Reichstag (nemzetiszocialista Németország)
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A náci Reichstag, 1938-tól hivatalosan Nagynémet Reichstag (Großdeutscher Reichstag) kifejezés az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) ideológiájának megfelelően átalakított Német Birodalom parlamentjét jelöli.
| Reichstag Großdeutscher Reichstag | |
.svg) | |
| Ország | .svg){kind=small} Német Birodalom |
| Típusa | egykamarás |
| Létrehozva | 1933. március 23. |
| Megszüntetve | 1942. április 26. (de facto) 1947. január 30. (a mandátumok lejárta) |
| Jogelőd | Reichstag |
| Jogutód | Nyugat-Németország:
|
| Elnök | Hermann Göring (1933–1945) |
 | |
| Politikai csoportok | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reichstag Großdeutscher Reichstag témájú médiaállományokat. | |
A Reichstag felgyújtása előtt a Reichstag épülete az akkori Német Birodalom parlamentjeként működött, és a weimari köztársaság idején jelképezte a demokratikus berendezkedést. A tűzesetet követően Hitler azonnal a kommunistákra és az ellenséges elemekre mutatott, és a válsághelyzetre hivatkozva a Reichstag feloszlatta magát. Azonban Hitler azt is elérte, hogy a Reichstag tagjai a felhatalmazási törvény elfogadásával felruházzák őt és kormányát átmeneti diktatórikus hatalommal. Ezzel a törvénnyel Hitler megkapta a teljhatalmat az állam felett, kiküszöbölve a parlamentet és a jogrendet. A Reichstagot ezután a náci párt által támogatott tagok alkották, és a korábbi demokratikus ülésszakokról teljesen eltérő módon működött. A Reichstag ülésein Hitler már nem a törvényhozói testülettel vitatta meg a politikai kérdéseket, hanem a náci párt szolgálatában álló kiszolgálókkal tartotta meg a közgyűléseket. A náci rezsim idején a Reichstag épülete számos szimbolikus esemény helyszínévé vált, és többek között az itt tartott 1935-ös nürnbergi törvények fogadták el, amelyek a zsidók számára korlátozó intézkedéseket jelentettek, valamint a náci párt kongresszusai is itt tartottak gyűléseket.
Az 1933-as felhatalmazó törvény (Ermächtigungsgesetz) után a nemzetiszocializmus 1945-ös végéig a Reichstag mindössze tizenkilenc alkalommal ülésezett, azaz tizenkét éven belül, utoljára 1942-ben. Ezeken az üléseken mindössze hét törvényt fogadtak el, szemben a kormány fogadott 986 törvényt.[1]
A II. világháború után a Reichstag épületét megszálló szövetséges erők elhagyták, majd a hidegháború kezdetén a berlini fal felépítése miatt az épület elhagyatottá vált. Azonban az 1990-es évek elején, az újraegyesült Németországban az épületet újjáépítették, és az új Bundestag üléstermének helyszíne lett. Ma a Reichstag épülete Németország egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amely szimbolizálja a német demokrácia megújulását és erősödését a második világháború utáni időszakban.