Pápakovácsi

	Pápakovácsi
	Szent Anna-templom és Somogyi-kastély
; Pápakovácsi címere	; Pápakovácsi zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Pápai
Jogállás	község
Polgármester	Burghardt Ferenc (független)
Irányítószám	8596
Körzethívószám	89
	Népesség
Teljes népesség	510 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	42,74 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	13,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 15′ 51″, k. h. 17° 29′ 09″, k. h. 17° 29′ 09″
	Pápakovácsi Pozíció Veszprém vármegye térképén
	Pápakovácsi weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pápakovácsi témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Pápakovácsi község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése

Pápa déli szomszédságában fekszik. A további szomszéd települések: északkelet felől a Pápához tartozó Tapolcafő, délkelet felől Döbrönte, dél felől Ganna, délnyugat felől Kup, északnyugat felől pedig Nóráp.

Megközelítése

A községen, annak főutcájaként a 8402-es út halad végig, amely a 8-as főút devecseri szakaszától Noszlopon és Bakonypölöskén át egészen a 83-as főút pápai elkerülőjéig húzódik. A 83-as főúttól Pápakovácsi mindössze 4 kilométeres letéréssel elérhető; a 8-as főúttól való távolsága valamivel kevesebb, mint 20 kilométer.

A 8402-es útnak két elágazása is van a község területén: az északi falurészben a 84 109-es számú mellékút csatlakozik hozzá, amely a 8403-as út kéttornyúlaki szakaszától Nórápon át húzódik idáig, déli szélén pedig a 8409-es út ágazik ki belőle, Ganna és Döbrönte felé.

Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal, a Pápa–Csorna-vasútvonal és a már megszűnt Tatabánya–Pápa-vasútvonal közös szakaszának Pápa vasútállomása, Pápa központjának északnyugati részén, Pápakovácsitól jó 10 kilométerre.

Története

Pápakovácsi nevét 1230-ban említette először oklevél Koachy néven. A települést valószínűleg a pápai vár kovácsai lakták.

A 16. században az Esterházy uradalom szomszédságában fekvő települést nemesi családok lakóhelye volt.

A 17. században a gróf Somogyi család birtoka lett, később régi birtokosai mellett az Esterházy család is birtokos lett itt.

A 18. századra lakói főleg zsellérek voltak, akik az itt birtokos pápai Esterházyak, a Somogyiak és a század végétől a Vallis grófok földjein dolgoztak.

1910-ben 848 lakosából 827 magyar, 19 német volt. Ebből 720 római katolikus, 142 református volt.

A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.

A községhez tartozott egykor Attya puszta, Ó Döbrönte, Gyula major is, melyek közül Attya puszta a középkorban kisbirtokos nemesek lakhelye volt, de 1544-ben a török elpusztították.

Közélete

Polgármesterei

1990–1994: Agg Sándor (független)^[3]
1994–1998: Agg Sándor (független)^[4]
1998–2002: Agg Sándor (független)^[5]
2002–2006: Agg Sándor (független)^[6]
2006–2010: Vilman Csaba (független)^[7]
2010–2014: Ifj. Burghardt Ferenc (független)^[8]
2014–2019: Burghardt Ferenc (független)^[9]
2019–2024: Burghardt Ferenc (független)^[1]
2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	573	586	582	532	540	510
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,7%-a magyarnak, 7,6% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% bolgárnak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,8%, református 12%, evangélikus 5,5%, felekezeten kívüli 4,8% (13,8% nem nyilatkozott).^[10]