Duncan Haldane

Haldane Londonban született 1951-ben. Apja a jugoszláv-osztrák határon állomásozó brit hadsereg orvosa volt, és ott ismerkedett meg Haldane anyjával, a szlovén Ljudmila Renko fiatal orvostanhallgatóval, majd közösen Angliába költöztek.^[7][8] Haldane a londoni St Paul's School-ban^[9] és a cambridge-i Christ's College-ban tanult, ahol főiskolai diplomát, majd doktori címet szerzett 1978-ban.^[10] Doktori témavezetője Philip Warren Anderson volt.^[11]

Haldane 1977-ben fizikusként kezdett dolgozni Franciaországban, a Laue-Langevin Intézetben. 1981 augusztusában tanársegéd lett a Southern California egyetemen.^[12][13] 1986 júliusától 1992 februárjáig a san-diegoi Kaliforniai Egyetem professzora volt. 1990 óta a Princetoni Egyetem fizika tanszékének professzora. Számos más amerikai egyetemen is oktat óraadóként.^[14]

2016-ban Haldane, J. Michael Kosterlitz és David J. Thouless 1:1:2 arányban, megosztva részesültek fizikai Nobel-díjban az anyag topologikus fázisaival és a topologikus fázisátmenetekkel kapcsolatos elméleti felfedezéseikért.^[15][16] A kutatási eredmények szerepet játszhatnak a jövő elektronikai eszközeinek kifejlesztésénél, mivel olyan méretskáláig jutott az iparág, hogy a klasszikus fizika lehetőségei tovább már nem használhatóak,^{[nincs a forrásban]} és így már csak a kvantumos világ tulajdonságait lehet figyelembe venni,^{[nincs a forrásban]} azonban az anyag korábban ismeretlen állapotainak felfedezésével mára közelebb kerültünk a mai kor kvantumszámítógépének megalkotásához.^[17][18]

2019. március 22-én a washingtoni szlovén nagykövetségen tartott ünnepségen szlovén állampolgárságot kapott.^[19]

Feleségével, Odile Belmont-tal Princetonban élnek.^[20]

• Duncan Haldane a Nobelprize.org weboldalon