Juta (növény)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Juta (egyértelműsítő lap).

A juta egy egyéves növény, amely a Corchorus(wd) családjába tartozik.

A kereskedelemben és iparban ismert juta háncsrost, amely a növény szárában található. Elsődleges forrása a Corchorus olitorius(wd), továbbá a Corchorus capsularis (wd). Ezen lágy szárú növények átlagosan 3-4 méter magasra nőnek, és főleg Ázsiában, mindenekelőtt az indiai szubkontinensen nagyban termesztik őket. A juta rostszála a pamut után a legnagyobb mennyiségben termesztett szálasanyag.

A kereskedelemben és az iparban a Corchorus olitorius → "tossa juta", míg a Corchorus capsularis → "fehér juta" néven ismert. Indiában – amely a legnagyobb jutagyártó – mindkettőt rostnövényként is termesztik (kalkuttakender), s jelentőségük a 17. század óta egyre fokozódik. Napjainkban a világpiac rostnövényeinek élvonalában állnak. ^[1] Legfontosabb termőterületei a Gangesz és a Brahmaputra völgye.

Gazdaságilag a hengeres termésű C. capsularis a legjelentősebb, mert egyaránt jól tenyészik a nedves és kevésbé nedves termőhelyeken is. Ezzel szemben a lapos, gömbszerű termésű C. olitorius csupán az alacsonyabb hegyvidékeken termeszthető.^[1]

Feldolgozása

A magról nevelt növények 4 hónap alatt nőnek meg 3 méter magasra. Rostnyerés céljából a növény szárait a mag érése előtt levágják, leveleitől megtisztítják s néhány napig vízben áztatják, mert ekkor háncsa könnyen leválik. A háncsot a fás részekről kézi munkával lenyúzzák, de nem vetik alá a törésnek. A rostot ezután szárítják, osztályozzák és bálázzák, majd a feldolgozó üzemekbe szállítják. A juta a kereskedelemben összesajtolt csomagokban fordul elő, ezért elsősorban lazítás céljából hengerpárokon bocsátják át és különféle anyagok hozzáadásával (olaj, víz, emulgeálószerek) puhítják. A folyamat kártolásból, nyújtásból, előfonásból és fonásból áll.^[2]

Felhasználása

Főleg zsákokat és csomagolóvásznakat állítanak elő belőle.^[3] A nyers juta kivitele Indiából a 18. század végén kezdődött. Kezdetben a rostját főleg kötelek készítésére használták.^[4]

Az előállítás munkáját mindig rosszul fizették, így a juta világpiaci ára alacsony maradt, ezért versenyképes. A jutából leginkább zsákot, csomagoló textíliákat készítenek és egészen különleges szerepet játszik az abroncsgyártásban. Ugyanis a belőle készült erős kordszövetre dolgozzák rá a kaucsukot, s a kemény textilalap biztosítja az abroncs szilárdságát. Zsinórokat és durva köteleket is készítenek belőle. Minthogy a jutából fonalat lehet készíteni, így gyakran keverik finom textilanyagokba is, szilárdítás céljából.^[1] Felhasználják továbbá csőszigetelésre, kábelburkolásra, kátránylemezek előállítására is.^[5]