Szántó Éva (nyelvész)

Szántó Judit (születési neve Ludmann Júlia, 1903–1963) és Hidas Antal (valódi nevén Szántó Gyula, 1899–1980) lányaként született 1921-ben Csehszlovákiában, ahová szülei a Tanácsköztársaság bukása után, 1920-ban emigráltak. Hidasék 1922. október 1-jén Kassán házasodtak össze, de 1924 júniusában már különéltek egymástól, bár a hivatalos válást csak 1925. március 10-én mondták ki.^[3]

Szülei válása után Kassáról Budapestre, apai nagyszüleihez került. Apja, Hidas Antal a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja volt, 1926-ban emigrált a Szovjetunióba, ahol újranősült, Kun Ágnest, Kun Béla lányát vette feleségül, és íróként, költőként aktívan részt vett a moszkvai magyar kommunista emigránsok életében. Ugyancsak 1926-ban volt felesége, Szántó Judit megismerkedett József Attilával, akivel aztán évekig együtt élt. A moszkvai Sarló és Kalapács 1931. júniusi számában megjelent a Moszkvai Proletárírók Szövetsége Magyar csoportjának megbízásából közzétett Platformtervezet, amely azt állítja József Attiláról, hogy „a fasizmus táborában keresi a kivezető utat”. Ezt az állítást Hidas Antalnak tulajdonítják, aki maga is költő lévén féltékeny lehetett az elvált feleségével együtt élő József Attilára. Leánya, Szántó Éva 1936-ban került ki a Szovjetunióba.^[4]A Kun Béla ellen 1938-ban indított perben Hidas Antalt is elítélték, és csak 1944-ben szabadult. Az apa börtönévei alatt Szántó Éva különböző állami gyermekotthonokban nevelkedett.

Hidas Antal 1959-ben kapott engedélyt a Magyarországra való visszatérésre. A Párttól a Rózsadombon emeletes villát, majd Kossuth-díjat kapott. Lánya is ebben az évben, már a nyelvtudományok kandidátusaként^[2][5] tért vissza, és a Nyelvtudományi Intézet munkatársa lett. Az anyjához, Szántó Judithoz költözött, akivel együtt élt annak 1963-ban rákban bekövetkezett haláláig. Szántó Juditot a Munkásmozgalmi Panteonban József Attila sírjába temették, a síron "József Attila és harcostársa Szántó Judit" felirattal. József Attilát még 1959-ben, a Panteon elkészültekor telepítették át családja megkérdezése nélkül az eredeti 35-ös parcellából, a "mama", Pőcze Borbála mellől a Panteonba, Rajk László sírja közelébe. A sírt a Főváros díszsírhelyként adományozta Attilának, miután felhozták Balatonszárszóról az 1942-es második temetésére. Attila anyját, Pőcze Borbálát a lánya, József Etelka 1955-ben temettette Attila mellé. József Attila csak 1994-ben került vissza eredeti sírjába, a "mama" mellé, ahol ma már testvérei, Jolán és Etelka is el vannak temetve. Szántó Judit sírja maradt a Panteonban egy új felirattal egy új vörös márványtömbön, amit a temető akkori igazgatónője a Panteon leendő lakói számára raktáron tárolt készletből utalt ki.

Anyja halála után Szántó Éva – bár volt egy boldogtalan kapcsolata Horváth Mártonnal – magára maradt. Labilis, gyenge idegzete egyik válságból a másikba, végül 1965-ben öngyilkosságba sodorta. Apja, Hidas Antal, a Vörös Csepel dal költője ugyancsak a Kerepesi úti temetőben, a 42/1-A-3 parcellában van eltemetve.

• A fonológiai kutatások újabb eredményei a Szovjetunióban, Nyelvtudományi Közlemények 62., (1960)^[6]
• Szovjet nyelvészek a matematikai, matematikai-statisztikai módszerek alkalmazásáról és a strukturalizmusról, Magyar Nyelvőr, 1961.^[7]
• A magyar mássalhangzó-hasonulás vizsgálata fonológiai aspektusban, Magyar Nyelv, 1962.^[8]
• Néhány vitatott kérdés a fonéma meghatározásában. Nyelvtudományi Közlemények 65. 445—52 (1963)^[9]
• Megjegyzések egy, a beszédtagolással foglalkozó elmélethez, Nyelvtudományi Közlemények 66., 1964.^[10]
• A beszédfelismerés egyik modelljéről. Pszichológiai Szemle 21. 1 (1964).^[11]
• A modern szovjet fonológia néhány kérdése (1965)^[12]

• Tasi József (1980). „Fábry Zoltán és Szántó Judit levelezéséből”. Irodalmi Szemle (9), 829. o.  
• G. Merva Mária. Írók és múzsák Gödöllőn, 193. o. 
• Murányi Gábor (1984). „Szántó Judit ismeretlen naplója (1938–1946)”. Kritika (8), 2. o.