A pin-up girl, vagy pin-up modell (címlaplány) kifejezés azokra a vonzó modellekre értendő, akiknek a tömeggyártásban megjelenő képeivel szinte mindenütt találkozhatunk, és akik valóságos szexszimbólumokká lettek.
Betty Grable a híressé vált pin-up fotón
Pin-up kifejezés ugyancsak vonatkozik rajzokra, festményekre, egyéb illusztrációkra, melyek a fent említett fotókat emulálják. A képeket magazinokból, napilapokból, képeslapokról, kromo-litográfiákról, ezer egyéb helyről a lelkes rajongók kivágták, és felrajzszögezték a falra. Kész naptárakat is találni róluk.
A kifejezést először 1941-ben használták az angolban, jóllehet a gyakorlat legalább 1890-ig megy vissza.
1942-ben Hartzell Spence, az újonnan megjelenő Yank magazin szerkesztője határozta el: minden kiadás címlapján jelenjen meg egy modellkép, amit az olvasók kiszögezhetnek a falra. Ettől kezdve a fotósokkal folyamatosan éreztették: pin-up fotó kell.
A kultusz 1941-ben a Life (és az amerikai katonai barakkok) első számú címlaplányával, Dorothy Lamourral kezdődött el igazán.[1]Vera Lynn lett az angol "haderők szíve hölgye",[2] Betty Grable az amerikai hadseregé.[3]Rita Hayworth képét ragasztották Little Boyra, a hirosimai atombombára 1945-ben.[4] Említésre méltók még a Gibson lányok - Charles Dana Gibson művei.[5] Hazai vonatkozásban a magyar származású Bánky Vilma neve emlékezetes.[6]
A műfajhoz kapcsolódó pin-up művészek: Alberto Vargas,[7] Gil Elvgren,[8] George Petty,[9] Art Frahm.[10]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pin-up girl című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
