Magyarország miniszterelnöke
Magyarország miniszterelnöke Magyarországon a kormányfő, a kormány vezetője. A miniszterelnök és a kabinet kollektív felelősséggel tartozik politikáikért és tetteikért a Parlamentnek, a politikai pártoknak és végső soron a választóknak.
| Magyarország miniszterelnöke | |
![Miniszterelnöki címer[1]](https://www.search.com.vn/wiki/hu/F%C3%A1jl:Coat_of_arms_of_Hungary_(oak_and_olive_branches).svg) | |
| Miniszterelnöki címer[1] | |
 | |
Orbán Viktor 2010. május 29. óta | |
| Adatok | |
| Ország |  Magyarország |
| Megszólítás | Miniszterelnök úr |
| Első | gróf Batthyány Lajos |
| Házastársa | lista |
| Rezidencia | Karmelita kolostor |
| Kinevezi | Országgyűlés |
| Helyettese | Pintér Sándor Semjén Zsolt Varga Mihály |
| Tagja | Kabinet Európai Tanács Országgyűlés |
| Fizetése | 4 823 000 Ft/hó[2] |
| Hivatali idő | Négy év |
| Hivatal kezdete | 1848. március 17. |
| Előd | Magyarország nádora |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország miniszterelnöke témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Alaptörvény szerint a miniszterelnököt Magyarország köztársasági elnöke jelöli, formálisan pedig az Országgyűlés választja meg. Alkotmányosan az elnök köteles miniszterelnöknek jelölni annak a politikai pártnak a vezetőjét, aki az Országgyűlésben a mandátumok többségét szerzi meg. Ha nincs többségben lévő párt, az elnök audienciát tart a összes párt vezetőivel, és kijelöli azt a személyt, aki a legvalószínűbb, hogy többséget szerez a Parlamentben, akit ezután formálisan megválasztanak a képviselők.
A magyar miniszterelnök az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül a második.
Története
A Batthyány-kormány
Magyarországon 1848-ban a 12 pont második követelése volt a felelős kormány (a mai szóhasználattól eltérően minisztérium) felállítása. V. Ferdinánd király 1848. március 17-én nevezte ki miniszterelnöknek gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt.
A Forradalmi Kormányzótanács elnöke
A Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása után a kormány helyett Forradalmi Kormányzótanács jött létre, tagjai miniszterek helyett népbiztosok voltak. Ennek elnöke, Garbai Sándor töltötte be a kormányfői funkciót, gyakorlatilag azonban nem ő volt a meghatározó vezető, hanem a párt élén álló Kun Béla.
A minisztertanács elnöke
Magyarországon 1949 és 1990 között a kormányt minisztertanácsnak nevezték és a miniszterelnök helyett a minisztertanács elnöke volt a funkció hivatalos neve.
A miniszterelnök jogállása a mai magyar alkotmányban
Magyarország alaptörvénye szerint a magyar kormány vezetőjét, a mindenkori köztársasági elnök kéri fel kormányzásra, és az országgyűlés abszolút többséggel választja meg. A miniszterelnök tesz javaslatot a kormány tagjainak személyére, és a köztársasági elnök nevezi ki a minisztereket. A miniszterelnök vezeti a kormány üléseit, és felügyeli a kormány által hozott rendelkezések végrehajtását. A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
A miniszterelnöki megbízatás keletkezése
Magyarország alaptörvényének 16. cikkének (3)-(6) bekezdése szabályozza a miniszterelnök megválasztását:
"(3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,
a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;
b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg.
(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg."
A miniszterelnöki megbízatás megszűnése
Magyarország alaptörvényének 20. cikkének (2) bekezdése szabályozza a miniszterelnök megbízatásának megszűnését:
"(2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;
b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ;
c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki;
d) lemondásával;
e) halálával;
f) összeférhetetlenség kimondásával;
g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn."
