Sárgatorkú bajszika

madárfaj

A sárgatorkú bajszika (Psilopogon haemacephalus) a madarak (Aves) osztályának a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a Megalaimidae családjába tartozó faj.[1][2]

Sárgatorkú bajszika
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság:Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály:Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport:Magzatburkosok (Amniota)
Osztály:Madarak (Aves)
Csoport:Carinatae
Alosztály:Neornithes
Alosztályág:Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport:Neoaves
Csoport:Passerea
Öregrend:Telluraves
Csoport:Coraciimorphae
Csoport:Eucavitaves
Csoport:Cavitaves
Rend:Harkályalakúak (Piciformes)
Alrend:Pici
Alrendág:Ramphastides
Család:Megalaimidae
Alcsalád:Megalaiminae
Nem:Psilopogon
Faj:P. haemacephalus
Tudományos név
Psilopogon haemacephalus
(Statius Müller, 1776)
Szinonimák
  • Xantholaema haemacephala
  • Bucco indicus
  • Megalaima haemacephala Statius Müller, 1776
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgatorkú bajszika témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgatorkú bajszika témájú médiaállományokat és Sárgatorkú bajszika témájú kategóriát.

Rendszerezése

A fajt Philipp Ludwig Statius Müller német zoológus írta le 1776-ban, a Bucco nembe Bucco haemacephalus néven.[3] Korábban ezt a madarat a ma már elavult Megalaima nembe sorolták, Megalaima haemacephala név alatt.[4][5]

Alfajai

  • Psilopogon haemacephalus cebuensis (Dziadosz & Parkes, 1984)
  • Psilopogon haemacephalus celestinoi (Gilliard, 1949)
  • Psilopogon haemacephalus delica (Parrot, 1907)
  • Psilopogon haemacephalus haemacephala (Statius Muller, 1776)
  • Psilopogon haemacephalus homochroa (Dziadosz & Parkes, 1984)
  • Psilopogon haemacephalus indica (Latham, 1790)
  • Psilopogon haemacephalus intermedia (Shelley, 1891)
  • Psilopogon haemacephalus mindanensis (Rand, 1948)
  • Psilopogon haemacephalus rosea (Dumont, 1816)

Előfordulása

Banglades, Bhután, India, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Kína, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Szingapúr, Srí Lanka, Thaiföld és Vietnám területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz erdők, mangroveerdők, síkvidéki és hegyi esőerdők, cserjések, valamint ültetvények, vidéki kertek és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.[6]

Megjelenése

Testhossza 16-17 centiméter, testtömege 30-45 gramm.[7]

Életmódja

Gyümölcsökkel, valamint a kis bogyókkal, rovarokkal és azok lárváival táplálkozik.

Szaporodása

Ágüregbe készíti fészkét. Fészekalja 2-4 tojásból áll, melyen 12-14 napig kotlik. A fiókák kirepülési időszaka még öt hét.

A fészek bejárata

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[6]

Jegyzetek

Források

További információk