Nagy partfutó

Nagy partfutó
	Természetvédelmi státusz
	Veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Gruae;
Csoport:	Gruimorphae;
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes);
Alrend:	Scolapaci;
Család:	Szalonkafélék (Scolopacidae);
Alcsalád:	Arenariinae;
Nem:	Partfutó (Calidris); Merrem, 1804
Faj:	C. tenuirostris;
Tudományos név
	Calidris tenuirostris; Horsfield, 1821
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagy partfutó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy partfutó témájú médiaállományokat és Nagy partfutó témájú kategóriát.

A nagy partfutó (Calidris tenuirostris) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Thomas Horsfield amerikai természettudós írta le 1821-ben, a Totanus nembe Totanus tenuirostris néven.^[3]

Szibériai tundrákon fészkel. Telelni délre vonul, Ázsia déli részébe és Ausztráliába. Kóborló egyedei eljutnak Európába és az Amerikai Egyesült Államokba is. Természetes élőhelyei a tundrák és tengerpartok.^[4]

Testhossza 28 centiméter, szárnyfesztávolsága 58 centiméter, testtömege 115–248 gramm.^[5]

Rovarokat és puhatestűeket keresgél a vízparton.

Fészekalja 4 tojásból áll.

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy, viszont gyorsan csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.^[4]