Közönséges temetőbogár

rovarfaj

A közönséges temetőbogár (Nicrophorus vespillo) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a dögbogárfélék (Silphidae) családjába tartozó faj.

Közönséges temetőbogár
Közönséges temetőbogár (Nicrophorus vespillo)
Közönséges temetőbogár (Nicrophorus vespillo)
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály:Rovarok (Insecta)
Rend:Bogarak (Coleoptera)
Alrend:Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág:Staphyliniformia
Öregcsalád:Holyvaszerűek (Staphylinoidea)
Család:Dögbogárfélék (Silphidae)
Alcsalád:Nicrophorinae
Nem:Nicrophorus
Fabricius, 1775
Faj:N. vespillo
Tudományos név
Nicrophorus vespillo
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Dermestes vespillo, Scopoli, 1763
  • Necrophagus spinipes, Leach, 1815
  • Nicrophorus bifasciatus, Hausmann, 1799
  • N. cadaverinus, Gravenhorst, 1807
  • N. curvipes, Duftschmid, 1825
  • N. hadenius, Gistel, 1857
  • N. hauseri, Hlisnikovský, 1932
  • N. interruptus cadaverinus, Gaubil, 1849
  • N. vespillo bohemicus, Roubal, 1939
  • N. v. bolsmanni, Westhoff, 1881
  • N. v. fauveli, Fauconnet, 1893
  • N. v. minor, Westhoff, 1881
  • N. v. varendorffi, Westhoff, 1881
  • N. vespillonem, Matzek, 1839
  • N. vespillonis, Matzek, 1839
  • N. vulgaris, Fabricius, 1775
  • Silpha vespillo, Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges temetőbogár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges temetőbogár témájú médiaállományokat és Közönséges temetőbogár témájú kategóriát.

Magyarországon a Nicrophorus nemnek 9 faja fordul elő. A két leggyakoribb a közönséges temetőbogár és a feketecsápú dögbogár (Nicrophorus vespilloides), a két faj leginkább annyiban tér el egymástól, hogy a közönséges temetőbogár csápjának vége pirosas.

Az Év rovara 2023 Archiválva 2023. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben-ban.

Előfordulása

A nem leggyakoribb faja, az egész Palearktiszon megtalálható, főleg Európában és Ázsiában gyakori. Kertek, parkok és elegyes lomberdők lakója, leginkább elhullott kisemlősökön, madarakon fordul elő.Magyarországon mindenhol gyakori.

Megjelenése

12-24 milliméter nagyságú bogár. Csápja bunkós, a csápbunkó utolsó 3 íze vörösessárga. Előtorának szegélyén sűrű, bozontos, sárga szőrzet látható. Szárnyfedőjét hosszú, világos szőrök szegélyezik, rajta feltűnő narancssárga harántsáv látható. A szárnyfedő hátulsó széle lemetszett, így az utolsó három potrohszelvény szabadon áll. Mindkét ivar hátulsó lábszára befelé görbült; a hímek elülső végtagjai erőteljesek.

Életmódja és szaporodása

A kifejlett temetőbogarak ragadozók (légylárvákat és más rovarokat fogyasztanak), de a lárvák kistestű gerincesek tetemével táplálkoznak. Az alkalmas tetemnél rendszerint több imágó gyűlik össze. A hímek a hímekkel, a nőstények a nőstényekkel verekednek, majd a legerősebb pár birtokba veszi a tetemet. Néhány óra múltán az elhullott állatot eltemetik. Párosodás után a nőstény elűzi a hímet, és a tetemtől kiinduló járatban körülbelül 20 petét rak le. A kikelő lárvák táplálásában aktívan részt vesz.

Egyedfejlődés

Öt nap múlva a petéből kikelő lárvák ciripelő hanggal jeleznek a nősténynek, mely a bomló tetemből előemésztett táplálékkal eteti őket. Később már önállóan táplálkoznak. Hét nap múlva a lárvák a talajban bebábozódnak. Az imágó még abban az évben kifejlődhet.

Források