Pizsama
A pizsama egy hálóruha-fajta. Eredetileg csak férfiruházati cikk volt, ám az 1920-as évektől mindkét nem körében népszerű.
Története
Eredete
A pizsama Indiában és Perzsiában (perzsául: پايجامه ) kabáttal viselt bő nadrág volt. A brit gyarmatosítás következményeként angol közvetítéssel jutott el Európába. Már a 18. században előfordult, de feledésbe merült a 19. század utolsó harmadáig. Ekkoriban főleg férfiak viselték.[1]
A 20. században
Az 1900-as évek elején Paul Poiret (1879–1944) francia divattervező nappalra szánt haute couture változatát terjesztette el.
Az első világháború után a garçonne divatban a selyemből készült női pizsama is megjelent. Coco Chanel megalkotta e ruhaviselet otthoni és tengerparti változatát is.
Jellemző, hogy 1923-ban Abbáziában már pizsamaversenyt is rendeztek.[2]
A pizsama mint éjszakai viselet a férfiak körében az 1930-as évekre annyira elterjedt, hogy a férfiak többsége már pizsamában aludt.[1]
Az 1950–60-as években a grúz-orosz származású olasz Irene Galitzine hercegnő (1916–2006), neves divattervező a palazzo pizsama néven ismert, újabb inkább nappalra szánt haute couture változatát alkotta meg tunikához hasonló felsőrésszel.
A 21. században
A pizsama a 21. században is elegáns divatcikknek számít; számos tervező kollekciójának része. Angol nyelvterületen divatba jöttek az évenkénti iskolai és munkahelyi pizsamanapok.
Az irodalomban
Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben című regényében az egyik szereplő viseleteként hangsúlyos szerephez jut a pizsama.[3]
Jegyzetek
Források
- 10 tény a hálóruhákról. Múlt-kor történelmi magazin, 2015. május 15. (Hozzáférés: 2021. január 26.)
- Pizsámaverseny, Tutánkhamen-ünnepély és lampion-est Abbáziában. Pesti Napló, (1923. augusztus)
- Benecz Judit: Hordjuk éjjel, rajtunk marad nappal, mégsem ismerjük: a pizsama divattörténete, 2020. április 16. (Hozzáférés: 2021. január 26.)
- Dián Dóri: Minden, amit nem tudtál a pizsamádról. Boldog pizsinapot mindenkinek! (Hozzáférés: 2021. január 26.)
- Wisniewski, Claudia: Divatlexikon. Ford. Makrai Judit. Budapest, 2001. Athenaeum 2000 Kiadó. ISBN 9638596686
Kapcsolódó szócikkek
