Koppányszántó
Koppányszántó község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
| Koppányszántó | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Tamási | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Niklai Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7094 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 311 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 13,13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 35′ 36″, k. h. 18° 06′ 35″, k. h. 18° 06′ 35″ | |||
  Koppányszántó Pozíció Tolna vármegye térképén | |||
| Koppányszántó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Koppányszántó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Tolna és Somogy vármegye határán fekszik, a Koppány folyó völgyében, melyről a nevét is kapta. Központján a Nagykónyi-Somogyacsa között húzódó, a 61-es főutat a 6505-ös úttal összekötő 6508-as út halad végig. A környező városok közül Tamási 17 kilométerre fekszik, de a település Tab és Dombóvár felől is elérhető.
Története
A terület az Árpád törzsé volt, az első írásos emlék szerint Álmos herceg tulajdonát képezte. Jelenlegi nevét 1902-től használja. Egy 1333-as adat szerint a Habold nemzetség virágzó birtoka, majd később a dömösi prépostsághoz került. A török megszállásig virágzó birtok volt, a megszállás alatt azonban teljesen elpusztult, csak jóval később telepítik újra magyarokkal. A magyar többség később is megmaradt. A település ismét egyházi birtok lett, a veszprémi püspökség kezelésébe került. Lakóinak többsége római katolikus vallású, 1753-ban épült templomukat 1908-ban kibővítették, egyik látnivalója az 1919-ben készült Szentháromság-mozaikkép.
Címerének leírása
Álló csücsköstalpú pajzs, kék mezejében ezüst hullámpólyán nyugvó arany heraldikai koronára cölöpösen, élével felfelé állított ezüst ekevas, előtte egymáson harántirányban keresztbetett két ezüst csoroszlyával. A sisak jobbra fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékített arany koronával. A sisakkoronából növekvő helyzetben Szent Bertalan szembe fordult alakja ezüsttel. Fejét arany dicsfény övezi, jobbjában arany kést, baljában csukott arany könyvet tart.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Gyöngyössy József (független)[3]
- 1994–1998: Niklai János (független)[4]
- 1998–2002: Niklai János (független)[5]
- 2002–2006: Niklai János (független)[6]
- 2006–2010: Niklai János (független)[7]
- 2010–2014: Pintér Gábor (független)[8]
- 2014–2019: Pintér Gábor (független)[9]
- 2019–2024: Niklai Gábor (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 326 | 326 | 314 | 270 | 318 | 311 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 14,4% cigánynak, 2,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (2,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,6%, református 0,9%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 9,9% (11,7% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei
A falu egyik nevezetessége a híres koppányszántói népviselet, melyet a szüreti felvonuláson láthatnak az ide látogatók. A szép természeti környezet, a tiszta levegő jó kikapcsolódási lehetőséget kínál a pihenni vágyóknak.
Fejlesztések
A község önkormányzata már fontolgatta a Koppányt övező nádas halastóvá alakítását. Ezzel idegenforgalmát és turisztikai jelentőségét is növelni lehetne a községnek, de tőke híján egyelőre akadoznak a fejlesztések.
