Rockall
Rockall az Egyesült Királyság területéhez tartozó apró sziget az Atlanti-óceán északi vizein. Hovatartozása máig vita tárgya, több környező ország (az Egyesült Királyság, Dánia (Feröer miatt), Írország és Izland) fejezi ki igényét erre a szikladarabra, mivel szénhidrogénkészleteket sejtenek a körülötte fekvő tengerfenék alatt. Maga a sziget valójában egy 25,3 méter széles és 31 méter hosszú, 21,4 méter magas sziklaszirt, ami egy régen kihunyt vulkán erősen lepusztult csúcsa.
| Rockall | |
 | |
| Ország | Egyesült Királyság |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő |
| Terület | 0,0007843 km² |
| Hosszúság | 0,031 km |
| Szélesség | 0,0253 km |
| Tengerszint feletti magasság | 23 m |
| Időzóna | UTC±00:00 |
| Elhelyezkedése | |
  Rockall Pozíció Európa térképén | |
 é. sz. 57° 35′ 47″, ny. h. 13° 41′ 14″, ny. h. 13° 41′ 14″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rockall témájú médiaállományokat. | |
Az első írásos feljegyzés 1703-ban készült róla, és pontos feltérképezéséig több hajókatasztrófa okozója volt. A legközelebbi szárazföld a tőle 301,4 kilométerre fekvő skót Soay-sziget, amely a Saint Kilda-szigetcsoport tagja.
Létesítmények Rockallon
Kevés sík felülettel rendelkezik, a legnagyobb egy 1,3 x 3,5 méteres rész 4 méterre a csúcstól, amit "Hall's Ledge" néven neveznek. Itt építettek már őrbódét, vagy tűztek ki zászlót, többnyire az Egyesült Királyságból származó látogatók, ezzel megerősítve a sziget hovatartozását. A sziget csúcsán a tengerészeket segítő rádiófrekvenciás navigációs jelzőkészüléket helyeztek el.
Élővilág
Gerinctelenek közül megtalálható itt a közönséges particsiga és egyéb tengeri puhatestűek. Madarak közül pedig a sirályhojszák, szulák, csüllők és a lummák. A szigeten nem található édesvíz.
Feljegyzett hajótörések
1904. június 22-én indult a koppenhágai kikötőből New York-i célállomással a „Norge” nevű dán gőzhajó, amely június 28-án viharos, ködös időben a sziklaszirtnek ütközött. A balesetet kevesen élték túl, több mint 600 ember hullámsírba veszett.[1][2]
