Keleti szarvascsőrű
A keleti szarvascsőrű (Anthracoceros albirostris) a madarak osztályába, a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjébe és a szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Anthracoceros albirostris (Shaw & Nodder, 1807) | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Keleti szarvascsőrű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti szarvascsőrű témájú médiaállományokat és Keleti szarvascsőrű témájú kategóriát. |
Rendszerezése
A fajt George Shaw és Frederick Polydore Nodder írták le 1822-ben, a Buceros nembe Buceros albirostris néven.[3]
Alfajai
- Anthracoceros albirostris albirostris – (Shaw & Nodder, 1790)
- Anthracoceros albirostris convexus – (Temminck, 1831)[2]
Előfordulása
Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Bhután, Brunei, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, száraz erdők és szavannák, valamint ültetvények és szántóföldek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 61 centiméter, testtömege 567-907 gramm.[5]
.jpg) |
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, de csökken, egyedszáma stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. január 30.)
