Szabadkai incidens

Az incidens idején Szerbiában mintegy 6000 migráns tartózkodott, akik főleg afrikai és közel-keleti illetőségűek.^[2] Helyi források szerint a lövöldözés idején is legalább 150 ember tartózkodhatott az érintett helyen,^[3] s napi szinten 30 fős csoportokban látják őket kódorogni a városban és annak környékén.^[4] Számos migráns évek óta Szabadka térségben vesztegel.

Bár fegyveres incidensre már korábban is volt példa, ugyanis 2022. január 17-én a burgenlandi Monyorókeréknél két moldáv embercsempész áttörte a sorompót és egyikük rálőtt az osztrák rendőrökre. A lövést leadó személy társát és az általuk szállított illegális határátlépőket hamar elfogták, míg az elkövető Szentpéterfánál Magyarország területére menekült.^[5] A férfit két nappal később fogták el két másik moldáv férfival együtt Körmendnél, akik őt akarták gépkocsival kimenekíteni.^[6]

A szabadkai precedensjellegű konfliktus esetében, ahol már tömeges lőfegyveres összecsapásra került sor, Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet munkatársa elmondta, több mint valószínű, hogy ezek a személyek maguktól az embercsempészektől juthattak fegyverhez. Hozzátette, hogy a határon veszteglő csoportok nagy a feszültség, egyrészt mert képtelen az Európai Unió területére lépni, így alakulhatnak ki köztük is összetűzések.^[7] A Nova szerb lapnak nyilatkozó egyik szabadkai lakos szerint afgánok 5000 euró ellenében jutottak AK–47-es gépkarabélyhoz. Ugyanakkor hozzátette, hogy a legtöbb gondot az afgán menekültek okozzák, míg a szíriaiak kifejezetten kerülik a konfliktust, igyekeznek nyugodtan, a helyieket tiszteletben tartva átlépni a magyar határt, hogy aztán Ausztriába jussanak ki.^[8]

A szerbiai Vreme c. hetilap szerint az országban nem nehéz fegyverekhez jutni illegális úton, lévén még mindig jelentős készletek maradtak hátra a délszláv háború idejéből.^[9]

A szabadkai rendőrséget 3:00-kor értesítették, mivel a magyar határ mellől, az ún. makkhetesi erdőben (szerbül: Макова седмица)^[10] fegyverropogásra lettek figyelmesek. Szerb források szerint legalább 25 ember vehetett részt az összecsapásban, s az éles lőfegyvereken túl (melyek automata lőfegyverek voltak^[11]) egyéb fegyvereket, vagy fegyverként hasznosítható eszközöket is használhattak. Az erdő, amely Kelebia magyarországi feléhez is közel fekszik, gyakori gyülekezőhelye az illegális határátlépőknek, ahol különféle módon próbálnak meg Magyarország területére jutni, s ilyenkor alkalmi táborokat ütnek a sűrűben.^[12] Ezek a táborok gyakran hetekig fennállnak, a táborlakók pedig a szemetet és a feleslegessé váló holmikat szétdobálják az erdőben.^[13]

Az előzetes vizsgálatok alapján az egyik csoport késő este megrohamozta a másik táborát a Makkhetes-erdőben. Az összecsapás körülbelül hajnali 6:00-ig tarthatott.^[11] Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a támadás előre megtervezett volt, viszont a résztvevőket még órákkal az események után sem tudták azonosítani.^[14]

A helyszínre magyar részről nagy erőkkel vonultak ki a rendőrség különleges erői, továbbá a honvédség egységei is,^[15] akik lezárták a területet. Az országos mentőszolgálat szintén több egységet riasztott, akik folyamatosan szállították el a sérülteket a helyszínről.^[15]

Felmerült továbbá, hogy a fegyvereket az összecsapás résztvevői eredetileg a határvédelmi erők ellen akarták használni,^[16] emiatt még mindig tart a készültség a határon. A szerb Nova helyi értesülésre hivatkozva ráadásul azt írta július 3-án, hogy a magyar hatóságokra is tüzet nyitottak a fegyveresek,^[8] erről azonban Magyarországon nem adtak semmilyen hírt. Viszont az M1 híradó közölt egy olyan értesülést, mely szerint 3-án hajnalban ismét lövéseket hallottak, ezúttal a kelebiai erdőből, amelyre a szerb rendőrség ismét a helyszínre vonult.^[17]

Az első hírek még két ember haláláról szóltak,^[18] hivatalosan viszont csak egy halottat tartanak számon, egy 20 és 30 év közötti ismeretlen személyazonosságú férfit,^[13] aki a kórházba szállítást követően hunyt el.^[19]

Az elsődleges információk szerint a sebesültek részlegesen lőtt sérülést szenvedtek, egyeseket pedig megkéseltek.^[3] Utóbb a szabadkai kórház igazgatója, Saša Dželebdžić már azt nyilatkozta, hogy valamennyi sebesült sérülése lőfegyvertől származik, s a golyók a belső szerveket (vese, máj, gyomor) érték.^[20] Több embert meg kellett műteni, a legtöbb sérült személyazonossága még nem tisztázott.^[13] A kórházba szállítottak között sok a fiatal, húsz és harminc év körüli egyén.^[4][21] A kialakult válságos helyzet indokoltá tette az addigi munka teljes átszervezését, hogy a környékbeli lakosság ellátása is zavartalanul működjön.^[22]

Az első híradásokban még hat sérültről számoltak be,^[23] a későbbiekben már több sebesültről írtak a magyar sajtóban.^[24] Ráadásul Szabadka polgármestere, Stevan Bakić azt állította, hogy a lövöldözésnek még több halottja is lehet (állítása szerint 10), akiknek holttestei még mindig a makkhetesi erdőben fekszenek.^[25] A polgármester állítását azonban Bojan Šoralov körzeti vezető cáfolta.^[13] A legsúlyosabban egy 16 éves iráni^[13] állampolgárságú lány sérült meg, akit medencetájékon talált el egy lövedék, a belső szervei károsodtak és órákig életveszélyes állapotban feküdt,^[26] s nehezítette az orvosok dolgát, hogy szívproblémák is jelentkeztek nála.^[4]

Környékbeliek vagy hatósági személyek nem sérültek meg a lövöldözés során,^[13] annak ellenére, hogy a reggeli híradásokban még az szerepelt a szerbiai BIRN újságírója, Saša Dragojlo állítása alapján, miszerint több rendőr is a sebesültek között van.^[27]

Estére a kórház újabb tájékoztatást adott, miszerint a hozzájuk szállított sérültek, köztük a 16 éves iráni lány állapotát sikerült stabilizálni,^[28] ennek ellenére állapota továbbra is életveszélyes, a többieké pedig válságos.^[29]

Július 4-én már csak 4 ember volt a sérültek közül kórházban.^[30] A súlyosan sérült iráni lányt, akit lélegeztetőgépen tartanak, további kezelések végett Újvidékre szállították az ottani gyermek- és ifjúsági egészségügyi intézménybe.^[31]

A szerbiai oldalon megjelent hírek migránsok közötti leszámolást emlegetnek.^[26] A szerb források a résztvevőket zömmel pakisztáni és afgán illetőségűnek nevezte meg.^[26] Saša Dragojlo, a BIRN újságírója szerint az afgán csoport vezetője egy szíriai embercsempész,^[27] továbbá akad olyan forrás, amely marokkóiakat is feltételez a csoport között.^[8] Ezzel szemben július 3-án Vladimir Cucić szerb menekültügyi biztos azt mondta, hogy még felelőtlen volna azt feltételezni, hogy tényleg embercsempészek közti vitáról lehet szó.^[32] Az M1 július 4-én már szintén nem a csempészek közötti konfliktusról, hanem migránsok közötti területi vitáról számolt be.^[33]

A lövöldözés miatt szerb részről is mozgósításra került sor: legalább 15 rendőri és csendőri egységet vezényeltek ki a helyszínre.^[26] A sérültek egy részét a szabadkai kórházba szállították.^[34]

A felelősöket és résztvevőket a magyar és szerb hatóságok közösen keresik tovább, a szerb erők ráadásul tűzparancsot adtak ki. Az Origo.hu értesüléseiben szintén a szerb források által említett leszámolás lehetőségét tartják fenn, továbbá megerősítették, hogy az elkövetők pakisztániak és afgánok voltak.^[35] Információik szerint embercsempészek rivalizálásáról lehet szó,^[36] más vélemények szerint viszont személyes konfliktusokról, vagy a résztvevők különböző etnikai háttere állhat az egész összecsapás mögött.^[12]

Szökésben lévő fegyveresek meg nem erősített hírek szerint rálőttek az őket kereső szerb rendőrökre is, ami indokolta a tűzparancs elrendelését. A szerb hatóságok munkáját a helyszínre érkezett Aleksandar Vulin belügyminiszter felügyelte, mialatt a szabadkai kórházban a lövöldözés hat sérültjét kezelték már.^[37] Vulin viszont egyelőre nem ismert okokból délután 15:00-kor elhagyta Szabadkát.^[14]

Szabadkán folyamatos volt a rendőri készültség és állandó ellenőrzések folytak. Az akcióba időközben a szerb terrorellenes egység, a SAJ is bekapcsolódott,^[11] amely több embert őrizetbe vett a makkhetesi erdőben,^[14] s akiket a szabadkai rendőrségen hallgattak ki.^[38] Az M1 információja szerint az egyik előállított személyről kiderült, hogy nemzetközileg körözött terrorista.^[20] Ezt az állítást a hatóságok egyelőre nem erősítették meg.^[13]

Az incidens követő nap, július 3-án sikerült őrizetbe vennie a szerb rendőröknek egy 26 éves afgán férfit. A makkhetesi erdő területéről ugyanakkor egy 60 fős csoport már a lövöldözést követően Magyarországnak menekült, átlépte a határt, de az ottani rendőrség Ásotthalomnál elfogta őket is.^[39]

Az összecsapással kapcsolatban Stevan Bakić, Szabadka polgármestere már aznap nyilatkozott a sajtónak.^[25] A polgármester szerint a sebesültek száma már eléri a 8-at^[25] (mostanra már tisztázottan 7 sérült van).^[33] A polgármester szerint a rendőrség napi szinten szállítja a migránsokat a dél-szerbiai Preševóban levő befogadóközpontba, és a magángépkocsi-vezetőket okolta, mert szerinte ők fuvarozzák a menekültek a határ közelébe.^[25] A helyiek szintén arról számoltak be a szerb sajtónak, miszerint hiába szállítja el a migránsokat a rendőrség a határ mellől, azok autóstoppal vagy taxival vissza-visszatérnek.^[21] A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége épp ezért követelni kezdte, hogy Szabadka városa vizsgálja felül az itteni taxisok engedélyét, mert azok véleményük szerint „némi keresetért” véteni készek a törvények és szomszédjaik ellen is.^[40]

Az egyik vajdasági magyar hírportál megjegyezte, hogy a szerb belügyminisztérium órákkal az incidens után sem adott ki semmilyen közleményt, amely baljós dolgok feltételezésére adhat okot.^[14] Bojan Šoralov, az Észak-bácskai körzet vezetője is csak annyit közölt, hogy a makkhetesi erdő átkutatása már megtörtént.^[20] A szerb média szintén kifogásolja, hogy a hatóság nem ad ki közleményt és sok az ellentmondás az incidens körül.^[21]

Szabadka lakossága felháborodva fogadta a történteket, bár nem ez volt az első eset a környéken, hogy a migránsok részéről zavargások törtek ki, ám a mostani incidens, ahol is éles lőfegyver használatára került sor, sokakban félelmet keltett.^[12]

A makkhetesi erdő környékén élők már szombaton este 18:00-kor egy rögtönzött gyűlést tartottak az utcán, a helyi közösség vezetőjével, Mirsad Nalić-csal az élen, amit másnap is megismételtek, jelezve a rendőrség felé elégedetlenségüket és félelmüket.^[4] Néhányan a közösségi oldalon aláírásgyűjtést is kezdeményeztek annak érdekében, hogy a rendőrség fokozottabb ellenőrzést tartson a területen.^[20] Šoralov bár kijelentette, hogy többé hasonló eset nem lesz a térségben, ennek ellenére a helyiek attól félnek, hogy legközelebb őket éri fegyveres agresszió.^[13]

Saša Dragojlo szerint, aki továbbra is úgy véli csempészbandák háborújáról van szó, amelyhez szerb politikusok is asszisztálnak, hogy részesedésük legyen a jövedelmező illegális üzletből, az állam nagyban hozzájárult a dolgok elfajulásához azzal, hogy csökkentette ezen egyének ellenőrzését.^[27]

A makkhetesi lakosok később is hangot adtak félelmeiknek és elégedetlenségüknek. Július 9-én is tüntetést tartottak a lakhelyük területén tartózkodó migránsok ellen.^[41]

A Vreme is igen elmarasztalóan írt az eset kapcsán a hatóságok eljárásáról. Egyik cikkükben úgy jellemzik a migránsok által elfoglalt makkhetesi erdőt, mint azok autonóm területét, amelyről a belügyminisztérium nem vesz tudomást, a rendőrség pedig nem ellenőrzi, így ott a migránsok a valódi urak, akik saját törvényeik szerint élnek. A helyiek, ha jót akarnak maguknak, elkerülik az erdőt és környékét.^[9] A lövöldözés kiváltó oka is feltehetően épp e terület feletti birtokjog kérdése lehetett.^[33] Jóllehet az erdő a lövöldözést követő napokban szinte teljesen kiürült, mert a helyszínre látogató szerb újságírók már nem találták meg a korábbi táborokat, mely természetesen nem jelenti, hogy ez az állapot így is marad.^[42]

A szerb Demokrata Párt szabadkai frakciója erősen bírálta a Szerb Haladó Párt párt kormányát a történtek miatt. Megfogalmazásuk szerint sokáig tanúi lehettek a migránsok által elkövetett kilengéseknek (zavargás, magánlaksértés, lopás), amelyek végül fegyveres összetűzéssé fajultak. az állampolgárok hiába fizetnek adót, a Haladó Párt által vezetett Szerbiában „mintha az állam nem is létezne,” a csendőrség, rendőrség és hadsereg tétlen. Az illetéseket, noha tisztában vannak a helyzettel, hallgatnak.^[43] Az idegen egyének pedig papírok nélkül szabadon utazhatnak (taxizhatnak) az ország déli részéből északra, fegyvereket vásárolnak és területeket foglalnak le.^[44] A párt Bakić polgármestert is arra szólította fel, hogy tegyen még határozottabb biztonsági intézkedéseket a határmenti részen.

A szerb Néppárt szabadkai frakciója is a kormány okolja, amiért nem tesz megfelelő intézkedéseket. Továbbá a párt azt is feszegeti, hogy ezen személyek Magyarországon is részt vesznek bűncselekményekben.^[45]

Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője az M1-nek adott interjúban úgy vélekedett, várható volt egy ilyen összecsapás a migránsok között, annál is inkább, mivel az ide-oda tengődő csoportok, amelyeknek a mindennapi megélhetése igencsak nehézkes és bizonytalan, könnyen kriminalizálódnak, bűnbandák alakulhatnak ki köztük vagy azok befolyása alá kerülnek. Ezért illegális úton könnyen hozzájuthatnak lőfegyverekhez.^[46]

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is reagált a történtekre az egyik közösségi hálón. Bejegyzése szerint bár a katonák és a rendőrök helytállnak, de munkájukra a folyamatban levő ukrán háború miatt északkeleten is szükség van, ezért véleménye szerint legfőbb ideje van már egy határvadász testület felállításának.^[47]

A Jobbik Magyarországért Mozgalom szintén közleményt adott ki a szabadkai eseményekre reagálva, amelyben véleményük szerint az eset baljós jövőképet fest a magyarországi határvédelemről. Megfogalmazásuk szerint a déli határon ostrom, háború dúl, ezért a párt határőrség felállítását követeli a kormánytól, amelyhez önálló határvadász századok tartoznának. Ilyen egységeknek pedig olyan kiképzés és felszerelés szükséges, amellyel el tudják hárítani az esetleges fegyveres támadásokat is.^[48]

Szijjártó Péter külügyminiszter a következőképp értékelte az eseményt: szerinte az ukrán háborús övezetből jövő menekülteknek joguk van belépni Magyarországra, ám a délről érkező illegális bevándorlók több biztonságos ország határát is megsértik. Továbbá Kocsis Mátéval azonos álláspontra helyezkedve Szijjártó Péter is szükségesnek tartja határvadász egységek létrehozását, amellyel tehermentesíthető a rendőrség és a honvédség.^[49]

A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is úgy vélte a Kossuth Rádiónak adott interjújában, hogy szükség van határvadász-alakulatok szervezésére, ezért már meg is kezdték a toborzást.^[32] A miniszterelnök július 8-án írta alá az erről szóló rendeletet.^[50]

A Mi Hazánk Mozgalom és elnöke, Toroczkai László a lövöldözésre reagálva olyan kijelentést tett, hogy az illegális bevándorlókat munkatáborokba kell küldeni, vagy a brit kormányhoz hasonlóan Ruandába deportálni.^[51]