter,[4] testtömege 65 gramm. Barnás tollazatú madár, a torka világosabb, a hasa sötétebb.
.jpg) | _(8079597365).jpg) |
Életmódja
Főleg rovarok, pókokkal és százlábúakkal táplálkozik, amit a levegőben, vagy a talajon kap el.
Szaporodása
A talajra sekély mélyedésbe kisebb kövek felhasználásával készíti fészkét. Fészekalja 1-2 tojásból áll, melyen 20 napig kotlik, mind a két szülő.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3]
Jegyzetek
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
- Birds in Backyards. (Hozzáférés: 2010. április 24.)
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról. (Hozzáférés: 2010. április 24.)
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
