Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-51-2
Prága (csehül Praha, németül Prag) a Cseh Köztársaság fővárosa, egyben legnagyobb települése. Gyakran hívják „száztornyú városnak”, „arany városnak”, vagy egyszerűen a városok királynőjének. Történelmi központját az UNESCO 1992-ben a Világörökség részévé nyilvánította. Európa és Csehország közepén, a Moldva (Vltava) két partján fekszik, körülbelül 600 km-re a Balti-tengertől, 700 km-re az Északi-tengertől és 700 km-re az Adriától. Közel van a többi közép-európai nagyvároshoz: Prágától Bécs 300 km-re, Pozsony 320 km-re, Berlin 350 km-re, Budapest 530 km-re, Varsó 630 km-re, Koppenhága 750 km-re található.
A kilenc dombra épült városban 31 km hosszan kanyarog a Moldva, ami a legszélesebb pontján 330 m széles. Ágai sok szigetet ölelnek közre. Nevét állítólag azokról a zúgókról (csehül: práh) kapta, amelyeken nagy robajjal folyt át a víz. „Arany Prágának” az egyik elmélet szerint az alkimisták és az aranycsinálók tevékenységét ösztönző II. Rudolf német-római császár uralkodása alatt nevezték el, a valószínűbb változat szerint viszont I. Károly király — 1346-tól haláláig IV. Károly német-római császár — idejében, amikor arannyal vonták be a prágai vár tornyait. A város középkori arculatát a 700 éve, 1316-ban itt született és 1378-ban ugyanitt elhunyt Károly alakította ki.
Korának egyik legműveltebb uralkodója trónra lépése előtt a párizsi egyetemen tanult. Prágát szellemi központtá kívánta építeni: 1348-ban itt alapította meg Közép-Európa első egyetemét. Uralkodása alatt Prága volt a Német-római Birodalom fővárosa. Népessége és területe fokozatosan nőtt, így Európa három legnagyobb városának egyikévé vált. Az Óvároson túl új negyed (a mai Újváros) jött létre, és folyamatosan beépült a Petřín oldala is. Az uralkodó nagy alkotásai közül kiemelkedik az 1356. december 25-én kihirdetett Német Aranybulla, a Német-római Birodalom alkotmánya.