Pirossapkás cinegelégykapó
A pirossapkás cinegelégykapó (Petroica goodenovii) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a cinegelégykapó-félék (Petroicidae) családjához tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_(15541763675).jpg) | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Petroica goodenovii (Vigors & Horsfield, 1827) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pirossapkás cinegelégykapó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pirossapkás cinegelégykapó témájú kategóriát. |
Rendszerezése
A fajt Nicholas Aylward Vigors és Thomas Horsfield írták le 1827-ben, a Muscicapa nembe Muscicapa goodenovii néven.[3] Tudományos faji nevét Samuel Goodenough tiszteletes tiszteletére kapta.
Előfordulása
Ausztrália nagy részén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi, trópusi és mediterrán típusú cserjések és száraz szavannák.[4]
Megjelenése
Testhossza 13 centiméter, testtömege 7-9 gramm.[5] A hímnek a sapkája és a melle skarlátvörös. A feje, válla, nyaka és háta fekete. Hasi része fehér. A tojó tollazata barnás-sárgás, vörös sapkája kevésbé feltűnő.
_(42392132735).jpg) | _(15503663505).jpg) |
Életmódja
A földön, vagy alacsony növényzeten keresgéli rovarokból és más ízeltlábúakból álló táplálékát.
Szaporodása
Fészekalja átlag 2-3 tojásból áll, melyen a tojó kotlik 13 napig, a hím eteti őket.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.)
- Ozanimals.com
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
