Médek

ősi iráni nép

A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében. Egyes elméletek szerint a kurdok elődei.[1][2][3][4][5]

Méd előkelők

Történet

A médek a perzsával rokon indoiráni nyelvet beszéltek, eredetileg törzsi formában éltek, egyesek nomád életmódot folytattak, mások erődített falvakban laktak. Az asszír források először i. e. 835 vagy i. e. 834-ben említik őket. [6][7] Ekkoriban jelentek meg az Urmia-tó szomszédságában, miután Asszíria megsemmisítette a korábban az ottani hegyvidéket uraló Urartut és így szabaddá vált az út Mezopotámia felé a kimmerek, szkíták, médek, perzsák és mások számára.

A médek megjelennek Szín-ahhé-eríba évkönyvében, uralkodásának második évének leírásában (i. e. 703), amikor a médek követei a behódolást jelző nagy ajándékot hoztak neki. A médeket ő úgy említi, mint akik országának nevét apái, a királyok korábban még hírét sem hallották.

Az ezt követő másfél évszázadban a médek – a babiloni forrásokban a manda törzs[8] – alapvető szerepet játszottak az Asszíria megdöntésében. Létrehozták az Anatóliától Közép-Ázsiáig terjedő Méd Birodalmat, aminek egyik vazallus tartománya volt Párszua a médekkel rokon perzsák tartománya, amelynek uralkodó dinasztiája a méd dinasztiát létrehozva, a méd és perzsa nemességet egyesítve, a Méd Birodalom hódításaira alapozva hozta létre az Óperzsa Birodalmat az i. e. 6. században. A médek ezután részben összeolvadtak a perzsákkal, ősei a mai kurdoknak.

A méd birodalom i.e. 600 körül

Törzsek

A 6 méd törzs az úgynevezett méd háromszögben élt, amely Rej (Šahr-e Ray), Ekbatana és Aszpadána közti területet takarja.[9]

  • Buszai: az a törzs, amely a médek fő törzse volt. Ekbatana (ma Hamadán) környékén éltek.[9]
  • Paraitakéni, nomád törzs, Aszpadána (ma Iszfahán) környékén éltek.[9][10][11]
  • Sztru­khat: falvakban éltek
  • Budii: falvakban éltek[12]
  • Arizanti: mozaikszó, az arya törzs és a Zantu klán összetétele. Kásán környékén éltek.[9]
  • Magi: Lakhelyük Rhaga volt,[13] amely a mai Teherán területén feküdt.[14]

Nyelv

A médek nyelve a méd nyelv volt,[15] amely kurd nyelvvel együtt az északnyugat-iráni nyelvcsaládhoz tartozott.[16] A nyelvvel az óperzsa nyelvemlékekben lehet találkozni, de a nyelvtanáról semmi információ nem maradt fenn.[17]

Vallás

Hérodotosz munkái nyomán azt gondolják a tudósok, hogy az iráni népek közül csak a médeknél volt papi törzs.[18] A magik vagy morgok (perzsául: Magu[19]) tagjai vagy bölcsek, vagy papok voltak, akik a lelki és mitológiai hagyományokat őrizték. A törzs tagjainak pozíciói apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre szállt. Asztüagész uralkodása alatt a magik voltak az udvari tanácsadók, szertartásvezetők, álomfejtők.[20] A törzs funkcióját valószínűleg az iráni törzsek szövetsége előtt meghatározták, sokak szerint az indoiráni társadalomban is jelen voltak már. Ez magyarázhatja, hogy az Óperzsa Birodalomban is egyedülálló helyzetük volt.[21]

Híres médek

Jegyzetek

Források

  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
  • ÓKTCh: Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5 
  • RónaTasHonfoglaló: Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 963 506 140 4  
  • Bánosi György – Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Budapest: Anno. 1999. 102–103. o. ISBN 963-9199-29-X  

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Médek témájú médiaállományokat.

Könyvek

  • Hámori Frédi: A szubarok, hurrik, urartuiak és médek Észak-Mezopotámia őslakói
  • Apor Éva: Irán / Birodalmak, hagyományok
  • Hahn István: Az idő sodrában I. / Az ókor története
  • Harmatta János szerk.: Ókori keleti történeti chrestomathia
  • Hérodotosz: A görög-perzsa háborúk
  • Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza
  • Marczali Henrik – Nagy képes világtörténet
  • Roman Ghirsman.: Az ókori Irán, médek, perzsák, párthusok

Weboldalak

Kapcsolódó szócikkek