Momentum Mozgalom
A Momentum Mozgalom (rövidítve Momentum vagy MOMO), egy centrista magyar politikai párt. 2017 márciusában alakult, alapítója és legtovább hivatalban lévő elnöke Fekete-Győr András. A szervezet országos ismertségre a 2017 januárjában indult NOlimpia-kampánnyal tett szert, ami a 2024. évi nyári olimpiai játékok budapesti megrendezéséről szóló népszavazási kezdeményezés volt, amely végül a magyar olimpiai pályázat visszavonásához vezetett. Ifjúsági szervezete a Momentum TizenX.
| Momentum Mozgalom | |
 | |
| Mottó: „Új arcok, új Magyarország” | |
| Adatok | |
| Elnök | Donáth Anna |
| Alelnök | Tompos Márton |
| Elnökségi tagok | Bedő Dávid Cseh Katalin Hajnal Miklós Orosz Anna Soproni Tamás |
| Frakcióvezető | Bedő Dávid |
| Alapítva | 2017. március 4.[1] |
| Székház | 1024 Budapest, Rózsahegy u. 1-2. I/1. |
| Ifjúsági tagozat | TizenX |
| Tagok száma | 4000[forrás?] (2022) |
| Ideológia | |
| Politikai elhelyezkedés | centrista[2] |
| Parlamenti jelenlét | 2022–jelenleg |
| Európai parlamenti jelenlét | 2019–jelenleg |
| Parlamenti mandátumok | 10 / 199 |
| Megyei közgyűlési mandátumok | 30 / 381 |
| Európai parlamenti mandátumok | 2 / 21 |
| Nemzetközi szövetségek | Liberális Internacionálé (megfigyelő) |
| Európai párt | ALDE |
| EP-frakció | Renew Europe |
| Hivatalos színei | lila |
| Magyarország politikai élete | |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Momentum Mozgalom témájú médiaállományokat. | |
A Momentum a 2019-es választások óta van jelen az Európai Parlamentben, ahol az ALDE pártcsalád, valamint a Renew Europe frakció tagja, képviselői Cseh Katalin és Donáth Anna (utóbbi a párt elnöke 2024 januárja óta).[3] A 2022-es választáskor bekerültek az Országgyűlésbe is:[4] ismert képviselői többek között Hajnal Miklós, Lőcsei Lajos, Orosz Anna és Tompos Márton, további ismert politikusai még Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, valamint Soproni Tamás polgármester is.
Története
A Momentum országosan akkor vált ismertté, amikor 2017 januárjában – még egyesületként – benyújtott egy, a 2024. évi nyári olimpiai játékok budapesti megrendezéséről szóló népszavazási kezdeményezést, amelyre 266 151 db támogató aláírást szedtek össze.[5] A kezdeményezéshez tartozó aláírásgyűjtési kampány NOlimpia néven vált ismertté és végül az olimpiai pályázat visszavonásához vezetett.[6] Párttá alakulása után a Momentum gyors növekedésnek indult és országos hálózatot épített ki,[7] melynek eredményeként jelenleg minden megyében rendelkezik alapszervezettel[8] és tagjainak száma jelenleg[mikor?] körülbelül 4000-re tehető. Számos rendezvény köthető a Momentum nevéhez, melyek között szerepelt a jelentős tömeget megmozgató 2017. május elsejei felvonulás,[9] valamint a kevésbé sikeres és különféle értelmezési kérdéseket felvető Nyitás Fesztivál is Bodajkon.[10]
A 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon[11] a Momentum a lehetséges maximum 106-ból összesen 97 országos egyéni választókerületben (OEVK) indított képviselőjelölteket,[12] aminek köszönhetően országos listával is indulni tudott. A század folyamán ez az első olyan párt, amely első megmérettetésére készülve az OEVK-k több mint 90 százalékában tudott jelöltet indítani.[13] Magukat az akkori legerősebb parlamenten kívüli pártként határozták meg,[14] legfőbb céljuknak pedig az Orbán-kormány leváltásának elősegítése és a parlamentbe való bejutás mellett a teljes politikai generáció- és kultúraváltást tekintették.[15] Kampányuk fő üzenete: „Van remény!”.[16] A párt – bár az állami támogatás eléréséhez szükséges 1 százalékos minimumot elérte – az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb alatt maradva 3,06 százalékos eredménnyel végzett, így parlamenti mandátumot nem szerzett. Ezt követően – korábbi ígéretüknek megfelelően, miszerint ha nem jutnak be, a vezetőség távozik – a párt elnöksége egységesen lemondott.[17]
A párt a 2019-es európai parlamenti választáson is elindult,[18] immár a Guy Verhofstadt által vezetett Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt (ALDE) pártcsalád teljes jogú tagjaként, ahová 2018 novemberében nyertek felvételt.[19] Az ALDE 2019. március 2-án tartott kampánynyitó rendezvényén Cseh Katalint, a Momentum EP listavezetőjét is megnevezte, mint a pártcsalád hét legjelentősebb jelöltjének („Team Europe”) egyikét.[20] A választáson a szavazatok 9,9 százalékával a harmadik legerősebb pártként végeztek így két képviselőt is küldhetett az Európai Parlamentbe.[21] 2019-ben a pártnak 825 tagja volt.[22]
A Liberális Internacionálé (LI) 2022. június 30. és július 4. között tartott szófiai kongresszusán a párt megfigyelői státuszt kapott a szervezetben.[23]
Szervezeti felépítése
A Momentum Mozgalom legfőbb döntéshozó testülete a Küldöttgyűlés, az operatív vezetői teendőket pedig a hét tagból álló Elnökség látja el. Ezek mellett működik a Választmány, amelynek szerepét az Alapszabály nem szabályozza, a gyakorlatban azonban fontos szereppel bír a jelöltek jóváhagyásának folyamatában és a Küldöttgyűlés üléseinek előkészítésében.[24] 2018. január 26-án alapították meg a Párt az ifjúsági szervezetét, a Momentum TizenX-et.[25]
A párt elnöke 2017-es alapításától 2021-es lemondásáig Fekete-Győr András jogász volt, a párt egyik alapítója, a NOlimpia-kampány egyik arca, aki egyben a szervezet országos listavezetője is volt a 2018-as és a 2022-es országgyűlési választásokon is. Fekete-Győr 2021 októberi lemondását követően a párt ideiglenes ügyvezető elnöke Orosz Anna, Budapest XI. kerületének önkormányzati képviselője és alpolgármestere, egyben a szervezet alelnöke lett.[26] Az ezt követő novemberi tisztújításon a Küldöttgyűlés a három induló közül 57 százalékkal Donáth Annát, a párt Európai Parlamenti képviselőjét választotta elnöknek.[27] Donáth 2022. május elején jelentette be, hogy gyermeket vár, ezért nem indul újra a pártelnöki posztért. A 2022-es tisztújításon hárman indultak a pártvezetésért: Hajnal Miklós országgyűlési képviselő, korábbi elnökésgi tag, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, és Gelencsér Ferenc országgyűlési képviselő. Gelencsért a Küldöttgyűlés végül a szavazatok kicsivel több mint 50 százalékával megválasztotta.[28]
A 2022-es tisztújítását követően a Párt elnökségi tagjai Cseh Katalin EP-képviselő, Ilyés Márton közgazdász, Kele János közgazdász-sportújságíró, Kerpel-Fronius Gábor Budapest főpolgármester-helyettese, Mihálik Edvin önkormányzati képviselő, Szeged zöld tanácsnoka, és Paróczai Anikó kispesti önkormányzati képviselő lettek.[28] A szervezet korábbi elnökségi tagjai voltak: Bárdi Zsuzsanna, Erzsébetváros alpolgármestere, Hajnal Miklós országgyűlési képviselő, Mándi László debreceni önkormányzati képviselő, és Tóth Endre Budafok-Tétény országgyűlési képviselője. Korábbi elnökségi tagok voltak még többek között Pottyondy Edina, Kádár Barnabás, Soproni Tamás, Dukán András Ferenc, Körömi Attila, valamint Buzinkay György és Berg Dániel is.
Elnökei
| Elnök | Portré | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Időtartam | Az Elnökség tagjai | Forr. |
|---|---|---|---|---|---|---|
(1989– ) | .jpg) | március 4. | október 10. | 220 nap | [30] [31] [32] [33] | |
Orosz Anna (1989– ) | .png) | október 10. | november 21. | |||
(1987– ) | .png) | november 21. | május 29. | [36] | ||
(1990– ) | május 29. | január 28. | 244 nap | [38] | ||
(1987– ) | | január 28. | [39] | |||
1 Soproni Tamás volt a Momentum első alelnöke. 2 Donáth Anna a második, egyben az első női alelnök. 3 Orosz Anna a párt harmadik, egyben második női alelnöke. 4 Ilyés Márton Donáth első ciklusa alatt volt a negyedik alelnök. 5 Cseh Katalin a Momentum ötödik, egyben harmadik női alelnöke. 6 Tompos Márton Donáth második ciklusa alatt a jelenlegi alelnök. | ||||||
Tagság
A párt tagsága rendes és pártolói tagokból áll, akik a területi alapon létrehozott alapszervezetekhez tartoznak. Ezek teljes száma 2018-ban 105, amiből 95 Magyarország területén található, 10 pedig az ország határain túl.[8] A külföldi alapszervezetek közül megalakulásakor a londoni volt a legnagyobb létszámú.[40] A pártnak 2019-ben 825 rendes, és 1750 pártolói tagja volt.
A párt egyéb ismert személyiségei
- Benedek Márton, a néhai Göncz Árpád köztársasági elnök unokája, korábban az Együtt politikusa[41]
- Dukán András Ferenc matematika-történelem szakos tanár, volt elnökségi tag, a párt oktatási programját kidolgozó munkacsoport tagja[42]
- Kádár Barnabás, korábbi elnökségi tag és a NOlimpia kampány koordinátora, jelenleg a párt egyik adatelemzője és külföldi kapcsolattartója[43]
- Lakatos Béla, Ács korábbi polgármestere, a párt egyéni és listás képviselőjelöltje, a Momentum roma stratégiájának egyik kidolgozója[44]
- Mécs János jogász-politológus, Mécs Imre fia[45]
- Bedő Dávid, a Momentum Hálózati igazgatója, korábbi budapesti elnöke
- Nemes Balázs közgazdász, a Momentum egyik alapító tagja, az internetadó elleni tüntetések egyik szervezője[46]
- Pintér András Gábor idegenvezető, az alternatív gyógymódokat és áltudományos tevékenységeket kritizáló Szkeptikus Társaság alelnöke,[47] a Szkeptikus Szervezetek Európai Tanácsa elnökségi tagja,[48] a The European Skeptics Podcast egyik alapítója, producere és házigazdája[49]
- Soproni Tamás nyelvész, fordító, volt alelnök, Budapest VI. kerületének polgármestere, korábban az Együtt tagjaként[50] az Együtt-PM-MSZP-DK közös jelöltje a 2014-es önkormányzati választásokon[51]
- Tompos Márton, a párt alelnöke, és az XYZ néven futó videóblogjának szerkesztő-műsorvezetője[52]
- Friewald Ruben, író, kultúrpolitikus
Ideológia, pártprogram
Ideológia
A párt alapvetően centrista nézeteket képvisel,[2] elutasítja a jobb-bal és liberális-konzervatív besorolásokat, magát egyszerre nemzeti és liberális, valamint konzervatív beállítottságúnak tartja és tagsága „ideológiailag sokszínű, de meggyőzhető, vitaképes emberekből áll”.[53][54] A Momentum egyaránt fontosnak tartja nemzeti értékeink védelmét és Magyarország európai egység iránti elkötelezettségét, illetve a nyugatias berendezkedésű államokhoz való közeledést a keleti típusú diktatúrák felé való nyitás helyett, támogatja a globális piacot és a szegénypárti adózási rendszert, csökkentené az ÁFA mértékét, erősítené az integrált oktatást, lazítaná a terhességmegszakítás szabályozását, egyértelműen kiáll a homoszexuálisok jogaiért,[55] valamint enyhítené a könnyű drogok orvosi célú használatának szabályozását.[56]
A párt megalakulása óta azt vallja, hogy a teljes jelenlegi politikai elitet le kell váltani és Magyarországon egy új politikai generációnak és vele együtt egy új politikai kultúrának kell teret adni.[57]
| „ | A Momentum azért jött létre, hogy legyen újfajta politika közösség Magyarországon. Pontosan azért, hogy ne kelljen azokra szavazni, akik miatt itt tartunk. | ” |
| – Pottyondy Edina, a Momentum korábbi elnökségi tagja (HVG)[58] | ||
A Momentum sokáig elutasított mindennemű választási együttműködést, azonban miután 97 országos egyéni választókerületben összeszedték az induláshoz szükséges 500 érvényes ajánlást,[12] megerősítették, hogy hajlandóak bármelyik ellenzéki párt javára visszalépni, amennyiben az alábbi kritériumok teljesülnek:[59]
- Valós matematikai esély az ellenzéki győzelemre
- Vállalható, hiteles ellenzéki jelölt
- Minden releváns ellenzéki párt ugyanúgy támogatja a jelöltet
A Momentum deklaráltan egyik legfontosabb feladatának tekinti a rendszerváltás befejezését és a politikai generáció- és kultúraváltást, valamint Magyarország tényleges bevezetését a 21. századba.[60] Mindezt úgy tekintik megvalósíthatónak, hogy a magyar társadalom megszabadul az ideológiai harcoktól és a jobb-bal megosztottság helyett a közös célokra koncentrálva indul el a fejlődés útján.[61][62][63]
Pártprogramok
2018-as országgyűlési választási program
A párt 2017. október 15-én mutatta be a 2018-as országgyűlési választásokra készült, Indítsuk be Magyarországot! című 363 oldalas programját,[64][65] melyet egy országjárással egybekötött társadalmi párbeszéd után, több mint 100 Momentum tag és 150 külső szakértő bevonásával dolgoztak ki.[61][66] Ebben részletesen bemutatják, milyen megoldásokat kínálnak Magyarország rendszerszintű problémáira. A program bevezető fejezetében három típusba sorolták a megoldási javaslataikat, a programot ,,a XXI. századi megoldások”, ,,a helyi megoldások” és a ,,a hazahozott tudás” programjának nevezték.[67] A párt országgyűlési programja 12 fejezetből és 45 alfejezetből áll. A program vegyes fogadtatásban részesült a különböző sajtóorgánumok elemzéseiben. Míg a Magyar Idők szerint például „üres ígérethalmaz”,[68] mások szerint egyes elemei figyelemre méltóak.[69] A 168 Óra elemzésében „erős közepesre” értékelte a párt elképzeléseit az egészségügy átalakítására vonatkozóan,[70] míg a hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint a Momentumé a „legrészletesebb és legalaposabbnak tűnő egészségügyi program”.[71]
Indítsuk be Magyarországot! – 2018-as országgyűlési választási program Archiválva 2018. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
2019-es európai parlamenti választási program
A Momentum 2019. március 2-án mutatta be a 2019-es európai parlamenti választásokra készült, Ne adjuk a jövőnket! című programját.[72][73][74] A párt európai parlamenti választási programja 3 fejezetből és 12 alfejezetből áll:[75]
2019-es Budapest program
A Momentum 2019. március 21-én mutatta be Budapest 2.0 című programját.[76] Bevezetője szerint „A Budapest 2.0 a Momentum jövőképe arról, hogy Budapest milyen város lehetne, ha a városvezetés aktuális politikai érdekeit háttérbe szorítva hosszú távú, jövőbe tekintő programot valósítana meg.”[77] A program három cél köré szerveződik:
Választási eredményei
Országgyűlési választások
| Választás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|
| 2018-as[78] | 175 229 | 3,06% | 0 / 199 | 0% | nem jutott be |
| 2022-es[79] | 1 947 331[80] | 34,44%[81] | 10 / 199 | 5,02% | ellenzék |
Országgyűlési képviselők[82]:
- Gelencsér Ferenc – frakcióvezető
- Bedő Dávid – frakcióvezető-helyettes
- Tompos Márton Kristóf – frakcióvezető-helyettes
- Fekete-Győr András
- Hajnal Miklós
- Lőcsei Lajos
- Orosz Anna
- Sebők Éva
- Szabó Szabolcs
- Tóth Endre
Önkormányzati választások
Momentum Mozgalom polgármesterrel rendelkező települések:
- Budapest IV. kerület – Déri Tibor (2019–2022)
- Budapest VI. kerület – Soproni Tamás (2019–)
- Cserszegtomaj – Elekes István (2019–)
- Baja – Nyirati Klára (2019–2023)
Európai parlamenti választások
| Választás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Európai parlamenti csoport | Európai parlamenti alcsoport |
|---|---|---|---|---|---|
| 2019-es[83] | 344 512 | 9,93% | 2/21 | Újítsuk meg Európát | Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt |
A 2019-ben megválasztott két képviselő: Cseh Katalin és Donáth Anna.
Tevékenysége
NOlimpia-kampány
2017. január 19-én a párt (akkor még egyesületként) aláírásgyűjtést kezdett egy (budapesti) népszavazás kiírásához. A népszavazási kezdeményezés célja a budapesti 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázat visszavonása volt. A szavazáson a kérdés pontos megfogalmazása a következő lett volna: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?".[84] Sok olyan is aláírta, aki szeretett volna Olimpiát Budapesten, de azt is szerette volna, hogy népszavazás döntsön erről.
A népszavazás kiírásához 30 nap alatt – február 17-ig – 138 ezer érvényes aláírást kellett összegyűjteni. Az első tíz nap alatt legalább 70 ezer aláírást gyűjtött össze a Momentum Mozgalom és a kampányát támogató pártok (Együtt, LMP, Párbeszéd).[85] Az MKKP plakátokkal támogatta a mozgalom népszavazási tervét.[86] A Momentum 180-200 ezer aláírást kívánt összegyűjteni annak érdekében, hogy biztos meglegyen a helyi népszavazás kiírásához szükséges mennyiségű érvényes szignó.[87] Egy országos népszavazási kezdeményezéssel ellentétben otthon kinyomtatott aláírásgyűjtő ívekkel bárki gyűjthetett aláírást és ezzel a lehetőséggel sokan éltek is![88] A Momentum Mozgalom képviselői 2017. február 17-én 266 151 aláírást nyújtottak be a Fővárosi Választási Irodának.[89]
Az aláírásgyűjtés során több esetben került sor a mozgalom, illetve a kezdeményezést támogató pártok aktivistái elleni tettleges támadásokra.[90][91][92][93]
Február 22-én Orbán Viktor kormányfő, Borkai Zsolt, a MOB elnöke és Tarlós István, Budapest főpolgármestere azt a döntést hozták, hogy Budapest visszalép a pályázattól.[94] A kormány határozatot hozott, amelyben felkérik a Fővárosi Közgyűlést és a MOB elnökét, hogy az olimpia megrendezésére irányuló pályázatot vonja vissza. A határozatban a korábban létrejött egység felbomlását állapították meg.[95][96] A visszalépésről formálisan a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésen döntött.[97] Egy sikeres olimpiarendezés alapja kizárólag a politikai erők közötti legalább minimális egyetértés lehet.[98]
| Vélemények a kezdeményezésről |
|---|
|
Ügynökakták nyilvánosságra hozása
Célul tűzték ki az ügynökakták titkosításának feloldását illetve visszaszerzését Oroszországtól, nyilvánossá és online kereshetővé tételét, valamint az érintettek eltiltását az állami pozícióktól.[106][107]
Újabb népszavazás-kezdeményezések
2017 áprilisában bejelentették, hogy két újabb népszavazást kezdeményeznek:[108][109]
- a CEU ügyében, az eredeti állapot visszaállítására
- kettőnél többször senkit se lehessen miniszterelnöknek választani (ez pillanatnyilag Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort érintheti).
A Kúria egyik népszavazási kezdeményezést se ítélte jogszerűnek.[110]
Állítsuk meg Orbánt és Moszkvát!-kampány
2017 áprilisában a kormány „Állítsuk meg Brüsszelt!” plakátkampányára válaszul a párt aktivistái 14 városban átragasztották a plakátok feliratait „Állítsuk meg Orbánt!” és „Állítsuk meg Moszkvát!” feliratokra, mert a párt szerint „Orbán Viktor Oroszországhoz akarja csatolni Magyarországot.”[111][112][113]
Indítsuk be Magyarországot!-kampány
A kormány "Állítsuk meg Brüsszelt!" kampányára válaszul 2017. május 1-én "Indítsuk be Magyarországot!" címmel ellenkampányt indítanak.[114][115]
Európához tartozunk tüntetés
2017. május 1-jén, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának évfordulóján tízezres tüntetést rendezett „Európához tartozunk” jelmondattal. A tömeg a Szabadság térről a Hősök terére vonult, ahol beszédet mondott Soproni Tamás, Pottyondy Edina és Fekete-Győr András.[116]
Az Origo szerkesztőségében
2017. május 18-án az Origo.hu cikket közölt, melyben azt állította, hogy a Momentum tagjai egyrészt Soros Györgyhöz köthetők, másrészt pedig milliós fizetéseket vettek föl hallgatói önkormányzati képviselőként.[117] Ezt követően Fekete-Győr András és néhány társa engedély nélkül behatolt az Origo irodájába, és az ott jelenlévőkről azok engedélye nélkül felvételeket készített és tett később közzé.[118][119] A Momentum közleményében úgy fogalmazott, hogy „Azért mentünk, hogy megkérdezzük Kovács Andrást és az origósokat, hogy honnan szedik a hamis információkat és miért írnak lejárató cikkeket rólunk. Beszélgetni szerettünk volna velük, hogy ők is lássák, hogy ők hús-vér embereket járatnak le, és esetleg megszólaljon a lelkiismeretük.”[120]
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elítélte a párt akcióját: „Az Origo székhelye magánterület, oda pedig engedély nélkül senki – még a hatóságok sem – léphetnek be. Az engedély hiányát pedig nem pótolja a közérdekre való hivatkozás.”[121] Az Origo feljelentést tett az ügyben, mert megdöbbentőnek tartották, „hogy egy magát komolynak mondó párt elnöke olyan jogsértésre vetemedik, hogy engedély nélkül betör egy magántulajdonban lévő épületbe.”[122]
Jegyzetek
Források
- Honlapjuk Archiválva 2019. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, momentum.hu
- Facebook-oldaluk, facebook.com
További információk
- "Ez nem csak az én ügyem, ez mindannyiunk ügye.", Facebook, 2017. április 5.
- Fideszből Momentum - A fiatalság géniusza, HVG, 2017. március 18.
- Kossuth vagy Deák? A Momentum prominensei válaszolnak, MandinerTV, 2017. március 15.
- Apák, fiúk és lányok, Demokrata, 2017. március 8.
- Fekete-Győr: Gyurcsány eltakarodhatna már, 24.hu, 2017. március 7.
- http://hvg.hu/itthon/20170307_Moment_bitte , HVG, 2017. március 7.
- Balliberális gyökerekből táplálkozik a Momentum, Magyar Idők, 2017. március 6.
- Vajon az ön pártja lesz a Momentum?, Index.hu, 2017. március 1.
- Sikerülhet-e a Momentumnak az áttörés?, Kettős Mérce, 2017. február 25.
- Sokan nem értik, mit keres vidéken a Momentum, Magyar Idők, 2017. február 25.
- A Momentum Mozgalom kampányát most senki sem tolja jobban, mint a Fidesz, 444.hu, 2017. február 25.
- http://nepszava.us/bartus-laszlo-miert-engedett-orban/ , Amerikai Magyar Népszava, 2017. február 23.
- Alig alakult meg, máris menekülnek a tagok az olimpiaellenes „civil” mozgalomból, PestiSrácok.hu, 2017. február 19.
- Akik szétlopták az országot, azoknak nincs helyük itthon, Index.hu, 2017. január 24.
- Milliókat tettek zsebre a Momentum főnökei, Origo.hu, 2017. május 18.
