I. e. 4. század

Itália

• i. e. 396: A rómaiak meghódítják az etruszkokat
• i. e. 391: A kelta gallok Brennus vezetésével betörnek Itáliába és megtámadják Rómát
• i. e. 387: A gallok elpusztítják Rómát
• i. e. 368–366: Leges Liciniae Sextiae (törvények)
• i. e. 343-tól: Róma háborúi a szamniszokkal
• I. e. 340–338: Róma leveri a latiumi városokat (latin háború), feloszlatja szövetségüket, és római polgárok letelepítésével (coloniák) biztosítja uralmát Latiumban
• i. e. 326: a Római Köztársaságban a lex Poetelia Papiria megszünteti az adósrabszolgaságot

Görögök

• Spárta elveszíti tengeri fensőbbségét
• I. e. 399–394: A perzsák és Spárta háborúja
• i. e. 378: Athén vezetésével megalakul a második déloszi szövetség. (Az elsőnél kevesebb taggal, önállóságuk nagyobb.)
• i. e. 371: Döntő győzelmet aratnak Spárta felett a leuktrai csatában
• A század közepén II. Philipposz makedón fennhatóság alá vonja Thesszáliát (i. e. 352) és Trákiát, i. e. 348-ra pedig minden területet ellenőrzése alá von, ami északra esik a Thermopülai-szorostól
• i. e. 338: Khairóneiai csata Philipposz makedón király serege és az athéni-thébai szövetséges sereg között

Nagy Sándor

• I. e. 336–323: Nagy Sándor makedón király. A makedón világbirodalom alapítása
  • I. e. 335: Nagy Sándor leveri a görögök felkelését, és megtorlásul lerombolja Thébait
  • I. e. 334: Átkel Ázsiába és megindítja háborúját a perzsa birodalom meghódítására. Legyőzi a perzsákat a granikoszi csatában
  • i. e. 333: Vereséget mér III. Dareiosz perzsa uralkodó seregére Isszosznál
  • i. e. 332: Megostromolja Türoszt, elfoglalja Egyiptomot
  • i. e. 331: A gaugamélai csatában megveri az utolsó perzsa sereget, Babilon, Szúsza és Perszepolisz Nagy Sándor kezére jut, aki a perzsa nagykirályok örököseként lép fel
  • i. e. 330–327: Meghódítja Irán keleti tartományait
  • i. e. 327–325: Benyomul az Indus völgyébe
  • i. e. 323: 33 évesen meghal Babilonban, amelyet világbirodalma székhelyéül választott. Hatalma hadvezéreire, a diadokhoszokra száll.

Kis-Ázsia

• i. e. 301: Ipszoszi csata ("a királyok csatája")

Kína

• A hadakozó fejedelemségek kora" (i. e. 453/403–i. e. 221)
• i. e. 359 - i. e. 338: Sang Jang, a legizmus teoretikusának reformjai Csinben

India

• A Nanda-dinasztia alatt Pandzsáb kivételével egész Észak-India egyesül a Magadha Birodalomban
• i. e. 327 - i. e. 325: Nagy Sándor indiai hadjárata
• i. e. 322-től: Csandragupta uralkodó kiűzi a makedónokat az Indus völgyéből és megalapítja a Maurja-dinasztiát.

A Földközi-tenger térsége

• i. e. 331: Alexandria alapítása

Kína

• Beszélgetések és mondások - Konfuciusz bölcseletei, amelyet tanítványai jegyeznek le

Közép-Amerika

• I. e. 400 körül ért véget az olmékok civilizációja, amit i. e. 1500 körül hoztak létre a mai Mexikó területén.

Dél-Amerika

• Chavín-kultúra
• Paracas-kultúra

Fekete-Afrika

• A Nok kultúra Fekete-Afrikában

Uralkodók, hadvezérek

• Nagy Sándor makedón uralkodó
• Csandragupta Maurja indiai uralkodó

Egyéb

• Arisztotelész (i. e. 384 – i. e. 322) görög filozófus
• Hermarkhosz, görög filozófus
• Démoszthenész athéni politikus, szónok
• Daimakhosz, görög földrajztudós
• Epikurosz (i. e. 341 – i. e. 270) görög filozófus
• Arisztogitón (i. e. 4. század) görög rétor
• Artemón (i. e. 4. század?) görög epigrammaköltő
• Athanasz (Athanisz) (i. e. 4. század) görög történetíró
• Axionikosz (i. e. 4. század) görög komédiaköltő

• Praxagorasz görög orvos boncolásai eredményeként megkülönbözteti a vénákat és az artériákat. A betegségeket tíz testnedv változásaira vezeti vissza.
• Szusruta (wd) indiai orvos számos sebészeti műszert és beavatkozást ír le Szusruta szamhita (wd) c. művében, melyben közli a cukorbetegség tüneteit, és azt, hogy a cukorbetegek vizelete édes ízű.

Az időszámításunk előtti 4. század i. e. 301-től i. e 400-ig tart.