Kiskassa

Pécstől dél-délkeletre, Villánytól északnyugatra fekszik, földrajzi értelemben a Mecsek és a Villányi-hegység közötti terület része.

A szomszédos települések: észak felől Birján, északkelet felől Belvárdgyula, délkelet felől Nagybudmér, dél felől Ivánbattyán, délnyugat felől Palkonya és Újpetre, nyugat felől Pécsdevecser, északnyugat felől pedig Peterd.

Megközelítése

Zsáktelepülés, csak közúton érhető el, a Pécs-Siklós közti 5711-es útról letérve, Pécsdevecser érintésével, az 57 127-es számú mellékúton. Vasútvonal nem érinti.

Kiskassa nevét az 1332 és 1337 közötti pápai tizedlajstrom említette először Kacha alakban írva, mely a Kasa, Kosa személynévből származhatott. A falu a 11. századtól a pécsi káptalan birtoka volt.

A török korban a falu elnéptelenedett, majd a néptelenné vált településre Boszniából érkezett szerbek telepedtek le 1691-ben. A falu szerb lakossága a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok elől a Dráván túli területekre menekült, később azonban (1712-ben) visszatértek a faluba. A 17. század elején a Batthyány család birtoka lett a falu. 1740 körül a falu népessége kicserélődött, németek telepedtek le a faluban. A 19. század második felétől a falunak már kevés, nem német lakosa is volt. A második világháború után pedig a német lakosság nagy részét kitelepítették.

A község Baranya aprófalvas települései közé tartozik. Bölcsőde, óvoda és általános iskola nincs Kiskassán. Újpetre, Peterd és Pécsdevecser községekkel hozott létre körjegyzőséget. Infrastrukturális ellátottsága átlagos. A vezetékes ivóvízhálózat 1992-ben épült ki, az ezzel ellátott lakások aránya a 21. század elején már teljes.

2012-re a római katolikus templom tornya elvált a főhajótól, megsüllyedt. A javításokért a helyi német kisebbségi önkormányzat igyekszik pénzt gyűjteni.^[3]

Polgármesterei

• 1990–1994: Hornung Ervin (független)^[4]
• 1994–1998: Kresz Ernő (független)^[5]
• 1999–2002: Kresz Ernő (független)^[6]
• 2002–2006: Zöld Gyula (független)^[7]
• 2006–2010: Szilasi Tamás (független)^[8]
• 2010–2011: Balogh Zoltán (független)^[9]
• 2012–2014: Veszprémi Istvánné (független)^[10]
• 2014–2019: Veszprémi Istvánné (független)^[11]
• 2019-től: Veszprémi Istvánné (független)^[1]

A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt. Aznap a 241 szavazásra jogosult lakos közül 207 fő járult az urnákhoz, öten érvénytelen szavazatot adtak le, az érvényes szavazatokból pedig egyformán 71-71 esett a négy jelölt közül kettőre, a független Kresz Ernő addigi polgármesterre és a független német kisebbségi jelöltként induló Matkovits Kretz Eleonórára.^[12] Az emiatt szükségessé vált időközi választás, amit 1999. április 25-én tartottak meg, a korábbi polgármester nagy arányú, magabiztos győzelmével zárult.^[6]

Bő egy évtizeddel később, 2012. március 11-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani Kiskassán,^[10] ezúttal az előző polgármester lemondása okán.^[13]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 0,4% horvátnak, 0,4% lengyelnek, 36,9% németnek, 1,2% szerbnek mondta magát (4,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,9%, református 10,8%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 9,6% (10,8% nem nyilatkozott).^[14]

• Római katolikus temploma – 1771-ben épült Szent Anna tiszteletére.

• A település honlapja