1990

Január

• január 1. – A Marković-kormány újabb gazdasági reformot vezet be Jugoszláviában. (Megteremti a dinár konvertibilitását, s ezzel az év közepére átmenetileg megfékezi az inflációt.)^[1]
• január 3. – Az amerikaiak letartóztatják a pápai nunciatúrára menekült panamai diktátort, Manuel Noriegát.
• január 5.
  • Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága javasolja, hogy hatalmazzák fel a Minisztertanácsot, miszerint – a bécsi haderő–csökkentési tárgyalásokra tekintettel – szorgalmazza a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok mielőbbi, lehetőleg az év végéig történő kivonását.
  • Kirobban a Dunagate. (Az SZDSZ és a Fidesz képviselői nyilvánosságra hozzák, miszerint az állambiztonsági apparátus megfigyelte az MSZMP-vel, majd 1989 októbere után az MSZP-vel szemben álló pártokat.)^[2]
• január 9. – A KGST 45., szófiai ülésszakán Németh Miklós magyar és Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő elvi megállapodást köt a csapatkivonások ütemtervéről.
• január 15. – A bolgár parlament eltörli a Kommunista Párt 44 éves politikai hatalmi monopóliumát.
• január 16. – A szovjet Déli Hadseregcsoport kiüríti az esztergomi katonai kórházat, melyet az egykori szemináriumban és az ehhez kapcsolódó egyházi épületben rendeztek be. (A felújításra szoruló óriási műemlékegyüttest a katolikus egyház kapta vissza.)
• január 18. – Feloszlatják a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségét.^[2]
• január 19. – Kárpátalján megalakul a Kárpáti Ruszinok Szövetsége (KRSz). (Első elnöke ifj. Tomcsányi Mihály, Ungvár akkori főépítésze lett.)
• január 20–22. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének (JKSZ) XIV. – utolsó, félbeszakadt – kongresszusa.
• január 21. – A Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés közös nyilatkozatot ad ki a nemzetiségi kérdés demokratikus, a jogállam normáinak megfelelő megoldásáról Csehszlovákiában.^[3]
• január 23. – Németh Miklós kormányfő a parlamentben bejelenti, hogy szovjet–magyar szakértői tárgyalások kezdődnek a lehető legrövidebb időn belüli teljes csapatkivonásról.

Február

• február 6. – Az SZKP Központi Bizottságának ülésén Mihail Gorbacsov bejelenti, hogy a reformok közé tartozik az SZKP vezető szerepének feladása és a politikai pluralizmus bevezetése is.
• február 8. – a honvédelmi miniszter felhívja a szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokát, hogy február–április közepéig (a hazai politikai választási kampány idején) kiképzési gyakorlatot csak a helyőrségeikben folytassanak.
• február 10. – A január 15-étől folyó tárgyalások eredményeként megszületik a csehszlovák–szovjet megállapodás, miszerint a szovjet csapatok nagy része május végéig – a csehszlovákiai választásokig – elhagyja az országot.
• február 11. – Nelson Mandela, dél-afrikai fekete aktivista 27 évi fogság után kiszabadul.
• február 11–13. – A NATO és a Varsói Szerződés országainak külügyminiszterei, más EBEÉ országok megfigyelőivel együtt, Ottawában megtartják a „Nyitott Égbolt” konferenciát.
• február 12.-február 14. – Zavargások a tádzsik fővárosban, Dusanbéban, amely a tádzsik polgárháború előszele.
• február 14. – Átalakul a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnöksége. (A kémelhárításból Nemzetbiztonsági – később Alkotmányvédelmi –, a III/I-es, hírszerzési csoportfőnökségből Információs, míg a III/IV-es, katonai elhárítási csoportfőnökségből Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) lett.)^[2]
• február 22.
  • Prágában Csehszlovákia és a Szovjetunió képviselői megállapodást írnak alá a szovjet csapatok kivonásáról 1991. július 1-jéig.^[3]
  • Szlovénia úgy határoz, hogy nem fizeti be a szövetségi költségvétésbe a rá eső teljes összeget.^[1]

Március

• március 2. – Együttélés néven magyar politikai mozgalom alakul Pozsonyban, Duray Miklóssal az élen.^[3]
• március 3. – Jiří Diensbier csehszlovák külügyminiszter a NATO–központba látogat és megbeszélést folytat Manfred Wörner NATO–főtitkárral.
• március 7. – A szlovén parlament törli a köztársaság nevéből a szocialista jelzőt.^[1]
• március 11. – A litván parlament a Szovjetunióból való kilépésre és a függetlenségre szavaz.
• március 12. – A Veszprém megyei Hajmáskéren állomásozó harckocsizó alakulat elindításával megkezdődik a szovjet csapatok kivonulása Magyarországról.
• március 14.
  • Sebastian Kräuter püspök került a Temesvári egyházmegye élére.
  • Parlament jegyzőkönyvébe bejegyezik, hogy Mindszenty József hercegprímás egy koncepciós per áldozata volt.
• március 15. – Mihail Gorbacsov lesz a Szovjetunió elnöke.
• március 17. – A Varsói Szerződés prágai külügyminiszteri ülése támogatja, hogy továbbra is fennmaradjon mind a NATO, mind a Varsói Szerződés.
• március 18. – Az NDK első szabad választásán a túlnyomó többség a konzervatív „Szövetség Németországért”-ra szavaz és ez válik a jövőbeni német egyesítési folyamat kulcsává.
• március 19–21. – Marosvásárhelyi etnikai zavargások.
• március 21. – Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter látogatást tesz a NATO–központban és tárgyal Manfred Wörner NATO–főtitkárral, valamint a NATO–tagországok állandó képviselőivel.
• március 25.
  • Az országgyűlési választások első fordulója.
  • Népszavazás Észtországban – a polgárok a Szovjetuniótól való elszakadás mellett döntenek.
• március 26. – A csehszlovák kormány elrendeli az Ausztriával és az NSZK-val határos területén telepített létesítmények lebontását.
• március 27. – Portugália és Spanyolország belép a Nyugat-európai Unióba.
• március 30. – A Szlovák Nemzeti Párt tüntetést szervez az önálló szlovák államért.^[3]

Április

• április 8. – Az országgyűlési választások második fordulója – eredményeképpen a Magyar Demokrata Fórum küldheti be a legtöbb képviselőt az új országgyűlésbe.
• április 12. – Az NDK koalíciós kormánya támogatja az NSZK-val való egyesülést és azt, hogy az egyesült ország a NATO tagja legyen.
• április 20. – A csehszlovák szövetségi gyűlés az ország elnevezését Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságra változtatja.^[3]
• április 20–22. – II. János Pál pápa Csehszlovákiába látogat.^[3]
• április 22–23. – Parlamenti választások első fordulója Horvátországban.^[1]
• április 25. – A Discovery űrrepülőgép személyzete 600 km magasságon Föld körüli pályára állítja a Hubble űrtávcsővet.^[4]

Május

• május 2. – Megalakul a Magyarország 1944. március 19-i német megszállását követő első szabadon választott Országgyűlés.^[5]
• május 2. – Göncz Árpád előbb ideiglenes, majd augusztus 3-ától választott köztársasági elnök lesz.
• május 3. – George Bush amerikai elnök bejelenti, hogy hatályon kívül helyezte az Európában lévő atomtüzérség és a Lance rakéták modernizálásának programját.
• május 4.
  • A lett parlament kihirdeti az ország függetlenségét.
  • Tito halálának 10. évfordulóján tiltakozó megmozdulás Belgrádban Tito kultusza ellen.^[1]
• május 6. – Parlamenti választások második fordulója Horvátországban, amely a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) győzelmét hozza.^[1]
• május 9–10. – A NATO védelmi miniszterek és az Atomtervező Csoport Kananaskisban tartó ülésén megtárgyalják az európai politikai választások hatását a NATO biztonságpolitikájára.
• május 15. – Borisav Jović váltja Janez Drnovšeket a jugoszláv államelnöki székben.^[6]
• május 18. – Rehabilitálják Mindszenty Józsefet.
• május 22. – Létrejön az egységes Jemen.^[7]
• május 23. – Megalakul az Antall-kormány.^[8]
• május 25. – A KÖJÁL egy helyszíni ellenőrzés során bezárja a nagytétényi Metallochemia telephelyet.
• május 30. – A horvát sabor (parlament) Franjo Tuđmant választja meg köztársasági elnöknek, Stjepan Mesić vezetésével pedig a HDZ alakít kormányt.^[9]

Június

• június 5. – 35 ország külügyminisztereinek részvételével kerül sor az EBEÉ emberi dimenziójának második konferenciájára Koppenhágában, ahol elfogadják Albánia megfigyelői státuszát.
• június 7–8. – Az Észak-atlanti Tanács ülést tart a skóciai Turnberry-ben.
• június 8. – Cseh-Szlovákiában lezajlanak az első többpárti választások a szövetségi gyűlésbe. (A választásokon a cseh országrészben a Polgári Fórum, Szlovákiában a Nyilvánosság az Erőszak Ellen szerezi meg a legtöbb szavazatot.)^[3]
• június 13. – „Bányászjárás” Romániában.
• június 21. – Megalakul a Budapesti Értéktőzsde.
• június 27. – Cseh-Szlovákiában ismét Marián Čalfa alakít kormányt.^[3]
• június 29. – Jeszenszky Géza magyar külügyminisztert Manfred Wörner NATO–főtitkár fogadja a NATO–központban.

Július

• július 1. – Az NDK és az NSZK vám- és valutaközösségre lép.^[10]
• július 2.
  • A koszovói parlament albán többsége kikiáltja a „Koszovói Köztársaságot” (még Jugoszlávián belül).^[9]
  • Szlovénia elfogad egy szuverenitási nyilatkozatot, amellyel lazít a jugoszláv szövetségi kapcsolatokon.
• július 5.
  • A cseh-szlovák szövetségi gyűlés újfent Václav Havelt választja köztársasági elnökké. (Mandátuma – akárcsak a kormányé – két évre szól.)^[3]
  • Szerbia feloszlatja a koszovói törvényhozást.^[9]
• július 6. – A NATO állam- és kormányfői Londonban közzéteszik a „londoni nyilatkozatot”, a NATO átalakításáról, a közép- és kelet-európai országokkal való együttműködésről.
• július 10. – Markus Meckel, az NDK külügyminisztere látogatást tesz a NATO–központban.
• július 13–17. – Manfred Wörner, a NATO főtitkára Moszkvába látogat – Eduard Sevardnadze külügyminiszter meghívására – és a szovjet vezetőkkel tárgyalásokat folytat a „londoni nyilatkozat”-ról.
• július 16. – Helmut Kohl német kancellár és Mihail Gorbacsov orosz elnök megállapodnak a német szuverenitás helyreállításában és teljes jogú német NATO tagságban.
• július 16–17. – A Szerb Kommunisták Szövetsége felveszi a Szerb Szocialista Párt nevet, melynek vezetője Slobodan Milošević.^[9]
• július 17. – Párizsban befejeződik a „kettő plusz négy” konferencia Németország egyesítéséről.
• július 18. – Antall József magyar miniszterelnök látogatást tesz a NATO–központban.
• július 27. – Az utolsó Citroën 2CV a portugáliai Mangualdében elhagyja a termelési csarnokot. Összesen 5 114 966 darab készült belőle.
• július 29. – Népszavazás a köztársasági elnök megválasztásának módjáról.^[11]

Augusztus

• augusztus 2. – Irak lerohanja Kuvaitot, megkezdődik az öbölháború.
• augusztus 3. – Göncz Árpád 5 évre a Magyar Köztársaság elnöke lesz.
• augusztus 6. – Az ENSZ BT közli, hogy szankciókat foganatosít Irak ellen, és követeli Bagdadtól, hogy vonja ki csapatit a megszállt Kuvaitból.
• augusztus 7. – Az észt parlament módosítja a köztársaság nevét, alkotmányát és visszaállítja a háború előtti nemzeti zászlót és a himnuszt.
• augusztus 7. – Iraki nyomásra bejelentik a Kuvaiti Köztársaság megalakulását (egy napra rá meghirdetik az egyesülést Irakkal)
• augusztus 8. – Az ENSZ BT semmisnek nyilvánítja Irak Kuvait de facto annektálására vonatkozó bejelentését.
• augusztus 10. – Az Észak-atlanti Tanács rendkívül ülést tart, amelyen a tagállamok külügyminiszterei konzultációt folytatnak az Öböl-beli fejleményekről.
• augusztus 11. – A 93. Vegyes Repülőszázad felveszi vitéz Háry László nevét.
• augusztus 17. – „Rönkforradalom” a horvátországi Kninben.
• augusztus 22. – Az NDK törvényhozó testülete megszavazza az NDK és az NSZK október 3-án történő egyesítését és egyetért a szabad választások december 2-ai megtartásával az egyesített Németországban.
• augusztus 28. – Bejelentik a Kuvaiti Köztársaság hivatalos egyesülését Irakkal; létrejön a kuvaiti kormányzóság, mint Irak tartománya.

Szeptember

• szeptember 1. – A Honvédelmi Minisztérium szervezetében megalakul a HM Védelmi Hivatal jogelődje, a Védelmi Koordinációs Iroda.^[12]
• szeptember 4. – A Nyugat-európai Unió 9 tagállama egyetért az Öböl-beli koordinált tengeri hadműveletekkel az Irak elleni nemzetközi embargó érvényesítése céljából. A Nyugat-európai Unió tagja és más országok erőket küldenek a térségbe.
• szeptember 5–8. – Manfred Wörner NATO–főtitkár a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságba látogat, ahol tárgyalásokat folytat az elnökkel, a miniszterelnökkel és az országgyűlés elnökével.
• szeptember 10. – James Baker amerikai külügyminiszter az Észak-atlanti Tanács rendkívüli miniszteri ülését tájékoztatja az Öböl-válsággal kapcsolatos amerikai–szovjet csúcstalálkozóról.
• szeptember 28. – Új alkotmány Szerbiában.

Október

• október 1. – Az augusztus 19-én és szeptember 2-án tartott népszavazás eredményére hivatkozva a horvátországi szerbek Szerb Nemzeti Tanácsa Kninben kikiáltja a szerb kisebbség autonómiáját, és függetlennek nyilvánítja magukat Horvátországtól.^[9]
• október 1–2. – New Yorkban az EBEÉ külügyminisztereinek konferenciáján határozatban ítélik el a Kuvait elleni iraki agressziót.
• október 2.
  • Az egykori szövetségesek (Nagy-Britannia, Franciaország, Szovjetunió és az USA) megszüntetik Berlin négyhatalmi megszállását.
  • A cseh-szlovák parlament törvényt alkot az állam által 1955 és 1962 között kisajátított kisvállalatok visszaszolgáltatásáról eredeti tulajdonosaiknak.
  • Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése határozatban javasolja Magyarország felvételét a szervezetbe. (A teljes jogú tagságról november 6-án Rómában dönt a miniszteri bizottság.)
• október 3.
  • Németország ismét egységes: egyesül az NDK és az NSZK.^[10]
  • Az Észak-atlanti Tanács üdvözli az egyesített Németországot, mint a NATO teljes jogú tagját.
  • James Baker amerikai és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter New Yorkban elvi megállapodásra jut az európai hagyományos fegyverek és haderők csökkentéséről szóló szerződés kérdésében, és haladást ér el a hadászati nukleáris támadófejek csökkentése területén.
• október 4. – Berlinben, a Reichstag épületében megtartják a 144 keletnémet képviselő csatlakozásával 663 tagúvá bővült Szövetségi Gyűlés (Bundestag) háború utáni első ülését.
• október 5. – A jugoszláv államelnökség felhatalmazására a hadsereg egységei elfoglalják a szlovén védelmi parancsnokság ljubljanai központját, miután Szlovénia bejelentette, hogy nem hajlandó védelmi erőit a jugoszláv hadsereg parancsnoksága alá helyezni.^[9]
• október 14.
  • A 14 keletnémet megyéből megalakul Németország öt új tartománya.^[10]
  • Tartományi választások Németország keleti tartományaiban. (Mecklenburg-Elő-Pomerániában, Szász-Anhaltban, Türingiában és Szászországban a CDU, Brandenburgban az SPD győzedelmeskedik.)
• október 15. – Mihail Gorbacsovot Nobel-békedíjjal tüntetik ki.
• október 23. – Petre Roman román miniszterelnököt a NATO-ban fogadja Manfred Wörner főtitkár.
• október 24. – A magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja a halálbüntetést.
• október 25.
  • Taxisblokád Magyarországon.
  • A szlovák parlament hosszas vita, nagyarányú nacionalista sajtókampány után, a nyomásgyakorló tüntetések ellenére is a régóta tervezett nyelvtörvény liberálisabb változatát fogadja el. (Ám ez is csak akkor teszi lehetővé kisebbségi – magyar – nyelv használatát, ha a szóban forgó kisebbség aránya az adott területen eléri vagy meghaladja a 20%-ot. a törvény elfogadására a szlovák nacionalista erők tiltakozó akciókkal válaszolnak.)^[3]
• október 25–26. – Mihail Mojszejev, szovjet honvédelmi miniszter első helyettese, vezérkari főnök a NATO-ba látogat.
• október 26. – Für Lajos honvédelmi miniszter látogatást tesz a NATO–központban.
• október 28. – Tüntetés a taxisblokádon át.^[13]
• október 31.- Demszky Gábort megválasztják Budapest főpolgármesterének

November

• november 6. – Magyarország és Horvátország az Európa Tanács teljes jogú tagjává válik.
• november 7. – A november 7-ei ünnepség alatt Alekszandr Smonov merényletet kísérel meg Mihail Szergejevics Gorbacsov szovjet elnök ellen.
• november 8. – 100 000 amerikai katonát vezényelnek a Perzsa-öbölbe.
• november 11.
  • Pozsgay Imre kilép a Magyar Szocialista Pártból.
  • A parlamenti választások első fordulója Macedóniában.^[9]
• november 12. – Megkoronázzák Akihitót, Japán 125. császárát.^[14]
• november 13. – Elkészül az első ismert World Wide Web oldal. (Sir Tim Berners-Lee Genfben, a CERN magkutató központban fejlesztette ki a világ első webböngésző programját.)
• november 14.
  • A magyar kormány nevében Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter aláírja a megállapodást a nagymarosi beruházás osztrák részvételének megszűnéséről. (2,65 milliárd schilling kártérítés-fizetési kötelezettséggel)
  • Kilép az MDF-ből a szervezet első elnöke, Bíró Zoltán.
• november 17.
  • Az EBEÉ tárgyalófelek elfogadják a bécsi bizalom- és biztonságépítő intézkedés (CSBMs) nevű dokumentumot.
  • George Bush amerikai elnök Cseh-Szlovákiába látogat.^[3]
• november 18.
  • Parlamenti választások első fordulója Bosznia-Hercegovinában.^[9]
  • A parlamenti választások második fordulója Macedóniában. (A nacionalista pártok relatív többséghez jutnak.)^[9]
• november 19. – A Varsói Szerződés és a NATO tagállamai Párizsban aláírják a CFE-szerződést.
• november 21. – Victor Vasarely festőművész a budapesti Képzőművészeti Főiskola díszdoktora lesz.
• november 22–25. – Manfred Wörner NATO–főtitkár Magyarországra látogat.
• november 23. – Cseh-Szlovákiában lezajlanak a helyhatósági választások. (Csehországban a Polgári Fórum győz, Szlovákiában a Kereszténydemokrata Mozgalom megelőzi a Nyilvánosság az Erőszak Ellent. Jelentős választási sikert könyvelhetnek el a magyar pártok, kiváltképp az Együttélés Politikai Mozgalom.)^[3]
• november 25. – Parlamenti választások második fordulója Bosznia-Hercegovinában. (A választásokon a muzulmán Demokratikus Akció Pártja győz a Szerb Demokrata Párt és a Horvát Demokrata Közösség pártja előtt. A köztársaság elnökévé a muzulmán Alija Izetbegovićot választják.)^[9]
• november 26. – Mihail Szergejevics Gorbacsov felszólítja Irakot, hogy hagyja el a megszállt Kuvait területét.
• november 26–28. – Az Észak-atlanti Tanács londoni értekezletén társult küldött státuszt kap a szovjet, a bolgár, a csehszlovák, a magyar és a lengyel parlamenti küldöttség.
• november 28. – Margaret Thatcher lemond az angol miniszterelnöki posztról.
• november 29.
  • Budapesten megnyílik az Európai Közösség diplomáciai képviselete (első nagykövete Hans Beck).
  • Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1991. január 15-ei hatállyal katonai ultimátumot intéz Irakhoz Kuvait miatt.

December

• december 2. – Parlamenti választás Németországban. (A konzervatív–liberális koalíció megőrizte többségét, Helmut Kohl minden német kancellárja lett.)^[10]
• december 6–7. – A Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport miniszteri ülést tart Brüsszelben. A védelmi miniszterek támogatják az ENSZ 678-as határozatát, amely követeli az iraki csapatok visszavonását Kuvaitból és az új NATO stratégiai koncepció kidolgozását.
• december 9. – Elnök- és parlamenti választások első fordulója Szerbiában és Crna Gorában.^[9]
• december 11. – Az Albán Kommunista Párt – 45 évi egypárti diktatúra után – bejelenti, hogy törvényesíti a politikai ellenzék pártjait.
• december 17–18. – Az Észak-atlanti Tanács brüsszeli ülésén a külügyminiszterek áttekintik a júliusi londoni csúcstalálkozó óta eltelt eredményeket és nyilatkozatot adnak ki az Öböl-válságról.
• december 20. – Lemond Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter.
• december 21. – A horvátországi szerbség kikiáltja a „Krajnai Szerb Autonóm Körzet”et.
• december 22. – Új alkotmány Horvátországban.
• december 23.
  • Elnök- és parlamenti választások második fordulója Szerbiában és Crna Gorában. (A győzelmet a kommunista utódpártok, ill. jelöltjeik szerzik meg. Szerb elnök Slobodan Milošević lett.)^[9]
  • A jugoszláv államelnökség által alkotmányellenesnek nyilvánított népszavazás Szlovéniában, amely 93,2%-os részvétel mellett a szavazók 88,2%-a támogatja Szlovénia függetlenségét.^[9]
  • december 26. – A szlovén képviselőház kinyilvánítja az ország függetlenségét.^[9]

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán – A demokratizálódás első lépcsőjeként községtanácsi választásokat rendeznek Nigériában.^[15]

Államok vezetőinek listája 1990-ben

1990 a filmművészetben

• Ebben az évben készült el a Garfield a képzelet szárnyán (Garfield és barátai – Az álmodozó cica) (Garfield's Feline Fantasies)

1990 a tudományban

1990 a légi közlekedésben

1990 a vasúti közlekedésben

1990 az irodalomban

• Megjelenik Mark Carwardine – Douglas Adams: Utoljára látható c. könyve
• Megjelenik John Lloyd – Douglas Adams: Az Élet mélyebb értelme c. könyve
• Kiadják Kertész Imre – Kaddis a meg nem született gyermekért c. könyvét
• Somlyó György – Palimpszeszt (versek), Orpheusz
• Somlyó György – Párizsi kettős (regény), Szépirodalmi

1990 a zenében

• Tré Cool csatlakozik a Green Day együtteshez.
• Megalakul a Republic.
• Fellép a Népstadionban az Illés-együttes mint első magyar rockzenekar
• Madonna hatalmas sikert arat Vogue című dalával, és botrányt kavar Justify My Love című dalával és videóklipjével.
• Megalakul a Tool
• Megalakul a C.A.F.B. együttes
• A svéd Roxette a poptörténelem egyik legsikeresebb dalával tarol, melynek címe It Must Have Been Love. A dal a Pretty Woman/Micsoda Nő! betétdalaként is hallható.
• Bonanza Banzai a tini lányok nagy fiú csapata elérte pályája csúcsát 1990-ben, amikor piacra dobta A Jel című dalukat ami hatalmas sikereket ért el.
• Metál az ész című metál számmal rukkolt elő az egyik legsikeresebb heavy metál fiúbanda.
• Csuka Mónika elénekelte a Sirályok sírnak című szerelmes számot.
• Első Emelet bemutatta a Kis generáció sláger számát, ami után sokan felfigyeltek a srácokra.

Albumok

• Blind Guardian: Tales from the Twilight World
• Céline Dion: Unison
• Cseh Tamás–Bereményi Géza: Új dalok
• Depeche Mode: Violator
• Enigma: MCMXC a.D.
• Gary Moore: Still Got the Blues
• George Michael: Listen Without Prejudice Vol. 1
• Green Day: 39/Smooth
• Fleetwood Mac: Behind the Mask
• Iron Maiden: No Prayer for the Dying
• Kylie Minogue: Rhythm of Love
• Illés: Illés Népstadion I.
• Madonna: I’m Breathless / The Immaculate Collection
• Mike Oldfield: Amarok
• Mariah Carey: Mariah Carey
• Kim Wilde: Love Moves
• Kovács Kati: Szólj rám, ha hangosan énekelek
• Napoleon Boulevard: Legyetek jók, ha tudtok
• Paula Abdul: Shut Up and Dance
• Pet Shop Boys: Behaviour
• Sinéad O’Connor: I Do Not Want What I Haven’t Got
• Suzi Quatro: Oh, Suzi Q.
• Snap!: World Power
• Szandi: Tinédzser l’amour
• Robert Plant: Manic Nirvana
• Roger Waters: The Wall Live in Berlin
• Tankcsapda: Punk & Roll
• Tanita Tikaram: The Sweet Keeper
• Thalía: Thalía
• Vincze Lilla: Lilla és Czigi
• Whitney Houston: I’m Your Baby Tonight
• Zoltán Erika: Ki nevet a végén?
• Jon Bon Jovi:^[16] Blaze of Glory^[17]
• Retro zenék – 90s évek Retro zenéi

1990 a sportban

• Ayrton Senna megszerzi második Formula–1-es világbajnoki címét a McLaren-Honda csapattal.
• június 8. – július 8. 1990-es labdarúgó-világbajnokságot, NSZK nyeri az Olaszországban, immár harmadik alkalommal világbajnok.
• A Újpesti Dózsa nyeri az NB1-et. Ez a klub 19. bajnoki címe.

1990 a televízióban

• Filmre viszik Brösel német képregényrajzoló Werner: Beinhart című munkáját.

1990 a jogalkotásban

1990 új világörökségi helyszínei

• január 2. – Alan Hale Jr. amerikai színész
• január 4.
  • Daniel Keatings angol tornász
  • Peter de Cruz svájci curlingjátékos
• január 7.
  • Liam Aiken amerikai színész
  • Elene Gedevanisvili grúz műkorcsolyázónő
  • Gregor Schlierenzauer osztrák síugró
• január 10. – Szabó Bence magyar labdarúgó
• január 14. – Szilágyi Áron magyar kardvívó
• január 15. – Vjacseszlav Vojnov orosz jégkorongozó
• január 18. – Dimitrij Kugrisev orosz jégkorongozó^[18]
• január 24. – Irie Rjószuke japán úszó
• január 25. – Marco Koch német úszó
• január 26. – Sergio Pérez mexikói autóversenyző
• január 27. – Maria-Elena Papasotiriou görög műkorcsolyázónő
• január 28. – Dombai Viktor magyar labdarúgó
• január 30. – Jake Thomas amerikai színész
• február 7.
  • Mérovée Ephrem monacói műkorcsolyázónő
  • Steven Stamkos kanadai jégkorongozó
• február 8. – Klay Thompson amerikai olimpiai-, és világbajnok kosárlabdázó
• február 10. – Bor Katalin magyar úszónő
• február 14. – Brett Dier amerikai színész
• február 15. – Charles Pic francia Formula–1-es pilóta
• február 16. – Erdélyi Balázs magyar vízilabdázó
• február 19. – Jurij Kunakov orosz műugró
• február 24. – Randy Krummenacher svájci motorversenyző
• február 27. – Arina Martinova orosz műkorcsolyázó
• március 4.
  • Andrea Bowen amerikai színésznő
  • Draymond Green amerikai olimpiai bajnok kosárlabdázó
  • Arianna Vanderpool-Wallace Bahama-szigeteki úszónő
  • Fran Mérida, spanyol (katalán) labdarúgó
• március 5. – Anastasia Aksenova orosz úszónő
• március 11. – Reiley McClendon amerikai színész
• március 17. - Hozier, ír zenész, énekes, dalszövegíró
• március 23. – Jaime Alguersuari spanyol autóversenyző
• március 25. – Makszim Csugyinov orosz jégkorongozó^[19]
• március 30.
  • Simon András magyar labdarúgó
  • Michal Březina cseh műkorcsolyázó
• április 4. – Furkan Andıç török színész
• április 8. – Fehérvári Gábor Alfréd magyar énekes, műsorvezető
• április 9. – Kristen Stewart amerikai színésznő
• április 10. – Alex Pettyfer angol színész, a 001: Az első bevetés főszereplője
• április 12.
  • Francesca Halsall angol úszónő
  • Jevgenyij Kuznyecov orosz műugró
• április 15. – Emma Watson angol színésznő
• április 16.
  • Reggie Jackson olasz születésű amerikai kosárlabdázó
  • Calvin Kang szingapúri sprinter
• április 23. – Dev Patel angol színész
• április 24. – Muri Enikő magyar énekesnő
• április 25. – Jean-Éric Vergne francia autóversenyző
• április 28. – Törőcsik Franciska magyar színésznő
• május 2. – Ozan Dolunay török színész
• május 6. – Gulácsi Péter magyar labdarúgó
• május 8. – Anasztászija Zujeva orosz úszónő
• május 16. – Thomas Sangster angol színész
• május 25. – Nyikita Filatov orosz jégkorongozó^[20]
• május 26.
  • Ryan Napoleon ausztrál úszó
  • Matthieu Rosset francia műugró
• május 30. – Dara Eszter magyar úszónő
• június 11. – Christophe Lemaitre francia futó
• június 13. – Aaron Taylor-Johnson amerikai színész
• június 14. – Jeinkler Aguirre kubai műugró
• június 20. – Iváncsik Ádám kézilabdázó
• június 21. – JaMychal Green amerikai kosárlabdázó
• június 24. – Richard Sukuta-Pasu német labdarúgó
• július 4. – David Kross német színész
• július 11. – Connor Paolo amerikai színész
• július 15. – Bata Adrienn magyar énekesnő
• július 16. – James Maslow amerikai színész, énekes
• július 25.
  • Alexianne Castel francia úszónő
  • Kovács Henri magyar díjugrató
• július 26. – Baradlay Viktor magyar szinkronszínész
• július 29. – Ivan Lenđer szerb úszó
• augusztus 9. – Bill Skarsgård svéd színész
• augusztus 10. – Lucas Till amerikai színész
• augusztus 20. – Öykü Karayel török színésznő
• augusztus 21. – Földi Csaba magyar rocksztár
• augusztus 23. – Szilágyi Csaba szerb úszó
• augusztus 24. – Yağmur Tanrısevsin török színésznő
• augusztus 25. – Aras Bulut İynemli török színész
• augusztus 29. – Nicole Gale Anderson amerikai színésznő
• szeptember 2. – Balog Gábor magyar úszó
• szeptember 20. – Móczó Norbert magyar labdarúgó
• szeptember 22. – Akın Akınözü török színész
• szeptember 23. – Omar Jasim bahreini úszó
• október 8. – Natasha Moodie jamaicai úszónő
• október 9. – Dominik Märki svájci curlingjátékos
• október 11. – Edickson Contreras venezuelai műugró
• október 19.
  • Pere Tutusaus spanyol motorversenyző
  • Devin Keaton amerikai színész
• október 21. – Ricky Rubio spanyol kosárlabdázó
• október 29. – Amarna Miller Spanyol színésznő
• november 2. – Kendall Schmidt amerikai színész, énekes
• november 9. – Balogh Máté zeneszerző
• november 14. – Jessica Jacobs ausztrál színésznő, énekesnő († 2008)
• november 15. – Baráth István magyar szinkronszínész
• november 23. – Aljona Igorevna Leonova orosz műkorcsolyázó
• november 23. – Káprály Mihály magyar labdarúgó–játékvezető
• november 26. – Rita Ora angol énekesnő, színésznő
• november 27. – Shane Haboucha amerikai színész
• december 17. – Folashade Abugan nigériai atléta
• december 18.
  • Lakatos Gábor, az Érdi Spartacus SC birkózója († 2008)
  • Major Balázs magyar műkorcsolyázó
• december 22. – Jean-Baptiste Maunier francia színész, énekes
• december 22. – Török Tamás magyar színész, énekes
• december 24. – Oguntoye Viktória, magyar válogatott kézilabdázó
• december 28. – Szabó Milán magyar biatlonista

Bővebben: Halálozások 1990-ben

• január 6. – Pavel Alekszejevics Cserenkov, Nobel-díjas szovjet fizikus (* 1904)
• január 16. – Ipper Pál, újságíró (* 1927)
• január 25. – Ava Gardner, amerikai színésznő (* 1922)
• január 27. – Borsos Miklós, szobrászművész, képzőművész, grafikus (* 1906)
• február 2. – Paul Ariste, észt nyelvészprofesszor (* 1905)
• február 7. – Karády Katalin színésznő (* 1910)
• február 23. – Jose Napoleon Duarte, El Salvador elnöke (* 1925)
• február 23. – James M. Gavin, az Egyesült Államok legfiatalabb tábornoka a II. világháború folyamán (* 1907)
• február 24. – Sandro Pertini, olasz újságíró, partizán, politikus valamint Olaszország köztársasági elnöke 1978 és 1985 között (* 1896)
• március 6. – Id. Dohy János (korábban ifj. Göllner János), növénypatológus, tanár (* 1905)
• március 20. – Lev Jasin, szovjet labdarúgó kapus (* 1929)
• március 24. – An Wang, a számítástechnika úttörője (* 1920)
• április 3. – Sarah Vaughn, amerikai énekesnő (* 1924)
• április 4. vagy 5., – Vermes Miklós Kossuth-díjas középiskolai fizika-, kémia- és matematikatanár, kiváló tankönyvíró és kísérletező (* 1905)
• április 15. – Greta Garbo, svéd filmsztár (* 1905)
• április 25. – Dexter Gordon, amerikai jazz-zenész (* 1923)
• május 16. – Sammy Davis Jr., amerikai előadó (* 1925)
• május 16. – Jim Henson, a Muppet Show alkotója (* 1936)
• május 22. – Rocky Graziano, amerikai ökölvívó (* 1919)
• június 8. – Rex Harrison, amerikai színész (* 1908)
• június 25. – Szathmáry György, költő, műfordító. (* 1928)
• július 29. – Bruno Kreisky, Ausztria külügyminisztere, kancellárja (* 1911)
• augusztus 17. – Abody Béla, magyar író, műfordító, kritikus, humorista (* 1931)
• augusztus 27. – Stephen „Stevie” Ray Vaughan, amerikai blues gitáros (* 1954)
• szeptember 6. – Bereznai Gyula, matematikus (* 1921)
• szeptember 26. – Alberto Moravia, olasz író (* 1907)
• szeptember 28. – Darányi József, atléta (* 1905)
• október 9. – Ottlik Géza, író, nemzetközi szintű bridzsjátékos, szakíró. (* 1912)
• október 14. – Leonard Bernstein, amerikai zeneszerző és karmester (* 1918)
• október 15. – Berczelly Tibor, olimpiai bajnok vívó (* 1912)
• október 16. – Art Blakey jazz, dobos (* 1919)
• október 23. – Louis Althusser, francia marxista filozófus (* 1918)
• október 27. – Ugo Tognazzi, olasz színész és rendező (* 1922)
• október 27. – Xavier Cugat, katalán-kubai zenekarvezető (* 1900)
• november 7. – Lawrence Durrell, brit író (* 1912)
• november 15. – Kovács Jenő magyar állatorvos, gyógyszerkutató, egyetemi tanár (* 1910)
• november 23. – Roald Dahl, walesi író, a „Meghökkentő mesék” szerzője (* 1916)
• november 23. – Szécsi Margit, magyar József Attila-díjas költőnő (* 1928)
• november 26. – Fung Yu-lan, kínai filozófus (* 1895)
• december 2. – Aaron Copland, amerikai zeneszerző (* 1900)
• december 14. – Friedrich Dürrenmatt, svájci író (* 1921)
• december 31. – Vaszilij Lazarev, szovjet űrhajós (* 1928)

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
• ↑ Bencze I., dr. et al.: Bencze Imre, dr. et al. Officina Világévkönyv 94/95. Officina Nova, [Budapest] (1994). ISBN 963-8185-90-2 
• ↑ Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1990 témájú médiaállományokat.