Markó Iván

Markó Pál és Fleischer Anna fiaként született.^[5] Budapesten, az Állami Balett Intézetben végzett, 1967-ben. A Magyar Állami Operaház tagja, 1971-ben pedig magántáncosa lett. 1972-től 1979-ig a világhírű francia koreográfus Maurice Béjartnak Brüsszelben működő társulatának „A XX. század balettjé”-nek volt vezető szólistája. A Béjart-féle Tűzmadár címszerepét, amellyel debütált, több alkalommal a budapesti Operaházban is eltáncolta. Nemzetközi kritikusok 1974-ben a világ 10 legjobb táncosa közé sorolták.^[6]

1979-ben hazatért, s megalakította a Győri Balettet, az Állami Balettintézet abban az évben végzett balettművészeivel, s 1991-ig annak igazgatója volt. 1981-ben megalapította a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskolát, melynek 10 éven át volt igazgatója. 1985-től a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó koreográfusa. 1991 nyarán szabadfoglalkozású művész lett, s 1992-ig a jeruzsálemi Rubin Akadémia balettmestere és koreográfusa, 1993-tól Bécsben, Párizsban és Sydneyben volt vendégkoreográfus. 1996-ban megalapította a Magyar Fesztivál Balettet. Liszt–Xenakisz–Sosztakovics–Markó: Jézus az ember fia című balettje címszerepét maga alakította, 2005-ben.

Halála

2022 áprilisában Budapest VI. kerületi lakásában rosszul lett, napokig feküdt eszméletlenül, mire rátaláltak. A Szent János Kórházba szállították, ahol azonban nem tudták megmenteni az életét.^[7]

2022. április 25-én helyezték örök nyugalomra Budapesten a Kozma utcai izraelita temetőben, ahol Schőner Alfréd főrabbi és Fekete László főkántor búcsúztatták.^[8]

2012-ben nagy vihart kavart, hogy Markó cége, a Táncvilág Kft. nem tisztázott módon támogatásokat kapott 155 millió forintos összegben a kormányzat rendkívüli tartalékából. A támogatást először 25, majd 130 milliós részletekben kapta meg a cég. Emiatt tiltakoztak más táncegyüttesek táncművészei, akik nyílt levélben fogalmazták meg kifogásaikat a támogatással kapcsolatban.^[9] A támogatás elszámolásával azonban gondok adódtak, miután vagy 70 millió forintról csak annyi derült ki, hogy azt a cég „egyéb szolgáltatásokra költötte.” A társulat amúgy a támogatás ellenére rendkívül kevés darabot mutatott be.^[10] A Nemzeti Erőforrások Minisztériuma szerint Markó elszámolása megfelelően történt.^[11] 2013 májusában Az ember tragédiája bemutatója utáni tapsot Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője és más nézők bekiabálásokkal zavarták meg, amivel a felvett támogatások elszámolását követelték Markón. 2013 decemberében Markó feloszlatta a Magyar Fesztivál Balettet, amely nyilatkozata szerint „anyagi erőforrás hiányában kénytelen felfüggeszteni működését.”^[12] Markó nyilatkozatában utasította vissza a támogatása kapcsán megfogalmazott vádakat is, melyben kissé zavaros magyarázkodás mellett többek közt azt is közölte, hogy ő „érinthetetlen”, mert „hite megingathatatlan az adni vágyásban.”^[13]

Rendezőként

• József és testvérei (2000) (színész is)

Koreográfusként

• Parsifal (1999)
• Emberi himnusz (2007)

Színészként

• Álmatlan évek (1959)
• 12 óra tánc (1970)
• Balatoni szél (1980)
• Jézus az ember fia (1986)

• Érdemes művész (1981)
• Kossuth-díj (1983)
• SZOT-díj (1985)
• Hűségdíj – Bayreuthi Ünnepi Játékok (1994, 1999)
• Terézváros díszpolgára (2004)^[14]
• Budapestért díj (2004)^[15]
• A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány fődíja (2005)^[16]
• Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2005)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007) – több évtizedes, külföldön is nagyra becsült művészi pályája elismeréseként
• Jeruzsálem-díj (2007)
• Radnóti Miklós antirasszista díj (2007)
• Balassagyarmat díszpolgára (2007)
• Prima Primissima díj (2008) – Magyar színház- és filmművészet kategóriában

• Hegyi Gábor–Markó Iván: Szentföldi látomások. Keresztény–zsidó párbeszéd; Metrum, Bp., 1988
• A magány mosolya; Táncvilág Nonprofit Kft., Bp., 2014

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• A Győri Balett alkalmi kiadványából
• A híres Magyar Fesztivál Balett

• Interjú Markó Ivánnal, muvesz-vilag.hu
• Híres magyarok, pszeudo.hu
• Markó Iván Tragédiája – Kotyvaszt s magát Istennek képzeli, nol.hu
• Markó Iván nem lop! Nem és nem!, magyarnarancs.hu