Otto von Bülow

Otto von Bülow (Wilhelmshaven, 1911. október 16.Hamburg, 2006. január 5.) német tengeralattjáró-kapitány volt a második világháborúban. Tizenöt hajót elsüllyesztett, kettőt megrongált, ezek összesített vízkiszorítása 89 259 brt volt. Egy valójában el sem süllyesztett hajóért megkapta a tölgyfalombokkal ékesített Lovagkeresztet.[1]

Otto von Bülow
Született1911. október 16.
Wilhelmshaven
Meghalt2006. január 5. (94 évesen)
Hamburg
Állampolgárságanémet
Nemzetiségenémet
Fegyvernemhaditengerészet
Rendfokozatasorhajókapitány
Egysége21. tengeralattjáró flottilla
6. tengeralattjáró flottilla
31. tengeralattjáró flottilla
23. tengeralattjáró flottilla
1. rombolóraj
Csatáimásodik világháború
KitüntetéseiElső és Másodosztályú Vaskereszt
Tengeralattjáró-háború jelvény (1939)
Lovagkereszt
Lovagkereszt tölgyfalombokkal ékesítve
Tengeralattjáró-háború jelvény gyémántokkal
Másodosztályú háborús érdemrend kardokkal
Iskoláihaditengerészeti akadémia (Mürvik)

Pályafutása

Otto von Bülow 1930. január 9-én csatlakozott a német haditengerészethez. Pályafutásának első tíz évében a Deutschland és a Schleswig-Holstein csatahajón, valamint több légvédelmi egységen szolgált. 1939. június 1-jén sorhajóhadnaggyá léptették elő. 1940 áprilisában áthelyezték a 21. tengeralattjáró-flottillához, és hét hónappal később átvette az U–3 iskolahajó kapitányi posztját. 1941 augusztusában az U–404 kapitánya lett, első őrjáratára 1942 januárban futott ki Kielből. Hat háborús küldetése volt, ezek során 15 hajót pusztított el, köztük a Brit Királyi Haditengerészet HMS Veteran rombolóját.[1]

1943. április 23-án Bülow négy torpedót lőtt ki az HMS Biter brit kísérő hordozóra, amelyről azt gondolta, hogy a USS Ranger anyahajó. Négy robbanást hallott, és rádión azt jelentette a főhadiszállásnak, hogy valószínűleg elpusztította a USS Rangert. Dönitzék megerősítést kértek, amit Bülow meg is tett, mivel biztos volt a találatban. Ennek köszönhetően, habár valójában egyik torpedója sem talált, megkapta a tölgyfalombokat a Lovagkeresztjéhez. A USS Ranger elsüllyesztését megírta a német sajtó, és Adolf Hitler saját kezűleg tüntette ki a parancsnokot. Az amerikaiak lecsaptak az esetre, és gyávasággal vádolták a német tisztet.[1]

Bülow az őrjárat után más pozícióba került. 1943. június 1-jén korvettkapitánynak nevezték ki, majd szeptembertől megalapította a 23. – kiképző – tengeralattjáró-flottillát Danzigban. 1945 tavaszán kinevezték az U–2545 kapitányának, de őrjáratot nem tett vele. A háború utolsó heteiben az egyes haditengerészeti rohamzászlóaljat irányította. Brit hadifogságba került, ahol három hónapot töltött.[1]

Összegzés

HajójaParancsnoki szolgálataŐrjáratok számaŐrjáratok hossza (nap)Eltalált hajók számaEltalált hajók vízkiszorítása (brt)
U–3
1940. november 11. – 1941. július 2.
0
0
0
0
U–404
1941. augusztus 6. – 1943. július 19.
6
280
17
89 259
U–2545
1945. március 29. – 1945. április 18.
0
0
0
0

Elsüllyesztett hajók

BúvárhajóNapHajóNemzetiségeVízkiszorítása (brt
U–4041942. március 5.Collamer  Egyesült Államok5112
U–4041942. március 13.Tolten  Chile1858
U–4041942. március 14.Lemuel Burrows  Egyesült Államok7610
U–4041942. március 17.San Demetrio  Egyesült Királyság8073
U–4041942. május 30.Alcoa Shipper  Egyesült Államok5491
U–4041942. június 1.West Notus  Egyesült Államok5492
U–4041942. június 3.Anna  Svédország1345
U–4041942. június 24.Ljubica Matkovic  Jugoszlávia3289
U–4041942. június 25.Nordal  Panama3845
U–4041942. június 25.Manuela  Egyesült Államok4772
U–4041942. június 27.Moldanger  Norvégia6827
U–4041942. szeptember 11.Marit II*  Norvégia7417
U–4041942. szeptember 12.Daghild*  Norvégia9272
U–4041942. szeptember 26.HMS Veteran**  Egyesült Királyság1120
U–4041943. március 29.Nagara  Egyesült Királyság8791
U–4041943. március 30.Empire Bowan  Egyesült Királyság7031
U–4041943. április 12.Lancastrian Prince  Egyesült Királyság1914

* A hajó nem süllyedt el, csak megrongálódott
** Hadihajó

A háború után

1956 júliusában csatlakozott a szövetségi haditengerészethez. 1960-ban ő vette át Charlestonban a Z–6 rombolót, a korábbi USS Charles Ausburne-t az amerikai haditengerészettől. 1963-ban a harmadik rombolóraj parancsnokának nevezték ki. 1965-től öt éven át a hamburgi laktanya parancsnoka volt. 1970-ben nyugállományba vonult.[1]

Jegyzetek

Források