Laurence Olivier

angol színész, rendező (1907–1989)

Sir Laurence Olivier, teljes születési nevén Laurence Kerr Olivier [ˈlɒrəns ˈkɜːr əˈlɪvieɪ] (Dorking, Surrey, 1907. május 22. – Steyning, West Sussex, 1989. július 11.) Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas angol színész, rendező.

Laurence Olivier
SzületettLaurence Kerr Olivier[1]
1907. május 22.[2][3][4][5][6]
Dorking[7]
Elhunyt1989. július 11. (82 évesen)[2][3][4][5][6]
West Sussex
Állampolgárságabrit
Házastársa
Gyermekei
  • Tamsin Olivier
  • Simon Tarquin Olivier
  • Richard Olivier
  • Julie-Kate Olivier
SzüleiAgnes Louise Crookenden
Gerald Kerr Olivier
Foglalkozása
Tisztségea Lordok Háza tagja (1971. március 5. – 1989. július 11.)
Iskolái
  • Central School of Speech and Drama
  • St Edward's School
Kitüntetései
Halál okaveseelégtelenség
SírhelyeWestminsteri apátság
Színészi pályafutása
Aktív évek1920–1989
MűfajokShakespeare-komédia
Díjai
Oscar-díjak
Legjobb férfi főszereplő
Hamlet (1949)
Különdíj (legjobb színész, rendező, producer és forgatókönyvíró)
V. Henrik (1947)
Golden Globe-díjak
BAFTA-díjak
Legjobb férfi főszereplő (brit)
III. Richárd (1956)
Legjobb férfi mellékszereplő
Váltson jegyet a háborúra (1970)
Emmy-díjak

A Wikimédia Commons tartalmaz Laurence Olivier témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Laurence Olivier 1939-ben
Laurence Olivier szobra Hamlet szerepében, Londonban

Élete

Francia hugenotta eredetű családban született 1907. május 22-én. Anglikán pap atyja a színpadra szánta (Részlet Laurence Olivier életrajzi könyvéből: „Ekkor megkérdeztem apámat, hogy mikor mehetek Dickie után Indiába, mire ő azt felelte: Nem mész te sehova, te a színpadra mész.”). Először 1922-ben lépett színpadra A makrancos hölgy Katájaként. 1927-ben már a West Enden játszott, 1931-ben Amerikába hívták próbafelvételre. Első nagy sikerét 1935-ben érte el a Rómeó és Júlia londoni előadásán. 1937-ben az Old Vic társulatához szerződött, itt lett Anglia mindmáig legnagyobb Shakespeare-színésze.

Az 1930-as évek második felétől már Hollywoodban is ismert volt: 1939-ben az Üvöltő szelek című filmben Oscar-díjra jelölték. Több Shakespeare-darabot is filmre vitt, mint például az V. Henriket, Hamletet valamint a III. Richárdot.

1947-ben lovaggá ütötték, 1970-ben – első színészként – bekerült a Lordok Házába.

A szakmai sikerek is újra ráköszöntöttek: Spartacus (1960), Khartoum – a Nílus városa (1966), a Maraton életre-halálra (1976) és A brazíliai fiúk (1978).

A színpadhoz is hű maradt, az Old Vic társigazgatója, majd az újjászerveződő angol Nemzeti Színház első igazgatója volt.

A színészkirály 1989. július 11-én halt meg veseelégtelenségben, temetésén Shakespeare-t olvastak fel, koporsóját Shakespeare művekben szereplő virágokból készült koszorú díszítette, hamvai a londoni Westminster apátságban nyugszanak.

Magánélete

Első felesége Jill Esmond(wd) volt 1930–1940 között. Laurence Olivier és Vivien Leigh barátsága 1937-ben változott szerelemmé, ám mindketten házasok voltak már és egyikük házastársa sem egyezett bele a válásba. 1940-ben végre összeházasodhattak, házasságuk húsz évig tartott, 1960-ban elváltak.

Harmadik házasságát Joan Plowright színésznővel 1961-ben kötötte. Három gyermekük született, Richard, Tamsin és Julie-Kate. Fiuk, Richard rendező lett, a két leány színésznőnek állt. A szülők Olivier haláláig, 1989-ig együtt éltek.

Filmográfia

  • 1930: The Temporary Widow; Peter Bille
  • 1931: Sárga passzus (The Yellow Ticket); Julian Rolfe
  • 1935: Moscow Nights; Ivan Ignatov kapitány
  • 1936: Ahogy tetszik (As You Like It); Orlando
  • 1937: Tüzek Anglia felett (Fire Over England); Michael
  • 1938: A válóperes leány (The Divorce of Lady X); Everard Logan
  • 1938: Üvöltő szelek (Wuthering Heights, magyar mozikban Örökké… címen is); Heathcliff
  • 1940: A Manderley-ház asszonya (Rebecca); „Maxim” de Winter
  • 1940: Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice); Mr. Darcy
  • 1941: Lady Hamilton (That Hamilton Woman); Lord Horatio Nelson
  • 1941: A negyvenkilences szélességi fok (49th Parallel); Johnnie, csavargó
  • 1943: Túlsó part (The Demi-Paradise); Ivan Kuznyecov
  • 1944: V. Henrik (Henry V); V. Henrik angol király; (rendező, színész, forgatókönyvíró, producer, vágó)
  • 1948: Hamlet; Hamlet dán királyfi (rendező, színész, forgatókönyvíró)
  • 1951: Varázsdoboz (The Magic Box); közrendőr
  • 1952: Carrie; George Hurstwood
  • 1953: Koldusopera (The Beggar’s Opera); Bicska Maxi (MacHeath)
  • 1955: III. Richárd (Richard III); III. Richárd angol király; (rendező, színész)
  • 1957: A herceg és a táncosnő (The Prince and the Showgirl, más magyar címe A herceg és a színésznő); a régens (rendező, színész)
  • 1959: Az ördög tanítványa (The Devil’s Disciple); Bourgoyne tábornok
  • 1959: Az ördög sarkantyúja (The Moon and Sixpence); Charles Strickland
  • 1960: A komédiás (The Entertainer); Archie Rice
  • 1960: Spartacus; Crassus
  • 1962: A tárgyalás (Term of Trial); Graham Weir
  • 1965: Bunny Lake hiányzik (Bunny Lake Is Missing); Newhouse főfelügyelő
  • 1965: Othello; Othello
  • 1965: Khartoum – A Nílus városa (Khartoum); a Mahdi
  • 1968: Rómeó és Júlia (Romeo and Juliet); Montague úr
  • 1968: A halász cipője (The Shoes of the Fisherman); Pjotr Iljics Kamenyev miniszterelnök
  • 1969: Ó, az a csodálatos háború (Oh! What a Lovely War); Sir John French tábornagy
  • 1969: Haláltánc (The Dance of Death); Edgar
  • 1969: Angliai csata (Battle of Britain); Sir Hugh Dowding légimarsall
  • 1970: Copperfield Dávid (David Copperfield); Mr. Creakle
  • 1970: A három nővér (Three Sisters); Dr. Ivan Csebutikin; (színész, rendező)
  • 1971: Cárok végnapjai (); De Witte gróf
  • 1972: A mesterdetektív (Sleuth); Andrew Wyke
  • 1973: A velencei kalmár (The Merchant of Venice); Shylock
  • 1973–1974: The World at War, tévé-dokumentumfilmsorozat; narrátor
  • 1975: Szerelem a romok között (Love Among the Ruins), tévéfilm; Sir Arthur Glanville-Jones
  • 1976: Maraton életre-halálra (Marathon Man); Szell
  • 1976: A hétszázalékos megoldás (The Seven-Per-Cent Solution); James Moriarty professzor
  • 1976: Macska a forró bádogtetőn (Cat on a Hot Tin Roof); Big Daddy
  • 1977: A názáreti Jézus (Jesus of Nazareth); Nikodémusz
  • 1977: A híd túl messze van (A Bridge Too Far); Dr. Spaander
  • 1977: Gyere vissza, kicsi Shéba! (Come Back, Little Sheba); Doc
  • 1978: A Betsy (The Betsy); Loren Hardeman
  • 1978: Brazíliai fiúk (The Boys from Brazil); Ezra Lieberman
  • 1979: Egy kis romantika (A Little Romance); Julius
  • 1979: Drakula (Dracula); Abraham Van Helsing professzor
  • 1980: Jazzénekes (The Jazz Singer); Cantor Rabinovitch
  • 1981: Titánok harca (Clash of the Titans); Zeusz
  • 1981: Utolsó látogatás (Brideshead Revisited), tévé-minisorozat; Lord Marchmain
  • 1983: Lear király (King Lear); tévéfilm; Lear király
  • 1983: Mr. Halpern és Mr. Johnson (Mr. Halpern and Mr. Johnson); Joe Halpern
  • 1983: A hazárdőr (The Jigsaw Man); Sir Gerald Scaith admirális
  • 1981–1983: Wagner; Pfeuffer úr
  • 1984: Tehetséges gyilkos (A Talent for Murder); Dr. Anthony Wainwright
  • 1984: A Bounty (The Bounty); Hood admirális
  • 1985: Vadlibák 2: Rudolf Hess elrablása (Wild Geese II); Rudolf Hess
  • 1986: Nagy Péter (Peter the Great), tévé-minisorozat; III. (Orániai) Vilmos
  • 1989: War Requiem, film-oratórium; öreg katona

Magyarul megjelent művei

Díjai

Jegyzetek

További információk