J. Michael Kosterlitz

A skóciai Aberdeen-ben született,^[2] német-zsidó emigránsok fiaként. Apja Hans Walter Kosterlitz biokémikus, anyja Hannah Gresshöner. Tanulmányait a Robert Gordon Főiskolán végezte,^[3] majd Cambridge-ben diplomázott.^[2] 1969-ben doktori fokozatot^[4] szerzett Oxfordban, a Brasenose College posztgraduális hallgatójaként.^[2]

Kutatott a Birminghami Egyetemen és a Cornell Egyetemen, ahol megismerte David Thouless-t.^[2] 1974-től 1982-ig a Birminghami Egyetem, 1982 óta pedig a Brown Egyetem fizika professzora. 2016 óta a Korea Institute for Advanced Study professzora is.

2016-ban Kosterlitz, Duncan Haldane és David J. Thouless 1:1:2 arányban, megosztva részesültek fizikai Nobel-díjban az anyag topologikus fázisaival és a topologikus fázisátmenetekkel kapcsolatos elméleti felfedezéseikért.^[5][6] A kutatási eredmények szerepet játszhatnak a jövő elektronikai eszközeinek kifejlesztésénél, mivel olyan méretskáláig jutott az iparág, hogy a klasszikus fizika lehetőségei tovább már nem használhatóak,^{[nincs a forrásban]} és így már csak a kvantumos világ tulajdonságait lehet figyelembe venni,^{[nincs a forrásban]} azonban az anyag korábban ismeretlen állapotainak felfedezésével mára közelebb kerültünk a mai kor kvantumszámítógépének megalkotásához.^[7][8]

Az 1960-as évektől kezdve aktív hegymászó,^[9] az olasz Alpokban még egy utat is elneveztek róla.^[10] Amerikai állampolgár és ateista.^[11]

• J. Michael Kosterlitz a nobelprize.org honlapon

• Ez a szócikk részben vagy egészben a J. Michael Kosterlitz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.