Limburgi nyelv

A limburgi név, jelző, illetve annak változatai, csak közvetve származnak a ma Belgiumban, Vallóniában, Liège tartományban, a Weser (Vesdre) folyó partján fekvő Limbourg (francia kiejtés: [lɛ̃buʁ]; németül és hollandul: Limburg; vallonul: Limbôr; teljes neve franciául: Limbourg-sur-Vesdre) városának nevéből.

Limbourg a középkorban a Limburgi Hercegség fővárosa volt. Közvetlenebbül a Holland Királyság Limburg tartományának (1815-39) modernebb nevéből származik, amely ma belgiumi Limburgra és hollandiai Limburgra oszlik. A régi Limburgi Hercegség területén a fő nyelv ma a francia, de van egy sajátos csoportja a limburgi (vagy a meghatározásoktól függően limburgi jellegű) nyelvjárásoknak, amelyeket néha "plat dietsch"-nek neveznek.

A limburgiak általában platnak nevezik a nyelvüket, ugyanúgy, ahogyan a németalföldi németet beszélők. Ez a plat egyszerűen arra utal, hogy a nyelvet a Holland-síkságon beszélik, szemben a "magas" szóval a "felnémet nyelvekben" (németül Althochdeutsch), amelyek a hegyesebb déli régiókban beszélt nyelvjárásokból származnak. A plat szó ezért a plattelanddal (hollandul: "vidék") is összefügg, és néha egyszerűen "szlenget" jelenthet, bármilyen nagyon informális, rusztikus vagy helyileg egyedi szót vagy kifejezést.

Egy régebbi holland kifejezés a nyugatnémet nyelvekre és a hétköznapi emberek nyelvjárásaira a Dietsch vagy Duutsch volt, ahogyan még ma is megtalálható a Low Dietsch (Plattdütsch) kifejezésben. Ez a kifejezés eredetileg a protogermán "þiudiskaz", azaz "a népből" szóból származik. (Ez a jelentésó megmaradt az olasz tedesco, valamint az angol Dutch szóban is, amely a Hollandiából származó emberekre utal.)

• Indoeurópai nyelvek
• Germán nyelvek
• Nyugati germán nyelvek
• Felnémet
• Németalföldi (vö. nyugatnémet, keletnémet és plautdietsch)
• Németalfrancia
• Holland
• Afrikaans (más nyelvek szókészletének jelentős hatásaival)
• Limburgi
• Angolfríz
• Észak germán nyelvek
• Kelet germán nyelvek

Hollandiában és Belgiumban általában a Zuidrijnmaasfrankischhoz, egy ősi alsó-frank nyelvjáráscsoporthoz tartozónak tekintik, míg Németországban a nyugat-középnémet nyelvjáráscsoporthoz tartozónak.

A limburgi nyelvet Hollandiában és Belgiumban körülbelül 1 600 000 ember beszéli, Németországban pedig több tízezren. A Belgiumban beszélt változatot inkább a francia nyelv befolyásolja.

Sok európai nyelvtől eltérően a limburgi nyelv két hangból álló tonális nyelv. A limburgi nyelv egyik tonális nyelvjárása a norbiki nyelvjárás, melyet a dél-hollandiai Norbik faluban beszélnek.

Más európai nyelvek, amelyekben ez a jellemző megtalálható, a litván, a szlovén, a svéd, a norvég és a szerbhorvát.

A limburgi nyelv számos, a nyugatnémet nyelveknél magasabb kelta nyelvekből és nyelvjárásokból származó hatást is mutat. A területet eredetileg kelta törzsek lakták.

"Huuj gaon ich e bietje later."

Ma egy kicsit később indulok.

A dialektális felosztások különbözőképpen artikulálódnak (és nem felelnek meg pontosan egymásnak, a megfelelés foka attól függ, hogy milyen jellemzőkkel határozzák meg a nyelvhatárokat):

• Észak-limburgi (Noordlimburgs) / holland dialektus Zuid-Gelders
• Nyugat-limburgi (West-Limburgs)
• Közép-limburgi (Centraal-Limburgs)
• Kelet-Limburg (Oost-Limburgs)
• Limburgesiai (Limburgi)-Ripuari nyelv

A limburgi nyelv nem rendelkezik kodifikált irodalmi nyelvvel. 1995 és 1999 között kidolgoztak egy sztandard változatot, amelyet Algemein Gesjreve Limburgs-nak neveznek, de alig lelt támogatásra.^[6] Az 1940-es években kidolgoztak egy helyesírási formát a limburgi nyelv lejegyzésére, de ennek használata is eshetőleges, s csak egy-egy speciálisabb nyelvjárás esetében használják.^[7] 2000-ben a hollandiai Limburg tartomány vezetése határozatott fogadott el a Limburgi Nyelvi Tanács (Raod veur 't Limburgs), amely a limburgi nyelvvel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. 2003-ban ez a szervezet elfogadott egy szabványos helyesírást, melynek alapján a limburgi nyelv kodifikációjára törekvő Stiechting Limbörgse Academie (Limburgi Akadémia Alapítványa) szótárakat próbál létrehozni.^[8]

• Katja Lochtman: Limburgisch. In: Janet Duke (Hrsg.): EuroComGerm. Germanische Sprachen lesen lernen. Band 2: Seltener gelernte germanische Sprachen. Afrikaans, Färöisch, Friesisch, Jenisch, Jiddisch, Limburgisch, Luxemburgisch, Niederdeutsch, Nynorsk. Shaker, Düren 2019, ISBN 978-3-8440-6412-4, S. 161–18
• Bakkes, Pierre (2007): Mofers Waordebook. ISBN 978-90-902229-4-3 (in Dutch)
• Driessen, Geert (2012): Ontwikkelingen in het gebruik van Fries, streektalen en dialecten in de periode 1995-2011. Nijmegen: ITS
• Frins, Jean (2005): Syntaktische Besonderheiten im Aachener Dreilãndereck. Eine Übersicht begleitet von einer Analyse aus politisch-gesellschaftlicher Sicht. Groningen: RUG Repro [Undergraduate Thesis, Groningen University] (in German)
• Frins, Jean (2006): Karolingisch-Fränkisch. Die plattdůtsche Volkssprache im Aachener Dreiländereck. Groningen: RUG Repro [Master's Thesis, Groningen University] (in German)
• Welschen, Ad 2000–2005: Course Dutch Society and Culture, International School for Humanities and Social Studies ISHSS, Universiteit van Amsterdam
• Jürgen Erich Schmidt, Robert Möller: Historisches Westdeutsch/Rheinisch (Moselfränkisch, Ripuarisch, Südniederfränkisch). In: Joachim Herrgen, Jürgen Erich Schmidt: Sprache und Raum. Ein internationales Handbuch der Sprachvariation. Band 4: Deutsch (= Handbücher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft. Band 30.4). De Gruyter Mouton, Berlin/Boston 2019, ISBN 978-3-11-018003-9, S. 515–550.o.

• A holland Limburgban beszélt nyelvjárások térképe
• A Limburgi Akadémia Alapítvány (Stiechting Limbörgse Academie) a Limburgi-holland,
• Limburgish Wiktionary - De Limburgse Wiktionair
• Veldeke Genk (genki dialektusban és hollandul)

• Limbourg (Limburg)
• Limburg (Hollandia)
• Limburg (Belgium)
• Limburgi Hercegség
• Limburg hercegeinek listája