Lük ábécé

A lük ábécé a lük nyelv írására szolgáló betűírás. Anatólia délnyugati részén több, egymástól nem független írásrendszer alakult ki, amelyek mindannyian a görög ábécé és a korábbi ugariti és föníciai közti betűformákat mutatják. A lük írás kialakulásának ideje nem ismert. A lük nyelv már az i. e. 13. században önállónak számítható, de lük nyelvű, lük ábécével írt feliratok legkorábban az i. e. 5. század végéről ismertek.

lük írás
ebẽñnẽ prãnawu mẽn e prãnawatẽ hanadaza hrppi ladi ehbi setideime, azaz „Hanadaza építette ezt a házat feleségének és fiának”
ebẽñnẽ prãnawu mẽn e prãnawatẽ hanadaza hrppi ladi ehbi setideime, azaz „Hanadaza építette ezt a házat feleségének és fiának”
Típusábécé betűírás
Nyelveklük
Időszaki. e. 12. század(?)–i. e. 4. század
Felmenő írásrendszerekhettita írás
   ugariti
    föníciai
Rokon írásrendszerekfrüg, görög, etruszk, latin
Unicode-tartományU+10280–U+1029F
ISO 15924lyci
A Wikimédia Commons tartalmaz lük írás témájú médiaállományokat.

Ahogyan a lük nyelv is jórészt megfejtetlen még, úgy a lük írás karaktereinek kiejtései is helyenként bizonytalanok, illetve többnek a kiejtése változott az idők során.

Az ábécé fontjai

jelunicode (U+)átírásmegfelelője
ugaritietruszkföníciairovásgöröglatin
/
𐊀 / –
10280a𐎀 ΑαAa
/ /
𐊁 / – / –
10281e𐎅 / ΕεEe

𐊂
10282b / β𐎁 ΒβBb

𐊃
10283bh / β

β / kw
/ / /
𐊄 / – / – / –
10382g / γ𐎂 / ΓγCc, Gg

𐊅
10285d / ð𐎄 ΔδDd

𐊆
10286i𐎊 ΙιIi, Jj

𐊇
10287w𐎆 / ΥυUu, Vv, Ww

𐊈
10288z / ts𐎇 / ΖζZz

𐊉
10289th / θ𐎘

𐊊
1028Aj / y𐎓 Jj
/
𐊋 / –
1028Bk / k<𐎋 / ΚκKk

𐊌
1028Cq / k𐎖 (Κκ) ϙQq

𐊍
1028Dl𐎍 ΛλLl

𐊎
1028Em𐎎 ΜμMm

𐊏
1028Fn𐎐 ΝνNn

𐊐
10290m̃ / m¬

𐊑
10291ñ / n¬

𐊒
10292u𐎜 ΥυYy

𐊓
10293p𐎔 ΠπPp

𐊔
10294kk( )

𐊕
10397r𐎗 ΡρRr

𐊖
10296s𐎒 Ξξ, Χχ, ϠSs

𐊗
10297t / c𐎚 ΤτTt

𐊘
10298tt

𐊙
10299an / ã

𐊚
1029Aen / ẽ

𐊛
1029Bh𐎈 ΗηHh

𐊜
1029Cx / kΧχXx

𐎟

Források

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Lük ábécé témájú médiaállományokat.