Demokratikus Koalíció (Magyarország)

Jogelődje 2011 februárjában Demokrata Párt néven alakult egyes, az MSZP-ből korábban kilépett Budapest XVII. kerületi párttagokból, elnöke Takács István volt. Májusban a sajtóban nyilvánosságot kapott, hogy Gyurcsány hívei új pártot alapítottak. Erre ő ezután úgy reagált, hogy tudomása van erről, és úgy magyarázta a helyzetet, mintha az MSZP számára foglalták volna le a nevet, lehetőséget teremtve arra, hogy a párt átalakulása esetén nevében is jelezze az új politikai orientációt.^[9]

A Magyar Szocialista Párt platformjaként

A pártot létrehozó politikusok önálló irányvonaluk megfogalmazását az MSZP egyik platformjaként kezdték, amit 2010. október 22-én hívott életre Gyurcsány Ferenc, aki elnöke is lett.^[10] A platform megalakításával Gyurcsány célja az MSZP saját elképzelései szerinti átformálása volt, melynek lényege az lett volna, hogy a párt átalakul egy „Orbán-ellenes népfronttá”. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy nemcsak azokat várnák a pártba, aki egyetért a hagyományos szocialista-szociáldemokrata értékrendszerrel, hanem minden olyan elszánt politikust, aki szembenáll a Nemzeti Együttműködés Kormányával. Mivel a politikai irányvonal megváltoztatására tett kísérletei rendre kudarcba fulladtak,^[11] több hónapnyi vitatkozás és egyeztetések után 2011 októberére Gyurcsány és a pártvezetés viszonya olyannyira megromlott, hogy a platform a kezdettől lebegtetett távozás mellett döntött, lehetőséget adva arra, hogy az általuk elképzelt átalakított MSZP-t egy önálló, a régi párttól független politikai szervezetben valósítsák meg. A platform önálló párttá alakulását Gyurcsány Ferenc a tömörülés egyéves ünnepi összejövetelén jelentette be, 2011. október 22-én.^[12][13]

Bonyodalom a mandátumok körül

A kiválást követően a DK mandátumai körül polémia alakult ki, miután az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei szervezete mandátumának visszaadására szólította fel Molnár Csabát, mivel azt az MSZP területi listájáról szerezte, így álláspontjuk szerint nem ő, hanem az MSZP rendelkezik vele.^[14] Molnár azonban nem tett eleget a felszólításnak (ahogy a többi Gyurcsányhoz csatlakozó képviselő sem).

2011. november 7-én Kövér László házelnök felkérése nyomán az Országgyűlés alkotmányügyi és ügyrendi bizottsága a kérdés megvizsgálása után úgy foglalt állást, hogy Gyurcsány nem alakíthat saját frakciót. A kérdésben a bizottság Fideszes és jobbikos tagjai szavaztak, az MSZP-s tagok és az egyetlen LMP-s tag, Schiffer András nem szavazott; utóbbi jelen sem volt az ülésen.

Molnár Csaba szerint szabályszerűen hozták létre a pártot és kiemelte, hogy 1996-ban az MDF-ből kilépett tagok gond nélkül alakíthatták meg az MDNP frakcióját - bár azt a tényt nem emelte ki, hogy 90-es években a Házszabály még lehetővé tette, hogy a képviselők szabadon vándorolhassanak a pártok között, és akár egyik napról a másikra új frakciót hozzanak létre.^[forrás?] Rubovszky György, aki akkoriban mint KDNP-s képviselő támogatta az MDNP létrejöttét, különbséget tett a két párt között, miszerint az MDNP az MDF engedélyével jött létre („kiváltak a pártból”), míg a DK Mesterházy Attila MSZP elnök nyilatkozata szerint „tíz képviselőjük kilépésével” alakult, ilyen esetekben pedig a frakcióvezető nyilatkozata a mérvadó. A jobbikos Gyüre Csaba is azon a véleményen volt, hogy a DK képviselői MSZP-s politikusként kapták meg a mandátumukat, tehát onnan kilépve nem jogosultak tovább a párt mandátumával politizálni, így frakciót alapítani sem. A Házszabály szerint egy frakcióból kilépett vagy kizárt képviselő hat hónapig kötelezően független kell hogy legyen, s csak ezután csatlakozhat egy frakcióhoz.^[15]

Önálló pártként

A pártot a Magyar Szocialista Pártból Gyurcsány Ferenc volt kormányfő vezetésével távozó politikusok hozták létre a Demokrata Párt átalakításával, annak nevét, alapszabályát és vezetőségét is megváltoztatva 2011. november 6-án.^[16] Egyes számú tagkönyvét Vitányi Iván kapta. A párt elnöke Gyurcsány Ferenc, alelnökei Bauer Tamás közgazdász, Debreczeni József közíró, Molnár Csaba volt kancelláriaminiszter és Niedermüller Péter etnográfus lettek.

A parlamentben 10, korábban az MSZP-frakcióban, jelenleg a függetlenek padsoraiban ülő képviselő tagja a pártnak. Gyurcsány Ferenc mellett Molnár Csaba, Vadai Ágnes, Varju László, Vitányi Iván, Baracskai József, Ficsor Ádám, Kolber István, Szűcs Erika és Oláh Lajos lépett át az MSZP-ből a Gyurcsány-pártba. Nem vagy volt politikusként számos egyéb közszereplő csatlakozott még a párthoz, vagy lett nyíltan támogatója, többek között Bornai Tibor, Gréczy Zsolt, Eörsi Mátyás, Kerék-Bárczy Szabolcs és Vágó István.

A párt 2015. február 21-én tartott tisztújításánál, ahol ellenjelölt nélkül választották meg újra Gyurcsány Ferencet a párt elnökévé, lecserélték a párt logóját és az egyéb arculati elemeit is. A pártelnök a tisztújító kongresszuson közölte, hogy a DK a jövő pártja, és arra készülnek, hogy egy év múlva képesek legyenek a kormányzásra és egy polgári Magyarország felépítésére.^[17]

Kerék-Bárczyt 2016. szeptember 1-én kirúgták a pártból, miután egy írásában „paradigmaváltást” szorgalmazott, ami nélkül szerinte nem lehet legyőzni a Fideszt 2018-ban, és ez ügyben a DK-t is kritizálta.^[18][19]

2016 végén az DK-val együtt több ellenzéki párt is egyeztetésekbe kezdett a lehetséges összefogásról és az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről a 2018-as országgyűlési választásokra, ám ebből a DK vétója miatt kimaradtak a Liberálisok, mert szerintük a 2016-os népszavazásban vállalt szerepükkel Orbán Viktort segítették.^[20] Miután 2017 januárjában az MSZP-s Botka László váratlanul színre lépett pártja miniszterelnök-jelöltjeként,^[21] jelentős vitákra került sor az év folyamán Botka és Gyurcsány, valamint az MSZP és a DK között Gyurcsány és a DK egy lehetséges ellenzéki összefogásban vállalt szerepéről. Botka előbb különböző ultimátumokat intézet Gyurcsányhoz, majd kilátásba helyezte az együttműködést egy Gyurcsány nélküli DK-val, ha a pártelnök csak egyéniben indul, de a DK visszautasította a belügyeikbe történő beleszólást, és egy pártszavazáson megerősítették Gyurcsányt pártelnöknek, aki jelezte, hogy az egyéni és a listás induláshoz is ragaszkodik.^{[22][23][24][25][26][27][28][29][30][31]}

2017 szeptemberére a DK választási megállapodást kötött a Bokros Lajos-féle Modern Magyarország Mozgalommal (MoMa). Bokros 500 napos programja keretében került volna sor a szövetségre, ezután új, kétfordulós választási rendszerű választásokat írtak volna ki.^[32] Ugyanakkor szeptember 30-án Gyurcsány Facebook-közleményben tudatta, hogy a DK beszünteti az MSZP-vel a szerinte hiábavaló egyezkedést, és saját listát állít.^[33] Ezután, 2018. január 12-én már Bokros Lajos jelentette be egy Facebook-posztban, hogy a DK „négy hónapnyi hitegetés után” végül nem kívánt megegyezni velük, ezért a MoMa a megszüntetést elkerülendő önállóan indul a 2018-as választásokon. A DK válaszában azt közölte, hogy a MoMa hagyott fel az egyeztetésekkel, miközben szerintük a DK méltányos ajánlatával a „nem mérhető támogatottságú pártnak” parlamenti képviselete lett volna.^[34]

2018. november 17-én tűz ütött ki a DK Teréz körúti irodáiban, amiben a párt szinte teljes könyvelése is elégett.^[35][36]

A párt 2020. március 1-jén tartott tisztújító kongresszusán Kálmán Olga korábbi műsorvezető is a DK elnökségi tagja lett.^[37] Április elején az Ügyészség vádat emelt Varju László ellen választás rendje elleni bűntett, valamint garázdaság vétsége és súlyos testi sértés bűntette miatt. Varju tagadta a neki felrótt vádakat.^[38] Májusban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megvonta a párt költségvetési támogatását, amíg a párt nem állítja helyre a gazdálkodását igazoló dokumentációját, noha a DK közölte, hogy a könyvelésének nagy része elégett a 2018. novemberi irodatűzben.^[39] Július végére viszont tudatta az ÁSZ, hogy a párt dokumentumokkal igazolta a törvényes gazdálkodás kereteinek a kialakítását, ezzel pedig ismét jogosulttá vált a költségvetési támogatásra.^[40]

2020 augusztusában három gödi DK-s politikus is jelezte, hogy felfüggesztik a párttagságukat, miután nem sokkal korábban a DK és a Momentum helyi képviselői közt konfliktus támadt, és az érintett képviselők úgy látták, hogy akadályai lehetnek az ügy rendezésének.^[41]

2014-es választások

2014. január 14-én több más szervezettel együtt a DK az Összefogás nevű pártszövetség tagja lett, melynek neve március 6-tól „Kormányváltás”-ra módosult a hasonló nevű Összefogás Párt miatt, a szövetség célja pedig a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson – az új nevéből adódóan – a Fidesz-kormány leváltása volt, ez azonban nem sikerült. A párt az Összefogás listájáról négy mandátumot szerzett, miután azonban minimum öt mandátum kell a frakcióalapításhoz, a DK nem tudott frakciót alakítani, így a négy képviselő, köztük a pártelnök Gyurcsány Ferenc független képviselőként lettek az Országgyűlés tagjai. A pártszövetség felbomlása után a 2014-es európai parlamenti választásra a párt már külön készült, de Gyurcsány közölte, hogy listavezetőként akkor sem menne Brüsszelbe, ha a pártja mandátumokat kapna a választáson.^[42] A DK végül 9,76%-os támogatottságra tett szert, mellyel két képviselői mandátumot szerzett, amelyeket Gyurcsány visszalépésével a második helyezett Molnár Csaba és a harmadik helyezett Niedermüller Péter kapott meg.^[43] A választás után egy nappal, május 26-án megjelent hír szerint Bauer Tamás, a DK alelnöke kilépett a pártból, mert az Országgyűlésbe mandátumot szerző, de onnan az Európai Parlamentbe távozó Molnár Csaba országgyűlési képviselői helyére nem őt, hanem Varju Lászlót delegálta a párt.^[44] Június 5-én egy ATV-nek adott interjúban cáfolta a híreszteléseket, és alelnöki lemondása okaként a párt programjának bizonyos számára elfogadhatatlan pontjait nevezte meg, de a pártnak tagja maradt.^[45]

2018-as választások

A 2018-as magyarországi országgyűlési választáson a párt már önállóan indult, bár korábban felmerült, hogy megint pártszövetségbe tömörüljenek ellenzéki pártokkal, az MSZP-vel előző évben történt konfliktusok miatt ez végül nem valósult meg,^[46] ettől függetlenül választási szövetséget kötöttek a Szolidaritás nevű civil szervezettel.^[47] A választáson a szavazatok 5,41%-át sikerült megszerezni, ez a korábbi négyről kilencre emelte a képviselői mandátumaik számát. A Szolidaritás elnöke, Székely Sándor, aki a szövetség révén parlamenti képviselői mandátumhoz is jutott, 2018 végén kilépett a DK-ból, ezért függetlenné vált.^[48] 2018. december 29-én 13 politikus lépett ki a DK-ból, köztük Mecseki Csaba, Kám polgármestere.^[49]

2019-es európai parlamenti választások

2019. május 26-án tartották az EP-választást Magyarországon. A DK önálló listával indult, amin meglepetésre 16,26%-os eredményt értek el. Az 554.286 kapott szavazattal 4 mandátumot szereztek. EP képviselői mandátumot szerzett Dobrev Klára (listavezető), Molnár Csaba (2. helyezett), Rónai Sándor (3. helyezett) és Ara-Kovács Attila (4. helyezett). A párt Dobrev Klára személyével, az „Európai Egyesült Államok” ideájával, az európai minimálbérrel és minimálnyugdíjjal, az európai családi pótlékkal, valamint ezeknek az anyagi forrását biztosító európai multiadóval kampányolt.

2019-es önkormányzati választások

A 2019-es magyarországi önkormányzati választáson számos DK-s vagy DK által is támogatott polgármester nyert, a fővárosban három kerületnek is DK-s vezetője lett.^[50] A választáson szintén polgármesternek választott két MSZP-s politikus, Kiss László és Szaniszló Sándor 2020 februárjában átlépett a DK-ba.^[51] A lépést az MSZP élesen kritizálta.^[52]

2022-es árnyékkormány

A párt elnökségének felkérésére Dobrev Klára 2022 szeptemberében egy árnyékkormány tervezetével állt elő. Dobrev Klára akkori beszédében kifejtette: a 12 éve tartó „felelőtlen kormányzás, a tudás, a szakértelem teljes hiánya oda vezetett, hogy nincs más kiút a válságból, mint hogy Orbán Viktornak és kormányának buknia kell”. Az árnyék-miniszterelnök szerint a válság oka elsősorban nem az orosz-ukrán háború volt, hanem az Orbán-kormány.

Az árnyékkormány felállításának célja kormányzóképes politikusok felmutatása volt.^[53]

Az árnyékkormány tagjai

• Dobrev Klára miniszterelnök
• Molnár Csaba kancelláriaminiszter,
• Bodnár Zoltán pénzügyminiszter,
• Rónai Sándor külügyminiszter,
• Arató Gergely kormányprogramért felelős miniszter,
• Mustó Géza belügyminiszter,
• Kordás László bér- és munkaügyi miniszter – 2023 januárjában elhunyt.
• Gy. Németh Erzsébet szociális és nyugdíjügyi miniszter,
• Komáromi Zoltán egészségügyi miniszter,
• Varju László energia- és rezsiügyi miniszter,
• Dávid Ferenc gazdasági miniszter,
• Vadai Ágnes honvédelmi miniszter,
• Oláh Lajos környezetvédelmi és klímaügyi miniszter,
• Benedek Szilveszter mezőgazdasági miniszter,
• Barkóczi Balázs oktatási miniszter,
• Szaniszló Sándor önkormányzati miniszter.

Elnökei

A Demokratikus Koalíció elnökei
Kép	Név	Hivatal kezdete	Hivatal vége	Forrás
	Gyurcsány Ferenc	2011. október 22.	hivatalban	[54]

Országgyűlési választások

¹Az Összefogás tagjaként.
²Az Egységben Magyarországért részeként.

Önkormányzati választások

A Demokratikus Koalíció (DK) polgármesterekkel rendelkező települések:

• Budapest III. kerülete - Kiss László (2019–2020-ig az MSZP, 2020-tól a Demokratikus Koalíció színeiben)
• Budapest Vll. kerülete - Niedermüller Péter (2019 óta)
• Budapest Xl. kerülete - László Imre (2019 óta)
• Budapest XV. kerülete - Németh Angéla (2018 óta)
• Budapest XVIII. kerülete - Szaniszló Sándor (2019–2020-ig az MSZP, 2020-tól a Demokratikus Koalíció színeiben)
• Polgár - Tóth József (2014 óta)

Európai parlamenti választások

• A Köztársaság Kiáltványa PDF