Rebel Yell (album)
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Rebel Yell a brit rockénekes, Billy Idol második nagylemeze, amely 1983. november 10-én jelent meg. Rendkívül sikeres volt, mind a négy kislemeze a Billboard százas listájáig jutott, az album pedig az előkelő hatodik helyet szerezte meg. Emellett az Egyesült Államokban kétszeres platinalemez, Nagy-Britanniában ezüstlemez minősítést kapott.
| Billy Idol Rebel Yell | ||||
.png) | ||||
| nagylemez | ||||
| Megjelent | 1983. november 10. 2024.április 26. | |||
| Formátum | CD, 2xLP, streaming | |||
| Felvételek | 1982–1983 | |||
| Stílus | Hard rock New Wave Post-punk | |||
| Nyelv | angol | |||
| Hossz | 38:10 | |||
| Kiadó | Chrysalis Records | |||
| Producer | Keith Forsey | |||
| Kritikák | ||||
| Billy Idol-kronológia | ||||
| ||||
| Kislemezek az albumról | ||||
| ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||
Áttekintés
Akárcsak az első lemez esetében, ezúttal is Billy Idol, a gitáros Steve Stevens, és a producer Keith Forsey közös munkája eredményezte az album létrejöttét. Az album címe Idoltól jött, amely egy Rolling Stones-bulin jutott az eszébe. Egy ugyanilyen névre hallgató szeszes italt ittak ugyanis a vendégek[1]. A címadó dal felvételei körülbelül három nap alatt megvoltak New Yorkban, az Electric Lady stúdióban[2].
A munkák kezdetekor a zenekarnak nem volt dobosa helyette egy LinnDrum és egy Roland TR-808 dobgépet használtak[3], csak később kérték fel Thommy Price-t, hogy doboljon fel néhány dalt[2]. Basszusgitáron Phil Feit, később Steven Webster játszott, billentyűkön pedig Judi Dozier és Jack Waldman.
Idolnak alkotói vitái voltak kiadójával, a Chrysalis Records-szal, így úgy döntött, hogy ellopja az elkészült mesterszalagokat. Később ugyan meggyőzte álláspontjáról a kiadó embereit, de ekkor Forsey a tudomására hozta, hogy rossz szalagokat hozott el.
A lemezről kihozott mind a négy kislemez hatalmas siker lett, videóklipjeiket rendszeresen játszotta az MTV. Többen szerepelt Perri Lister, Idol akkori barátnője is.
1999-ben a lemezt újra kiadta az EMI Music, az "Expanded Series" keretein belül, bónusztartalmakkal. Digitálisan feljavították az egészet, kibővítették a CD-bookletet, valamint néhány demófelvétel is helyet kapott a lemezen, köztük egy addig kiadatlan dal, a "Motorbikin'". 2010-ben egy különleges, HDCD-változat is megjelent. 2024-ben az 1999-es változat újrakiadásra került: újramasterelték a teljes anyagot, és annak bónuszai mellett felkerült még több demó- illetve próbafelvétel, egy új remix, valamint két, eddig kiadatlan dal. A "Love Don't Live Here Anymore" annak idején azért maradt le a lemezről, mert Madonna is épp akkor dolgozta fel a dalt, a "Best Way Out Of Here" pedig félkészen maradt, és Idol szerint túlságosan Prince-es hangzása volt.
Az album dalai
Az összes dal szerzője Billy Idol és Steve Stevens, kivéve, ahol más is jelölve van.
| Cím | Hossz | |
|---|---|---|
| 1. | Rebel Yell | 4:45 |
| 2. | Daytime Drama | 4:02 |
| 3. | Eyes Without a Face | 4:58 |
| 4. | Blue Highway | 5:05 |
| 5. | Flesh for Fantasy | 4:37 |
| 6. | Catch My Fall | 3:42 |
| 7. | Crank Call | 3:56 |
| 8. | (Do Not) Stand in the Shadows | 3:10 |
| 9. | The Dead Next Door | 3:45 |
| 2024-es bővített kiadás | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Cím | Szerző(k) | Hossz | |||||||
| 10. | Best Way Out Of Here | 4:32 | |||||||
| 11. | Love Don't Live Here Anymore | 5:34 | |||||||
| 12. | Daytime Drama (Demo) | 4:34 | |||||||
| 13. | Flesh for Fantasy (Demo) | 3:31 | |||||||
| 14. | Catch My Fall (Early Version) | 4:36 | |||||||
| 15. | Crank Call (Demo) | 3:58 | |||||||
| 16. | (Do Not) Stand In The Shadows (Demo) | 3:35 | |||||||
| 17. | Rebel Yell (Session Take) | 5:27 | |||||||
| 18. | Blue Highway (Demo) | 4:59 | |||||||
| 19. | Flesh For Fantasy (Session Take) | 5:10 | |||||||
| 20. | Catch My Fall (Demo) | 4:11 | |||||||
| 21. | Motorbikin' (Session Take) | 4:16 | |||||||
| 22. | Eyes Without A Face (Poolside Remix) | 5:38 | |||||||
Közreműködtek
- Billy Idol – ének
- Steve Stevens – gitár, szintetizátor, basszusgitár
- Sal Cuevas, Steve Webster – basszusgitár
- Thommy Price, Gregg Gerson – dobok
- Judi Dozier, Jack Waldman – billentyűk
- Mars Williams – szaxofon
- Perri Lister – vokál
Helyezések, eladások és minősítések
|
|
