Mucsi
Mucsi (németül Mutsching) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
| Mucsi | |||
 | |||
| Dózsa György utcai részlet | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Tamási | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kövecses Patrik (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7195 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 406 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 17,69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 25′ 48″, k. h. 18° 23′ 40″, k. h. 18° 23′ 40″ | |||
  Mucsi Pozíció Tolna vármegye térképén | |||
| Mucsi weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mucsi témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
Tolna vármegye középső részén található, a megye középpontjától délnyugatra. Két út vezet a faluba: északi irányból egy öt számjegyű országos közút, a 6532-es útból Hőgyész és Dúzs között, még hőgyészi területen kiágazó 65 157-es út; délkelet felől viszont csak egy önkormányzati fenntartású, számozatlan alsóbbrendű út, ami Závod és Tevel között nagyjából félúton tér ki a 6537-es útból. Közigazgatási területének délnyugati, lakatlan részein áthalad a Bonyhád-Kurd közti 6538-as út is.
Története
A település első írásos említése Mulsche alakban 1403-ból ismert. A török hódoltság során elnéptelendett, és csak az 1720-as években érkeztek új, Fulda környékéről származó német telepesek. A 19. században a grófi Apponyi család volt a falu birtokosa.[3]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Keidl Vilmos (független)[4]
- 1994–1998: Keidl Vilmos (független)[5]
- 1998–2002: Binder Kornél (független)[6]
- 2002–2006: Lacza Zoltán (független)[7]
- 2006–2010: Binder Kornél (független)[8]
- 2010–2014: Binder Kornél (független)[9]
- 2014–2019: Kelemen Zoltán (független)[10]
- 2019–2024: Kövecses Patrik (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 448 | 426 | 436 | 409 | 409 | 406 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,4%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 3,8% cigánynak, 2,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (24,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,5%, református 9,1%, felekezeten kívüli 11,2% (34,9% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
- Római katolikus temploma műemléki védelem alatt áll. Berendezése jórészt 18. századi, a főoltárkép 1899-ből származik. A szentélyben Szent Valerius ereklyéjét helyezték el, amelyet 1825-ben hozott Rómából gróf Apponyi Antal. A templomot 1960-ban és 1980-ban is felújították. Kertjében az 1800-as évekből származó kőkereszt áll.[12]
- A Dózsa György utcában egy szintén műemléki védettségű, 229 éves Szent Flórián-szobor található.[13]
- A mai település külterületén állt egykor Papd falu, amelyből mára már csak temploma (kápolnája) maradt, az is csak újjáépítve, nem eredeti formájában.
- Szintén a külterületen figyelhető meg egy bronzkori földsánc, ahol erdei pihenőt alakítottak ki.
A papdi kápolna
Az erdei pihenő a bronzkori földsáncnál
