Rangsorolt párok

A rangsorolt párok (néha „RP”) vagy másképp a Tideman-módszer egy Nicolaus Tideman által 1987-ben kifejlesztett választási rendszer, amely a preferenciákat kifejező szavazatok alapján választ ki egyetlen győztest.[1][2] A rangsorolt párok eljárása használható a nyertesek rendezett listájának létrehozására is.

Ha van egy jelölt, akit előnyben részesítenek a többi jelölttel szemben a választók, akkor a rangsorolt páros eljárás garantálja, hogy ez a jelölt nyer. Emiatt a tulajdonság miatt a rangsorolt párok eljárása megfelel a Condorcet-kritériumnak (és így egy Condorcet-módszer).[3]

Eljárás

A rangsorolt párok eljárása a következőképpen működik:

  1. A szavazatok összeszámlálása a lehetséges jelöltpárokba való rendezéssel, a párok győzteseinek meghatározása (feltéve, hogy nincs döntetlen).
  2. A egyes párok sorba rendezése a győzelmek erőssége (többletszavazatok száma) szerint.
  3. A párok „zárolása”. Ez egy olyan gráf létrehozását jelenti, amelynek a csúcsait az egyes jelöltpárok képezik, és az élei az erősebb győzelmek irányából a gyengébb győzelmek irányába mutatnak. A gráfhoz a 2. pontban meghatározott sorrendben kell hozzáadni az éleket úgy, hogy az új csúcsok ne zárjanak be a korábbi csúcsokhoz mutató éleikkel ciklusokat (elkerülve így a kő-papír-olló helyzeteket). Az elkészült gráf forrása a győztes, illetve a győztesek sorrendje is kimutatható belőle az egyes csúcsokba és csúcsoktól elmutató élek aránya alapján.

Megjegyzés: a számlálás során a szavazatok számainak tényleges értéke és a szavazatok százalékos aránya egyaránt használható. Ugyanaz lesz az eredmény, mivel a szavazatok aránya számít.

Egy példa

A választók w, x, y, z jelöltekre szavazhatnak. Egy szavazólapra lehetséges példák ebben az esetben:

Első példa
Kérem, hogy a preferenciája

sorrendjében ragassza be

a rendelkezésére bocsátott

jelöltmatricákat!

(A legkedveltebb jelölt

legyen a legelső,

a legkevésbé kedvelt

az utolsó).

1.z
2.w
3.y
4.x
Második példa, ugyanazzal a leadott szavazattal
Kérem, hogy x-elje

be a jelölteket a

preferenciája sorrendjében

(1-es a legkedveltebb jelölt,

2-es a második

legkedveltebb jelölt, stb.)

1234
w×
x×
y×
z×

Miután minden szavazó leadta a szavazatát, az egyes sorrendeket össze kell számolni, aminek az eredménye a példánkban (a > relációs jeltől balra található fél előrébb van sorolva, mint a jobbra található):

w > x > y > z7 szavazólap
w > y > x > z2 szavazólap
x > y > z > w4 szavazólap
x > z > w > y5 szavazólap
y > w > x > z1 szavazólap
y > z > w > x8 szavazólap

A szavazatok páronkénti eloszlásai egy mátrixban (táblázatban) foglalhatóak össze. Ebben a táblázatban a soronként mennek a jelöltek, és az egyes oszlopok azt mutatják, hogy a sorban található jelölt az oszlopokban látható jelölteket hány esetben győzte le (negatív számmal jelölve, ha veszített). Pl. az első sor második oszlopa a következőképpen számolható:

Rangsorszavazatok számaGyőzött (+) vagy vesztett-e (-) w?Pontszám
w > x > y > z7 szavazólapw előrébb van x-nél, tehát pozitív előjel+7
w > y > x > z2 szavazólapw előrébb van x-nél, tehát pozitív előjel+2
x > y > z > w4 szavazólapw az x-hez képest hátrébb van sorolva,

tehát negatív előjel

-4
x > z > w > y5 szavazólapw az x-hez képest hátrébb van sorolva,

tehát negatív előjel

-5
y > w > x > z1 szavazólapw előrébb van x-nél, tehát pozitív előjel+1
y > z > w > x8 szavazólapw előrébb van x-nél, tehát pozitív előjel+8

A pontszámok összege: +7+2-4+5+1+8=9. Tehát a táblázat (w, x) cellája 9 lesz.

Ugyanígy végigszámolva a többi cellára a páronkénti szavazateloszlás:

 wxyz
w091–7
x–90511
y–1–503
z7–11–30

Ennek a táblázatnak a főátlója értelemszerűen 0-kból áll (magukkal szemben nem győznek és nem veszítenek a jelöltek). Emellett a táblázat ferdén szimmetrikus, mivel minden győzelem a másik oldalon egy ugyanakkora veszteség, tehát elegendő csak az egyik felét kiszámolni.

Sorba rendezés

A táblázat pozitív többségeit ezután csökkenő sorrendbe rendezzük:

SorszámGyőztesVesztesGyőzelem

erőssége

1.xz11
2.wx9
3.zw7
4.xy5
5.yz3
6.wy1


Zárás

A legerősebb győzelmet x-z páros mutatta fel, így x lesz a gráf első csúcsa, amiből az első él z-be mutat.

A 2.legerősebb győzelmet a w-x páros tudhatja magáénak anélkül, hogy ellentmondásba keveredne a korábbi győzelmekkel. A következő csúcs így w lesz, amiből x-be mutat egy él.

A 3. sorszámú győzelem z-t illetné meg a w-vel szemben, de ez ellentmond a korábbi két csúcsnak, amelyek alapján z-nél erősebb x és w szintén erősebb, mint x. A gráfon ez úgy mutatkozik, hogy x, w és z ebben a lépésben egy ciklust alkotna (hasonlóan egy kő-papír-olló helyzethez). ezért ezt az élet figyelmen kívül hagyjuk.

A 4. sorszámú győzelem alapján x-ből kell y-ba húzni a gráfon egy élet. Ez nem mond ellent a korábbi, erősebb győzelmeknek, nem zár be ciklust, tehát ez az él érvényes.

Az 5. győzelem szerint egy y-ból z-be mutató él következik, ami nem alkot újabb ciklust, így behúzható.

Végül egy w-ből y-ba irányuló él következik, ami szintén érvényes. A folyamatot a következő animáció illusztrálja:


Győztes

A zárolt párok gráfjának a forrása a nyertes, jelen esetben w. Az ezt követő helyezések úgy rangsorolhatóak, hogy az egyes résztvevőkből hány él mutat el (minél több, annál feljebb kerülnek a végeredményben), illetve hány él mutat rájuk (minél több, annál lejjebb kerülnek az eredményben):

A második helyezett x egy rámutató éllel, és kettő elmutató éllel. A harmadik helyezett y egy elmutató, illetve kettő rámutató éllel. Utolsó helyen z végzett, elmutató élek nélkül, két ráirányuló éllel.


Tulajdonságok

Hivatkozások

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ranked pairs című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk