Kelemen-havasok Nemzeti Park

A növényvilág ritka fajai közül említést érdemel:

• Tiszafa
• Cirbolyafenyő
• Harangrojt (Soldanella montana)
• Zöldhúr (Sagina apetala) - veszélyeztetett faj
• Salix bicolor fűz

A vörös listás fajok között szerepel:

• Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifolium)
• Kék csatavirág (Polemonium caeruleum)
• Pettyes tárnics (Gentiana punctata)
• Angyalgyökér (Angelica archangelica)
• Északi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis)
• Aggófű (Senecio incanus subsp. carnio-licus)
• Szártalan tárnics (Gentiana aca-ulis)
• Sárkánygyökér (Calla palustris)
• Mocsári korpafű (Lycopodiella inundata)
• (Cystopteris montana) páfrány
• Cystopteris sudetica
• Kárpáti torokvirág (Tozzia alpina subsp. carpathica)
• Pedicularis exaltata
• Borbási-kakascímer (Rhinan-thus borbasii)
• Thymus bihoriensis
• Alpesi veronika (Veronica alpina)
• Baumgarten-veronika (Veronica baumgartenii)
• Havasi istác (Armeria maritima subsp.

alpina)

• Tőzegeper (Comarum palustre)
• Bordamag (Laserpitium archangelica)
• Osztrák borzamag (Pleurospermum austriacum)
• Torzsaszerű here (Trifolium spadiceum)
• Pompás tárnics (Gentiana clusii)
• Vitézvirág (Anacamptis pyramidalis)
• Győzedelmes hagyma (Allium victorialis)
• Kárpáti csenkesz (Festuca carpatica)
• Porci-csenkesz (Festuca porcii)
• Kék mézbogyó (Lonicera caerulea)
• Vágner-varjúköröm (Phyteuma vagneri)
• Havasi zergevirág (Doronicum clusii)

A Kelemen-havasokban az orchideafajok is jelen vannak, a hazánkban spontán növő kb. 90 orchideafajból itt tizenegy ismert. Ezek egyike a Kisasszonypapucs, amely egyike a nálunk legritkábban növő orchideáknak, egyedszáma évről évre csökken, és gyakorlatilag csak a nagyon vad, járatlan helyeken találkozhatunk vele.Az Európában megtalálható három (a Flora Europaea által elismert) Cypripedium nemzetség közül e tájon csak egy nő spontán, a Cypripedium calceolus. Valamikor tömegesen virított a karszt-bokorerdőkben, bükkösökben, mészkedvelő tölgyesekben, mára már alig találhatunk egy-egy példányt a járt, jelzett ösvényeken.A Boldogasszony papucsát, vagy másik ismertebb nevén Kisasszonypapucsát Carl Linné, a nagy svéd természettudós, botanikus írta le 1753-ban a Species Plantarum című munkájában. Az orchideafélék (Orchidaceae) családjába tartozik.Latin neve: Cypripedium calceolus L., magyar neve: Boldogasszony papucsa, de nevezik rigópohár, kisasszonypapucs, papucskosbor, kakukk virág, tarka rigópohár, Mária cipellője néven is. Nemzetségneve (cypripedium) a kypris = Vénusz istennő és a pédilon = cipő, papucs görög szavakból ered, ami a növény alakjára utal.Fajunk a Nemzeti Vörös Könyvbe nincs beírva, a Nemzeti Vörös Lista a "Sebezhető" (VU) kategóriába sorolja. Domb- és hegyvidékeken, mészkőtalajon fordul elő. Eurázsiában, Nagy-Britanniától egészen a Csendes-óceánig jelen van, május–júniusban virágzik.

• 
  Pettyes tárnics (Gentiana punctata)
• 
  Harangrojt (Soldanella montana)
• 
  Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifolium)
• 
  Havasi istác (Armeria maritima ssp. alpina)
• 
  Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus)
• 
  Havasi zergevirág (Doronicum clusii)
• 
  Vitézvirág, vagy Vitézkosbor (Anacamptis pyramidalis)
• 
  Pompás tárnics (Gentiana clusii)

Szinte minden állatfaj megtalálható a területen azok közül, melyek a Kárpátok erdőrengetegeiben előfordulnak. A ritkább fajok közül említést érdemel a szirti sas, a vándorsólyom, a vörös vércse, a nyírfajd, a siketfajd, az európai vidra, a hiúz, a farkas és a gímszarvas.