Simane prefektúra
Simane prefektúra (島根県; Hepburn: Shimane-ken) Japán egyik prefektúrája, mely a Honsú főszigeten, Csúgoku régióban található.[2] Fővárosa Macue.[3] Simane a második leggyérebben lakott prefektúra, a keleti szomszédja, Tottori után. A prefektúra kelet-nyugati irányban nagyobb kiterjedésű, délen a Csúgoku hegységgel, északon a Japán-tengerrel néz szembe. A prefektúra három része az Izumo-régió keleten, Ivami-régió nyugaton és az Oki-régió, mely egy kisebb szigetcsoport az északi parttól nem messze. A legtöbb város a Japán-tenger partján fekszik . Az Izumo-taisa Izumo városában az egyik legrégebbi sintó szentély.
| Simane prefektúra | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Japán | ||
| Régió | Csúgoku | ||
| Sziget | Honsú | ||
| Székhely | Macue | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 664 539 fő (2021. márc. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6707,95 km² | ||
| Időzóna | JST, UTC+9 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 35° 28′ 20″, k. h. 133° 03′ 01″, k. h. 133° 03′ 01″ | |||
[[Fájl:
| |||
| Elhelyezkedése Japán térképén | |||
| Simane prefektúra weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Simane prefektúra témájú médiaállományokat. | |||
![Simane prefektúra címere]]](https://www.search.com.vn/wiki/hu/F%C3%A1jl:Emblem_of_Shimane_Prefecture.svg)
![Simane prefektúra zászlaja]]](https://www.search.com.vn/wiki/hu/F%C3%A1jl:Flag_of_Shimane_Prefecture.svg)
Az Oki szigetek is része a Simane prefektúrának, amely azt állítja, hogy a fennhatósága alá tartozik, a jelenleg Dél-Korea által ellenőrzött sziget a Liancourt-sziklák (koreai: Tokto (獨島), japán: Takesima (竹島)).
Történelem
Korai történelem
Simane történelme a japán mitológiával kezdődik. Úgy hitték, hogy Ókuninusi sintó isten Izumo városában élt. Tiszteletére emelték a településen az Izumo-szentélyt.[4] Abban az időben, a jelenlegi Simane prefektúra három részre volt osztva: Ivami, Izumo és Oki.[5] Ez a felosztás a hanrendszer 1871-es elörlésésig tartott. A Nara-korban Kakinomoto no Hitomaro lett kinevezve királyi kormányzónak.[6]
Később a Kamakura-korban Kamakura-bakufu száműzetésbe küldte Gotóba és Godaigo császárt Oki szigetére. Godaigo később megszökött a száműzetésből és támogatókat gyűjtött a sógunátus ellen - amely sikerrel járt.[7]
Középkor
A Muromacsi-kor alatt Izumo és Oki területeket a Kjógoku-család kormányozta. Azonban az Ónin-háború után az Amago-család megerősítette hatalmát a Gasszantoda kastély környékén, a Maszuda-család pedig uralma alá hajtotta az Ivami tartományt. A Ivami Ginzan ezüstbánya az Amago és Maszuda klán területe között található, emiatt számos összecsapás zajlott le. Azonban 1566-ban Mori Motonari meghódította Izumót, Ivamit és Okit is.[7] A harmincéves Mori uralom után, 1600-ban Horio Yoshiharu belépett Izumo és Oki területére, mely a szekigaharai csatát eredményezte, melyet Mori elveszített. A változást követően Horio úgy döntött, hogy ahelyett, hogy Gasszantoda várába költözne, felépítteti a Macuei várkastélyt, mely Horio halála után nem sokkal el is készült. Később 1638-ban Tokugava Iejaszu unokája, Macudaira Naomasza lett az uralkodó, mivel a Horio klánnak nem volt örököse, így Tokugava családja uralkodott a hanrendszer eltörléséig.
Az Ivami terület három régióból állt: bányászati kerület, a sógunátus közvetlen felügyelete alatt, a Hamada klán régió, valamint a Cuvano klán régióban. Az Ivami Ginzan ezüstbánya most egy az UNESCO által a Világörökség részének nyilvánított terület, mely az ország egyik legnagyobb ezüstbányája volt a 17. század elején. A Hamada klán a sógunátus oldalán állt a Meidzsi-restauráció alatt. A Cuvano klán annak ellenére, hogy a Macudaira hatalma alatt állt a császár oldalán foglalt helyet a restaurációban.[8]
Modern kor
1871-ben a hanrendszer megszüntetése a régi Simane és Hamada tartományok területén folyt, mely a jelenlegi Simane prefektúra. Később abban az évben Oki beolvadt Tottoriba. 1876-ban Hamada prefektúra egyesült Simane prefektúrával. Azonban öt évvel később, 1881-ben a Tottori prefektúra jelenlegi területei leváltak, ezzel létrehozva a mai határokat.[8]
Földrajz
Simane Prefektúra a Csúgoku régióban helyezkedik el a Japán-tenger felőli oldalon. A terület hegyvidékes jellege miatt a rizstermesztés leginkább csak az Izumo-síkságon lehetséges.[9] Egy másik jelentős geomorfológiai képződmény a Simane-félsziget. A félsziget a Japán-tengert szeli át Izumótól Szakaiminatóig, mely már a Tottori prefektúra része. Továbbá a félsziget kettő tengervizes tavat hozott létre: Sindzsi-tó és Nakaumi-tó. A Daikon-sziget a Nakaumi-tavon található. A fő sziget - Honsútól különálló Oki sziget is a Simane prefektúrába tartozik. A sziget maga a Daiszen–Oki Nemzeti Park.[9] Valamint Simane harcol a fennhatóság jogáért Dél-Koreával a Liancourt-sziklákért.[10]
2012. április 1-jén a prefektúra területének 6%-a fel lett véve Japán nemzeti parkjai közé, nevezetesen a Daiszen–Oki Nemzeti Park; a Hiba–Dógo–Taisaku, Nisi–Csúgoku Szancsi valamint tizenegy tartományi természeti park.[11]
A legtöbb nagyobb város a tengerparton vagy folyó mellett található.[9]
városok
Nyolc város található Simane prefektúrában, a legnagyobb Macue, annak székhelye, a legkisebb pedig Gócu. Maszuda, Unnan, Jaszugi és Gócu városoknak volt egy kis népességnövekedése a 2000-es évek elején, amikor újabb területeket kapcsoltak hozzájuk.[12]
Falvak és városok
A városi lakosság aránya jelentősen megnőtt az utóbbi időkben, mivel sok falut teljes egészében egy közeli városhoz csatoltak. Ez a tartomány lakosságának kétharmadát érinti.[12]
Egyesülések
| 1976 Április | 2011 Január | 2012 Január | ||
|---|---|---|---|---|
| Izumo régió | Macue város (régi rendszer) | Matsue város (új rendszer) | Macue város (2011 Augusztus 1 - egyesülés Higasiizumo várossal) | |
| Jacuka körzet | Kashima város | |||
| Simane város | ||||
| Mihonoszeki város | ||||
| Jakumo falu | ||||
| Tamaju falu | ||||
| Sindzsi város | ||||
| Jacuka város | ||||
| Higasiizumo város | ||||
| Jaszugi város (új rendszer) | Yasugi város (új rendszer) | Jaszugi város | ||
| Nogi körzet | Hirosze város | |||
| Hakuta város | ||||
| Nita körzet | Jokota város | Okuizumo város | ||
| Nita város | ||||
| Izumo város (új rendszer) | Izumo város (új rendszer) | Izumo város (2011. október 1., egyesülés Hikava várossal) | ||
| Hirata város | ||||
| Hikava körzet | Taisa város | |||
| Korjo város | ||||
| Taki város | ||||
| Szada város | ||||
| Hikava város | ||||
| Óhara körzet | Daitó város | Unnan város | ||
| Kamo város | ||||
| Kiszuki város | ||||
| Iisi körzet | Mitoja város | |||
| Kakeja város | ||||
| Josida város | ||||
| Tonbara város | Iinan város | |||
| Akagi város | ||||
| Ivami régió | Óda város (régi rendszer) | Ōda város (új rendszer) | Óda város | |
| Nima Körzet | Junocu város | |||
| Nima város | ||||
| Gócu város (új rendszer) | Gócu város (új rendszer) | Gócu város | ||
| Ócsi körzet | Szakurae város | |||
| Ócsi város | Miszato város | |||
| Daiva falu | ||||
| Ivami város | Ónan város | |||
| Mizuho város | ||||
| Haszumi falu | ||||
| Kavamoto város | ||||
| Hamada város (új rendszer) | Hamada város (új rendszer) | Hamada város | ||
| Naka körzet | Aszahi város | |||
| Kanagi város | ||||
| Miszumi város | ||||
| Jaszaka falu | ||||
| Maszuda város (új rendszer) | Maszuda város (új rendszer) | Maszuda város | ||
| Mino körzet | Mito város | |||
| Hikimi város | ||||
| Kanoasi körzet | Cuvano város (régi rendszer) | Cuvano város (új rendszer) | Cuvano város | |
| Nicsihara város | ||||
| Muikaicsi város | Josika város | |||
| Kakinoki falu | ||||
| Oki régió | Oki körzet | Saigō város | Okinosima város | |
| Fusze falu | ||||
| Goka falu | ||||
| Cuma falu | ||||
| Nisinosima város | ||||
| Ama város | ||||
| Csibu falu | ||||
Éghajlat
A prefektúra szubtrópusi éghajlatú. A tél felhős kevés hóval, a nyár párás. Az évi középhőmérséklet 14,6 C°. Az eső közel mindennapos, de a kifejezetten esős évszak júniustól július közepéig tart. A legmagasabb havi középhőmérsékletet augusztusban mérték, ez 26,3 C°. Az átlagos éves csapadékmennyiség 1799 milliméter, magasabb, mint Tokióban (1467 mm) és Obihiróban (920 mm).[12]