Skarlátszárnyú remetepapagáj

madárfaj
(Pirosszárnyú papagáj szócikkből átirányítva)

A skarlátszárnyú remetepapagáj, korábbi nevén skarlátszárnyú papagáj vagy vörösszárnyú papagáj (Aprosmictus erythropterus) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába tartozó faj.

Skarlátszárnyú remetepapagáj
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:Madarak (Aves)
Rend:Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád:Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család:Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae)
Alcsalád:Szakállaspapagáj-formák (Psittaculinae)
Nemzetség:Ragyogópapagáj-rokonúak (Polytelini)
Nem:Aprosmictus
Faj:A. erythropterus
Tudományos név
Aprosmictus erythropterus
(Gmelin, 1788)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Skarlátszárnyú remetepapagáj témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Skarlátszárnyú remetepapagáj témájú médiaállományokat és Skarlátszárnyú remetepapagáj témájú kategóriát.

Előfordulása

Megtalálható Ausztrália északi- és északkeleti részének valamint Új-Guinea déli részének esőerdeiben, eukaliptuszerdeiben és szavannáin.

Alfajok

  • Aprosmictus erythropterus coccineopterus
  • Aprosmictus erythropterus papua

Megjelenése

Testhossza 32 cm. Testtömege 150-160 g. A tojó alapszíne halványabb, mint a hímnek, hasa felső farkfedői sárgák, szárnyának csak a legkülső éle vörös, háta inkább zöld. A fiatal madarak a tojóra hasonlítanak, csőrük eleinte sárga, a harmadik évükben színesednek ki.

Életmódja

Tápláléka eukaliptuszmagvak, bogyók, virágok és rovarok.

Szaporodása

Fészekalja 3-6 tojásból áll. A tojó egyedül költ 21 napig, de néha a fiókák kb. kéthetes korában abbahagyja az etetést. Ha ekkor a hím átváltja a tojó szerepét. Az 5 hetes fiókák a kirepülést követően még viszonylag hosszabb ideig a szüleikkel maradnak.

Források