Afrika
Afrika a kb. 30 milló négyzetkilométernyi területével a Föld második legnagyobb kontinense a gyakori 7 kontinens szerinti felosztásban, más felosztásban a harmadik.[1] a szárazföldi területek 20%-át fedi le.[5]
| Afrika | |
.svg) | |
| Népességi adatok | |
| Népesség | 1 460 481 772 fő[1] fő |
| Népsűrűség | 49[1] fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 29 648 481 km2[1] 30 300 000 km2[2][3] 30 365 000[4] km² |
| Országok | 54 (lásd itt) |
| Függő területek | 6 |
| Földtörténeti adatok | |
| Kor | 140–0 Ma |
| Idő | kora kréta – holocén |
1,46 milliárd fős népességével (2023) a második legnépesebb kontinens, és a világ népességének közel 18%-át adja.[1]
Politikailag ötvennégy szuverén állam, két nem elismert, de facto állam (Szomáliföld, Puntföld) és egy bizonytalan státuszú terület alkotja (Nyugat-Szahara).
Kulturális életével; gazdasági, politikai és társadalmi problémáinak tanulmányozásával az afrikanisztika foglalkozik.
Elhelyezkedése
Afrikát kelet-nyugati irányban átszeli az Egyenlítő, észak-déli irányban a 0°-os kezdő hosszúságú kör. Az egyetlen kontinens, amely az északi és déli, keleti és nyugati félgömbön egyaránt elhelyezkedik.
A hatalmas földrészt Európától a mindössze 14 km széles Gibraltári-szoros, továbbá a Földközi-tenger, Ázsiától a Szuezi-csatorna, a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl választja el.
A kontinens nyugati határát az Atlanti-óceán, a keletit az Indiai-óceán jelenti.
Etimológia
Afrika a latin terra africa kifejezésből kapta a nevét, az ókori rómaiak hívták így Afrika általuk ismert, északi partvidékét, ahol hasonló nevű provinciát is alapítottak. Feltehetőleg a latin africa („napfényes”) vagy a görög a phriké („nem hideg”) szóból ered. A Szuda-lexikon további lehetséges etimológiát is kínál, itt ugyanis a tengerjáró karthágóiak (aphroi) legendás királya Aphrosz, az egyik halkentaur, Libüa apja. Lehetséges azonban, hogy ez a késői irodalmi mű már visszafelé gondolkodik, és Aphrosz nevével próbálja megindokolni a már létező Afrika nevet.
Régiók
| Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
- Észak-Afrika: Algéria • Egyiptom • Líbia • Marokkó • Szudán • Tunézia • illetve a vitatott jogállású Nyugat-Szahara
- Nyugat-Afrika: Benin • Bissau-Guinea • Burkina Faso • Elefántcsontpart • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Libéria • Mali • Mauritánia • Niger • Nigéria • São Tomé és Príncipe • Sierra Leone • Szenegál • Togo • Zöld-foki-szigetek
- Közép-Afrika: Csád • Egyenlítői-Guinea • Gabon • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság
- Kelet-Afrika: Burundi • Comore-szigetek • Dzsibuti • Eritrea • Etiópia • Kenya • Madagaszkár • Mauritius • Ruanda • Seychelle-szigetek • Szomália (ezen belül Szomáliföld és Puntföld) • Tanzánia • Uganda
- Dél-Afrika: Angola • Botswana • Dél-afrikai Köztársaság • Lesotho • Malawi • Mozambik • Namíbia • Szváziföld • Zambia • Zimbabwe
Országok
Az egyes országok területéről, lakosságáról, fővárosáról és fővárosának lakosságáról lásd az Afrika országai listát!
| Független államok |
|---|
 Algéria |
 Angola |
 Benin |
 Bissau-Guinea |
 Botswana |
 Burkina Faso |
 Burundi |
 Comore-szigetek |
 Csád |
 Dél-afrikai Köztársaság |
 Dél-Szudán |
 Dzsibuti |
 Egyenlítői-Guinea |
 Egyiptom |
 Elefántcsontpart |
 Eritrea |
 Etiópia |
 Gabon |
 Gambia |
 Ghána |
 Guinea |
 Kamerun |
 Kenya |
 Kongói Köztársaság |
 Kongói Demokratikus Köztársaság |
 Közép-afrikai Köztársaság |
 Lesotho |
 Libéria |
 Líbia |
 Madagaszkár |
 Malawi |
 Mali |
 Marokkó |
 Mauritánia |
 Mauritius |
 Mozambik |
 Namíbia |
 Niger |
 Nigéria |
 Ruanda |
 São Tomé és Príncipe |
 Seychelle-szigetek |
 Sierra Leone |
 Szenegál |
 Szomália |
 Szudán |
 Szváziföld |
 Tanzánia |
 Togo |
 Tunézia |
 Uganda |
 Zambia |
 Zimbabwe |
 Zöld-foki Köztársaság |
| Afrikai területtel is rendelkező európai és ázsiai államok |
 Franciaország[7] |
 Jemen[8] |
 Portugália[9] |
 Spanyolország[10] |
| Függő területek |
 Francia déli és antarktiszi területek[11] |
.svg){kind=small} Mayotte[12] |
 Brit Indiai-óceáni terület[13] |
 Szent Ilona[14] |
| Nem elismert, de facto államok |
 Szomáliföld[15] |
 Puntföld[15] |
| Bizonytalan státuszú területek |
 Nyugat-Szahara[16] |
A földrész elhatárolása
Afrika kontinentális határai általában a self szélével azonosak. Nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Indiai-óceán aljzata határolja. Csatlakozik még az Antarktiszi-lemezhez délen. A kontinens geológiai értelemben vett északnyugati határa az Atlasz-hegység déli lábainál van. Ez a térség azonban az alpi orogén fázis során teljesen hozzáforrt a lemezhez, ezért a lemezhatár jelenleg a Gibraltári-szoroson halad keresztül. Az Afrika-lemezhez tartozik az Appennini-félsziget, a Kárpát-medence északnyugati része és az Adriai-tengert keletről határoló Dinári-hegység keleti fele. Északkeleten az Arab-félsziget még félig-meddig az Afrika-lemezhez tartozik. Bár már megkezdte a leszakadást, a Vörös-tenger közepén kialakulóban van az óceáni árok és maga az Arábiai-lemez létrejött. Afrikához az összefüggő szárazföldön kívül csak Madagaszkár és a Kanári-szigetek tartozik.
Afrika a geológiailag nem túl távoli időben – nagyjából húszmillió éven belül – két további részre szakad majd a Kelet-afrikai árok mentén. A földrész a Pangea feldarabolódása idején alakult ki a mai formájában, de magába foglalja az őskratonok egyikét is, így a földtörténet folyamán a kontinens tulajdonképpen mindig is létezett.
Keletkezése és felszíne
Keletkezése
A kontinens alapját képező ősföldet a földkéreg megszilárdult darabjai alkotják. Kőzetanyaguk főleg a kristályos gránit. Ez az ősfölddarab feldarabolódott és megsüllyedt. Az óidőben és a középidőben a nagy részét elöntötte a tenger, és belőle 150 millió év alatt vastag, vízszintes üledékrétegek rakódtak le. Pl.: agyag, mészkő, homokkő. A terület (megemelkedése és tenger visszahúzódása után) vízszintes kőzetrétegekből álló táblás vidékké formálódott. Az újidő elején, a harmadidőszakban erőteljes kéregmozgások hatására a kontinens keleti és déli peremvidéke feldarabolódott. A vetődéses árkokban ma mély tavak sorakoznak. A törésvonalak mentén vulkáni tevékenység nyomán megolvadt kőzetanyag ömlött a felszínre, vulkáni hegyeket emelve, takarókat alkotva (pl.: Kilimandzsárócsoport, Teleki-vulkán). Ezek kőzetanyaga a bazalt. A harmadidőszakban emelkedett ki a kontinens egyetlen gyűrthegysége, az Atlasz, az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. Ez a hegységrendszer az Afrikából kiinduló, Európán, majd Ázsián át főleg nyugati, keleti irányba húzódó, fiatal hegységekből álló óriási vonulat. A negyedidőszak elejére kialakult a kontinens mai arculata. Ezután csupán keskeny tengerparti síkságok képződtek. A szárazföld felszínét a külső erők munkája tovább alakította. A folyamat napjainkban is tart.
Felszíne
A kontinenst a tengerszint feletti magasság alapján Magas- és Alacsony-Afrikára osztják.
- Magas-Afrika a földrész keleti és délkeleti részét foglalja magába. Felszíne magasan fekvő medencékből és magasföldekből áll. A magasföldeket árokrendszerek tagolják és vulkáni kúpok teszik változatossá. A mai felszín kialakításában a vetődések (röghegységek, árkok) és az erózió játszott szerepet; a vulkáni tevékenység jelentősége kisebb. Ilyen tájak északkeletről dél felé haladva az Etióp-, a Kelet-afrikai- és a Dél-afrikai-magasföld. Magas táj a kontinens legfiatalabb hegysége, az Atlasz is. Északnyugaton húzódó vonulatai hosszanti völgyeket és fennsíkokat fognak közre.
- Alacsony-Afrikához változatos formakincsű tájak tartoznak. A Szahara kiterjedt táblás vidék, hatalmas sivatag, aminek területén hazánk kb. 90-szer férne el. A fő felszínformáló erő itt a hőmérséklet-változás és a szél. A nagy hőingás elaprózza a kőzeteket, így alakulnak ki a kősivatagok. A homokká kopott kőzettörmeléket a szél az egykori tavak kiszáradt medreiben dűnékbe rendezi. Csapadékos időszak emlékét őrzik az agyagsivatagok. Szudánban a kristályos gránittömbök többhelyütt szigethegyekként emelkednek ki környezetükből. Vannak még itt vulkáni kúpok, fiatal törmelékekkel fedett felszínek és magasföldek is. A Guineai-öböl partvidéke változó szélességű, termékeny alföld, ami a folyóvölgyekben mélyen benyúlik a magasabb tájak közé. A Kongó-medence központi része megsüllyedt; ezt minden oldalról meredek peremküszöbök határolják. Egyetlen természetes kijárója az Atlanti-óceán felé nyílik. Folyói és mellékfolyói a lépcsős felszín miatt zuhatagok sorozatával érik el a síkságot. Kalahári-medence a déli mérsékelt öv és a forró öv határán fekszik.
Földrajz
Földrajza rendkívül változatos, legmagasabb pontja a Kilimandzsáró, melynek magassága 5895 méter, ugyanakkor a Szahara sivatagos területe 90-szer nagyobb hazánkénál.
- Legnagyobb területű országa Algéria,
- legnépesebb országa Nigéria,
- leghosszabb folyója a Nílus (6695 kilométer, egyben a Föld második leghosszabb folyója),[17]
- legnagyobb szigete pedig Madagaszkár.
Színes növény- és állatvilágát számos nemzeti parkban védik.
Szigetek
Madagaszkár kivételével Afrika szigetei kis méretűek. Madagaszkár 595 ezer km²-es területével a Föld negyedik legnagyobb szigete, Grönland, Új-Guinea és Borneó után. Az Indiai-óceánban helyezkedik el, a kontinenstől délkeletre, amelytől a 400 km széles Mozambiki-csatorna választja el.[18]
Madagaszkártól keletre található Mauritius és Réunion szigete.
További szigetek: keleten Szokotra, a Guineai-öbölben São Tomé és Príncipe, nyugaton a Kanári-szigetek és a Zöld-foki-szigetek.
Legnagyobb területű és népességű országok
| Ország | Afrika %-ban | Területe km2 | |
|---|---|---|---|
| 1 | Algéria | 7,9% | 2 381 741 |
| 2 | Kongói Demokratikus Köztársaság | 7,7% | 2 344 858 |
| 3 | Szudán | 6,2% | 1 861 484 |
| 4 | Líbia | 5,8% | 1 759 540 |
| 5 | Csád | 4,2% | 1 284 000 |
| 6 | Niger | 4,2% | 1 267 000 |
| 7 | Angola | 4,1% | 1 246 700 |
| 8 | Mali | 4,1% | 1 240 192 |
| 9 | Dél-afrikai Köztársaság | 4,0% | 1 221 037 |
| 10 | Etiópia | 3,6% | 1 104 300 |
| Ország | Afrika %-ban | Népesség (2022-ben)[19] | %-os növekedés | |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Nigéria | 15,3% | 223 804 000 | 2,4% |
| 2 | Etiópia | 8,7% | 126 527 000 | 2,6% |
| 3 | Egyiptom | 7,7% | 111 942 000 | 1,6% |
| 4 | Kongói Demokratikus Köztársaság | 7,0% | 102 263 000 | 3,3% |
| 5 | Tanzánia | 4,6% | 67 438 000 | 3,0% |
| 6 | Dél-afrikai Köztársaság | 4,1% | 59 414 000 | 0,9% |
| 7 | Kenya | 3,8% | 55 100 000 | 2,0% |
| 8 | Uganda | 3,3% | 48,582,000 | 2,8% |
| 9 | Szudán | 3,3% | 48,109,000 | 2,6% |
| 10 | Algéria | 3,1% | 45,606,000 | 1,6% |
Hegységek és hegyek
Az öt legmagasabb afrikai hegység és legmagasabb csúcsaik:
| Hegység | Legmagasabb csúcs | Magasság | Állam |
| Kilimandzsáró | Kibo-hegy | 5895 m | Tanzánia |
| Kenya-hegy | Batian | 5199 m | Kenya |
| Rwenzori-hegység | Stanley-hegy | 5109 m | Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda |
| Etióp-magasföld | Ras Dashan | 4620 m | Etiópia |
| Virunga-hegység | Karisimbi | 4507 m | Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda |
A fentieken kívül az Atlasz hegység a 4165 m-es Tubkal-heggyel Marokkóban, a 4562 m-es Meru-hegy Tanzániában és a 4095 m-es Kamerun-hegy Kamerunban szintén a kontinens magasabb hegységei közé tartoznak.
Medencék és fennsíkok
| Medence | Állam | Medencéket elválasztó fennsík neve | Elválasztja |
|---|---|---|---|
| Csád-medence | Csád | Azande-fennsík | Kongó- és a Csád-medencét |
| Kongó-medence | Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Gabon, Egyenlítői-Guinea, Kongói Köztársaság | - | - |
| Kalahári-medence | Namíbia, Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Angola, Zambia, Zimbabwe | Lunda-fennsík | Kalahári- és a Kongó-medencét |
Vízrajz
A kontinens 31 %-a[20] lefolyástalan terület, amiről a víz nem jut el az óceánokba.
Folyók
A kontinens legtöbb folyója a sok csapadékú egyenlítői tájakon ered. A folyók, az óriásfolyamok a lépcsőzetes felszín miatt sok helyen zuhatagosak. Nemcsak a kontinens, hanem a Föld leghosszabb folyama is a Nílus. A Guineai-öbölbe ömlő Niger a kontinens második legbővizűbb folyama. A Zambézi hatalmas zuhataga 122 m magasból dübörögve zúdul le, ez a Viktória-vízesés. Fontos és természetileg is érdekes folyó még az Okavango. Az Egyenlítő mentén elterülő hatalmas medencét a Kongó vízrendszere hálózza be. Vízbőségét tekintve a Földünkön a második. Tölcsértorkolatát az apály-dagály mélyítette ki, amit tengerjárásnak nevezünk.
| Folyó | Hossz | Vízgyűjtő terület | Országok |
|---|---|---|---|
| Nílus | 6685 km | 3 400 000 km² | Egyiptom, Burundi, Ruanda, Tanzánia, Uganda, Szudán, Dél-Szudán |
| Kongó | 4700 km | 3 680 000 km² | Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság, Kongói Köztársaság |
| Niger | 4180 km | Guinea, Mali, Niger államok, Benin, Nigéria | |
| Zambézi | 2 574 km | 1 390 000 km² | Zambia, Angola, Zimbabwe, Mozambik |
| Oranje | 2100 km | 855 000 km² | Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia |
| Limpopo | 1 750 km | 415 000 km² | Dél-afrikai Köztársaság, Botswana, Zimbabwe, Mozambik |
| Okavango | 1600 km | 154 000 km² | Angola, Namíbia, Botswana |
Tavak
Afrika nemcsak folyókban, hanem tavakban is gazdag. A Kelet-Afrikai-árokrendszer keskeny, hosszú tavai közül a legnagyobb a Tanganyika-tó. A kontinens legnagyobb, a Föld (a Kaszpi-tenger és a Felső-tó után) harmadik legnagyobb tava a 68 870 km² területű Viktória-tó. Ezt követi a Föld második legmélyebb tava, a Tanganyika-tó (32 893 km²) és a Malawi-tó (29 600 km²).
Vízgyűjtő területek
| Terület | Kapcsolódik |
|---|---|
| Atlasz vidéke | Földközi-tenger |
| Nílus | Földközi-tenger |
| Nyugati-Atlasz vidék | Atlanti-óceán |
| Szenegál – Gambia | Atlanti-óceán |
| Észak-Guinea | Atlanti-óceán |
| Dél-Guinea | Atlanti-óceán |
| Niger | Atlanti-óceán |
| Kuanza-Kunene | Atlanti-óceán |
| Zaire | Atlanti-óceán |
| Oranje | Atlanti-óceán |
| Nyugat-Fokföld | Atlanti-óceán |
| Kelet-Afrika | Indiai-óceán |
| Délkelet-Afrika | Indiai-óceán |
| Zambézi | Indiai-óceán |
| Kelet-Fokföld | Indiai-óceán |
| Madagaszkár | Indiai-óceán |
| Lefolyástalan terület |
|---|
| Szahara |
| A Vörös-tenger melléke |
| Csád-medence |
| Kelet-afrikai-árok |
| Délnyugat-Afrika |
Éghajlat
Afrika területének legnagyobb része a trópusi övezetben van. Ebből következik, hogy a legforróbb kontinens. Az Egyenlítő mentén egész évben nagy a felmelegedés. Ennek hatására a légtömegek felemelkednek, ezért alacsony légnyomású öv jön létre. A felmelegedő és észak-déli irányban szétáramló légtömegek a 30. szélességi kör mentén leszállnak. Itt magas a légnyomás. A két öv között, az eltérő légnyomás hatására a földszín közeli levegőrétegekben állandó légáramlás jön létre. A trópusi övezet jellemző szélrendszere a passzát. A passzátszél állandó szél, amely az Egyenlítőnél felemelkedő meleg levegő helyébe áramlik a térítők felől. A Föld tengely körüli forgása eredeti irányából kissé eltéríti, ezért az északi félgömb északkeleti, a déli félgömbön délkeleti passzátról beszélünk. A trópusi övezetben háromféle éghajlat alakult ki.
- Az egyenlítői éghajlaton állandóan magas a levegő hőmérséklete és páratartalma, kicsi a napi és évi hőingás. Egész évben sok a csapadék. Területén nagyon sűrű esőerdő nő. Az esőerdők talaja a gyenge termőképességű, humuszban szegény laterittalaj. Egyenlítői éghajlatú tájak Afrikában a Kongó-medence és a Guineai-öböl partvidéke.
- Az egyenlítőtől északra és délre távolodva, a szavanna éghajlaton a hőmérséklet még mindig magas. Két évszak váltja egymást, egy esős és egy száraz. A csapadék nyáron hull. A hőingás és szárazság a térítők erdős ligetes, majd füves szavanna. A szavannák talaja hasonló az őserdeihez, laterit talaj, de magasabb humusztartalommal. Ilyen tájak: Szudán, a Kelet-afrikai magasföld, a Kongó-medence északi és déli területei.
- A térítők környékén az állandó leszálló légmozgás miatt trópusi sivatagi éghajlat alakult ki. Ezeken a tájakon is magas a hőmérséklet. A nagy nappali felmelegedést azonban éjszaka erős kisugárzás, lehűlés követi. Ezért nagy a napi hőingás. A napsütéses órák száma magas, a páratartalom alacsony. A csapadékszegény területen a félsivatagokban csak olyan növények élnek meg, amelyek alkalmazkodtak az erős fényhez, forrásághoz, jól tűrik a szelet, a csapadékhiányt. Állandó növényi élet csak ott alakulhat ki, ahol természetesen vagy mesterségesen vizet tudnak nyerni. Ezek az oázisok. A sivatagos tájakon valódi talaj nem képződik. Ilyen tájak: északon a Szahara, délen a Kalahári.
Afrika Földközi-tengeri partvidéke és a kontinens déli pereme átmenetet képez a forró és a mérsékelt övezet között. Itt az éghajlat mediterrán. Itt közepes tápanyagtartalmú fahéjszínű talaj képződik.
Az éghajlati jellemzők azonban nemcsak az Egyenlítőtől északra és délre váltakoznak, hanem a magashegységekben függőleges irányban is. A Kilimandzsáró-csoport 5000 méter fölé magasodó csúcsait már örök hó fedi.
Növény- és állatvilág
Trópusi esőerdő
Az egyenlítő környékén a Kongó-medence, valamint a Guineai-öböl partvidékén, illetve Madagaszkár keleti tengerpartján található trópusi esőerdő. A Kongó-medence Amazónia után a Föld második legnagyobb esőerdeje. A trópusi esőerdőt nagyon sűrű növényzet, szinte járhatatlan erdők, fokozatosan újuló levélzet és nagy fajgazdagság jellemzi. A legjelentősebb növényei: a rotangpálma, amelyet elődeink nádpálcaként ismertek; a sztrofantusz, ami a bennszülött vadászok nyílmérgét adja. Értékes fafajta még: az ébenfa, a szantálfa és a kólafa. Az erdőben a fényviszonyokhoz igazodva több szint alakult ki: Első lombkoronaszint – magas, 50 m-ig nyúló óriásfák alkotják. Második lombkoronaszint – közepes termetű, 20–25 m-ig nyúló fák jellemzik. Harmadik lombkoronaszint – kis méretű fák bújnak meg. Cserjeszint – növényei a pálmák. Gyepszint – páfrányok élnek itt. Liánok szintje – kúszónövények. Epifiták szintje – fán lakó növények. A trópusi esőerdőt gazdag állatvilág jellemzi.Emlősei: emberszabású majmok (gorilla, csimpánzok), elefánt, orrszarvú, zsiráf, okapi, varacskos disznó, leopárd, bongó, majmok (például mandrill, drill).Madarai: papagájok, kongói páva. Hüllői: krokodil, kígyók, gyíkok. Rovarjai: hangyák, termeszek
Szavanna
A szavannának több fajtája megtalálható Afrikában, a csapadéknak megfelelően: nedves vagy magasfüves szavanna, száraz vagy alacsonyfüves szavanna, tüskés szavanna. A nedves szavannát a lombhullató erdő jellemzi, amely az esőerdőnél alacsonyabb és kevesebb fajból áll és üde aljnövényzettel rendelkezik. Sok örökzöld és lián nő az erdőben. A mocsaras területeken és az állóvizek partjain papirusznád él. A száraz szavanna növényzete tüskés, tövises fákból, bokrokból áll, de pálmák is előfordulnak. A szavanna jellemző növényei: a majomkenyérfa, az olajpálma és az elefántfű. Ez a terület a nagyvadak és a vadászok paradicsoma.
A szavanna emlősökben igen gazdag terület. Jellemzik az antilopfélék, zsiráfok, zebra félék, kafferbivalyok, orrszarvúk, elefántok, oroszlánok, leopárdok, sakálok, hiénák, vízilók, gepárdok, gnúk, méhészborzok. Madarai: a flamingók, struccok, keselyűk, kígyászkeselyűk.
Sivatag
A sivatag növényvilága igen szegény. Jellemző növényei a pozsgások. A sivatag állatvilága: rágcsálókból, tevékből, sivatagi rókákból, kígyókból, gyíkokból áll.
Mediterrán területek
A mediterrán tájakon jellemző növényzet a keménylombú erdő (örökzöld tölgyek, paratölgyek, olajfák). A különböző mediterrán tájakon élő fák:az Atlasz-vidéken: aleppóifenyő, atlanti cédrus, magyaltölgy, palatölgy, macchia, törpecserje. Fokföldön: babérlombú növényzet. Az állatok területenként változik. Az Atlasz-vidéket szarvas, vaddisznó és berbermakákó jellemzi.
Madagaszkár
A sziget nagyon régen elvált minden más kontinenstől. Indokolható álláspont szerint tulajdonképpen önálló kontinens. A nyugati, szárazabb oldalon trópusi lombhullató erdők honosak, a legszárazabb vidékeken félsivatagi tüskés bozótok. Itt a lakosság ritka, az erdőpusztulás nem olyan nagymérvű, mint keleten, de jelen van. Errefelé ma is honos az égetéses-irtásos földművelés. A lecsupaszított talajt az erózió veszélyezteti. Gyakran előfordul, hogy úgy lepusztul a talaj, hogy ott már semmiféle növényzet nem tud megkapaszkodni. A folyókba mosódott hordalék meg a folyók mentén élőknek okoz sok gondot: árvízveszélyt, a kikötők feltöltődését. Az élővilága egyedi. Nagyjából 10 000 növényfaj él a szigeten, 90% endemikus itt. Számos félmajomfajta honos, például a véznaujjú maki. További helyi állatfajták: tanrek, különböző cibetmacskák (elsősorban a kígyókra vadászó madagaszkári mungó), denevérek, boakígyók, leguánok, kaméleonok. Afrikai nagyvad és mérges kígyó nincs.
Nemzeti parkok
Afrika területén számos nemzeti park létesült az elmúlt évtizedekben. A szakemberek felismerték, hogy a természeti környezet sok helyen veszélyben van, ezért megóvása fontos feladat.
- Ghána nyugat-afrikai ország. Növényzete vidékről vidékre változik. A Kakum Nemzeti Park trópusi őserdejében a lombsátoron át 30 méter magasságban vezet Afrika egyetlen hidakkal kombinált függősétánya. A 350 méter hosszú sétány a talajszinten indul, majd lassan emelkedik 12 emeletnyi magasságba - így szinte alattunk terül el az esőerdő, madártávlatból szemlélhetjük annak élővilágát. A park egyik különlegessége a kuntanfa, melynek gyökerei a föld felett nőnek, így olyan, mintha gyökerestül kitépték volna.
- Namíbiában, az Okavango-folyó mentén terül el a Mahango Vadrezervátum: ártereket, papiruszmocsarakat, füves pusztákat foglal magába. Területén hatalmas majomkenyérfák nőnek. Elefántok, bivalyok, vízilovak, víziantilopok, impalák és számtalan madár talál itt menedéket. A park nevezetessége a csodálatos Popa-vízesés, ahol az Okavango 14 km-re át hatalmas sziklalépcsőkön zúdul alá.
- A kontinens egyik leghíresebb nemzeti parkja, a Tanzánia északi részén lévő Szerengeti rengeteg emlősfajnak, madárnak ad otthont. Az esős évszakban a gnúk csordái szétszóródnak a park déli részén, a dús füvű szavannán. Az esőzések elmúltával az állatok összegyűlnek, és megkezdik 800 km-es vándorútjukat a nyugati fás szavannák irányába, majd innen tovább észak felé. A hatalmas gnúcsapatokhoz csatlakoznak vándorlásaik során az antilopok, zebrák, elefántok, zsiráfok, nyomukban a ragadozók (oroszlánok, párducok) és a dögevők (sakálok, hiénák, keselyűk). Az esős időszak kezdetekor az állatok visszatérnek a füves szavannákra.
- Tanzánia nyugati részén, a Tanganyika-tó környékén van Mahale-hegyvidéki Nemzeti Park. A terület főleg csimpánzairól híres. Ebben a hegységben él Tanzánia legismertebb csimpánzcsapata, kb. ezer egyed. Életmódjukat a világ minden tájáról érkező tudósuk kutatják, és a látogatók is megfigyelhetik őket.
- A Dél-afrikai Köztársaságban található a híres Kruger Nemzeti Park, amely az „öt nagy” afrikai állatnak ad otthont (oroszlán, elefánt, kafferbivaly, rinocérosz, leopárd).[21]
Történelem
Gazdaság
.jpg)
Annak ellenére, hogy a kontinens bőséges természeti erőforrásokkal rendelkezik, Afrika továbbra is a világ legszegényebb és legkevésbé fejlett országait foglalja magába, amely számos olyan ok következménye, amelyek magukban foglalják a korrupt hivatalnokokat és kormányokat, a sikertelen állami tervezést és vezetést, a nagy arányú írástudatlanságot és szakképzetlenséget, a politikai instabilitást, a gyakori törzsi és katonai konfliktusokat (a polgárháborúktól a gerillaháborúkon át a népirtásig) stb.[22]
Mezőgazdaság
Afrikában a nagy kiterjedésű sivatagok, esőerdők a mezőgazdasági termelést csak kis területen teszik lehetővé. A kontinens kb. 6%-át művelik meg, és ez foglalkoztatja a kereső lakosság több mint felét.A mezőgazdaság nem tud lépést tartani a lakosság számának gyors növekedésével, mert a földművelés és az állattenyésztés módszerei az évszázadok során alig változtak. Az egy lakosra jutó élelmiszer-mennyiség így évről évre állandóan csökken. Ezt jelentős népességnövekedés is okozza.A trópusi övezetben a növénytermesztés nincs évszakhoz kötve, hiszen mindig meleg van. Itt a csapadék évi mennyisége és eloszlása szabja meg, hogy mikor és mit termelnek.
Kétféle gazdálkodási mód jellemzi:
- az egymás mellett megtalálható kezdetleges kapás földművelés;
- a többnyire 1-1 növény (pl.: kakaó, kávé, tea, olajpálma, ...) termesztésére szakosodott ültetvényes gazdálkodás. Ez a helyi fogyasztásra, a lakosság ellátására kölest, kukoricát, maniókát, batátát termeszt. Ezek a termékek (kakaó, kávé, banán, tea, pálmaolaj és ananász) általában exportra kerülnek. Más termékek: a kókuszpálma, kaucsukfa, jamszgyökér, bors és a vanília.
A száraz szavannák és félsivatagok vidékén nomád pásztorkodás terjedt el. Az itt termesztett növények a földimogyoró, cukornád, kukorica, gyapot, cirok. Itt az állatok száma gazdagságot is jelent, az állomány észszerűtlen növelése egy-egy területen túllegeltetéshez vezet. Ennek következménye a gyeptakaró elpusztulása, a talaj kiszáradása, elpusztulása, végső soron az elsivatagosodás. Ez is szerepet játszott a Szahara déli határán húzódó (éhségövezetnek is emlegetett) Száhel-övezet kialakulásában. Erre a folyamatra példa lehet Nigéria. A korábban élelmiszert exportáló ország ma nagyszámú lakosságnak belső igényeit sem tudja kielégíteni.
A kontinens gyéren lakott területein az őserdő vagy szavanna egy részének felégetésével nyernek termőföldet. Ezt kezdetleges eszközökkel (ásóbot, kapa) fellazítják, Ha a talaj elgyomosodik, termőereje csökken, újabb termőterületeket vonnak művelés alá. Az itt termesztett növények a szőlő és a citrusfélék.A sivatagos öntözött területein termesztett növények a datolyapálma, gabona- és zöldségfélék és gyümölcsök.
Ipar
Az afrikai országok bányászata a fejlett világ megnövekedett szükségletei miatt felgyorsult. Az ásványkincsek felkutatása, kitermelése jórészt külföldi vállalatok irányításával történik. A bányák legnagyobb része kivitelre termel. A feldolgozóipar viszont a kontinensek közül itt a legfejletlenebb, és a lakosságnak csak kis részét foglalkoztatja. Afrika területe ásványkincsekben gazdag. A lelőhelyek feltárása és kiaknázása már a gyarmati időszakban megkezdődött. Egyes bányakincsek előfordulása világviszonyban is számottevő (pl.: kőolaj, földgáz, gyémánt, rézérc, bauxit, uránérc, arany, platina, és foszfát) Afrikában van a Föld vízenergia-készletének 25%-a, de a vízerőművek megépítése, működtetése még a jövő feladata közé tartozik. Ezek nagyon költséges beruházások, amelyek lassan térülnek meg. A kontinens országai függetlenné válásuk után sem tudtak megfelelően iparosodni. Fejletlen vagy teljesen hiányzik az ásványkincseket feldolgozó nehézipar, a korszerű ipari ágazatok kialakulásához pedig külföldi tőkére és piacokra (felvásárló partnerekre) lenne szükség. A lakosság alapvető közszükségletei cikkekkel való ellátásában a hagyományos kézműiparnak van fontos szerepe (közszükségleti cikk pl. a ruha, a cipő).
Afrika országainak többsége fejlődő ország csoportjába tartozik. A legfejlettebb gazdaságú ország Dél-afrikai Köztársaság.
| Ásványkincs | Bányásszák |
|---|---|
| gyémánt | Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság |
| arany | Dél-afrikai Köztársaság |
| platina | Dél-afrikai Köztársaság |
| réz | Kongói Demokratikus Köztársaság, Zambia |
| kobalt | Kongói Demokratikus Köztársaság, Zambia |
| mangán | Dél-afrikai Köztársaság, Gabon |
| urán | Namíbia, Niger, Dél-afrikai Köztársaság, Gabon |
| bauxit | Guineai Köztársaság |
| króm | Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe |
| foszfát | Dél-afrikai Köztársaság, Marokkó, Tunézia |
Országonként
Gazdasági adatok országonként, rendezhető táblázatban:
_per_capita_in_2017.png)
.png)
(a zöld a legmagasabb,
vörös a legalacsonyabb)
| Ország | Össz GDP (nominális) 2019 (milliárd US$)[23] | GDP per fő 2019 (US$, PPP) | Évi átlagos GDP (reál) növekedés 2010-2019 (%) | HDI (2017)[24] |
|---|---|---|---|---|
| Algéria | 169,3 | 11,729 | 2,6 | 0,754 |
| Angola | 89,4 | 7,384 | 1,9 | 0,581 |
| Benin | 14,4 | 3,423 | 5,1 | 0,515 |
| Botswana | 18,5 | 17,949 | 4,3 | 0,712 |
| Burkina Faso | 15,7 | 2,282 | 5,7 | 0,423 |
| Burundi | 3,1 | 821 | 2,0 | 0,417 |
| Kamerun | 38,9 | 3,856 | 4,6 | 0,556 |
| Közép-afrikai Köztársaság | 2,3 | 985 | −1,8 | 0,367 |
| Csád | 10,9 | 1,654 | 2,2 | 0,404 |
| Comore-szigetek | 1,2 | 3,108 | 3,1 | 0,503 |
| Kongói Demokratikus Köztársaság | 49,8 | 1,015 | 6,1 | 0,457 |
| Kongó | 12,5 | 4,600 | −1,0 | 0,606 |
| Elefántcsontpart | 58,6 | 5,327 | 6,7 | 0,492 |
| Dél-afrikai Köztársaság | 351,4 | 12,962 | 1,5 | 0,699 |
| Dzsibuti | 3,3 | 5,195 | 6,6 | 0,476 |
| Egyiptom | 302,3 | 12,391 | 3,8 | 0,696 |
| Egyenlítői-Guinea | 11,8 | 19,291 | −2,9 | 0,591 |
| Eritrea | 2,0 | 1,836 | 3,4 | 0,440 |
| Etiópia | 92,8 | 2,724 | 9,5 | 0,463 |
| Gabon | 16,9 | 16,273 | 3,7 | 0,702 |
| Gambia | 1,8 | 2,316 | 2,4 | 0,460 |
| Ghána | 67,0 | 5,688 | 6,5 | 0,592 |
| Guinea | 13,8 | 2,506 | 6,2 | 0,459 |
| Bissau-Guinea | 1,4 | 2,429 | 3,8 | 0,455 |
| Kenya | 95,4 | 4,985 | 5,6 | 0,590 |
| Lesotho | 2,4 | 3,010 | 2,8 | 0,520 |
| Libéria | 3,2 | 1,601 | 2,7 | 0,435 |
| Líbia | 39,8 | 14,174 | −10,2 | 0,706 |
| Madagaszkár | 14,1 | 1,720 | 3,4 | 0,519 |
| Malawi | 7,7 | 1,004 | 3,8 | 0,477 |
| Mali | 17,3 | 2,508 | 4,3 | 0,427 |
| Mauritánia | 7,6 | 6,036 | 3,9 | 0,520 |
| Mauritius | 14,0 | 23,819 | 3,6 | 0,790 |
| Mayotte (Franciao.) | 3,1 [* 1][25] | 11,815 [* 2] | (N/A) | (N/A) |
| Marokkó | 118,6 | 8,148 | 3,4 | 0,667 |
| Mozambik | 15,2 | 1,302 | 5,4 | 0,437 |
| Namíbia | 12,5 | 10,279 | 2,8 | 0,647 |
| Niger | 12,9 | 1,276 | 5,9 | 0,354 |
| Nigéria | 448,1 | 5,353 | 3,0 | 0,532 |
| Réunion (Franciao.) | 22,0[26] | 25,639 [* 3] | 2,1[27] | 0,850 (2003)[28] |
| Ruanda | 10,1 | 2,363 | 7,6 | 0,524 |
| São Tomé és Príncipe | 0,4 | 4,141 | 3,9 | 0,589 |
| Szenegál | 23,6 | 3,536 | 5,3 | 0,505 |
| Seychelle-szigetek | 1,7 | 30,430 | 4,6 | 0,797 |
| Sierra Leone | 4,2 | 1,778 | 4,4 | 0,419 |
| Szomália | 4,9 | (N/A) | (N/A) | 0,364 (2008) |
| Szváziföld | 4,6 | 9,245 | 2,4 | 0,588 |
| Dél-Szudán | 4,9 | 862 | (N/A) | 0,388 |
| Szudán | 33,4 | 4,140 | −1,6 | 0,502 |
| Tanzánia | 60,8 | 2,841 | 6,7 | 0,538 |
| Togo | 5,5 | 1,657 | 5,6 | 0,503 |
| Tunézia | 38,8 | 11,125 | 1,8 | 0,735 |
| Uganda | 36,5 | 2,646 | 5,2 | 0,516 |
| Zambia | 24,2 | 3,526 | 4,3 | 0,588 |
| Zimbabwe | 18,7 | 2,896 | 4,2 | 0,535 |
| Zöld-foki Köztársaság | 2,0 | 7,471 | 2,9 | 0,654 |
- Megjegyzések
Közlekedés
Vasút
Afrika vasúti közlekedése fejletlen. A vasútvonalakat még a gyarmati időkben a megszálló országok építették ki. Egyes helyeken a mai napig is gőzmozdonyok közlekednek, bár ez egyre kevésbé jellemző.
Légi
A legforgalmasabb repülőterek 2020-ban:[29][30][31]
| ország | repülőtér | IATA | ICAO | város | 2020 | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Egyiptom | Kairói nemzetközi repülőtér | CAI | HECA | Kairó | 7,145,562 | |
| 2 | Dél-afrikai Köztársaság | O. R. Tambo nemzetközi repülőtér | JNB | FAOR | Johannesburg | 6,839,670 | |
| 3 | Etiópia | Bole nemzetközi repülőtér | ADD | HAAB | Addisz-Abeba | 6,000,000 | |
| 4 | Dél-afrikai Köztársaság | Cape Town International Airport | CPT | FACT | Fokváros | 4,012,204 | |
| 5 | Nigéria | Murtala Muhammed International Airport | LOS | DNMM | Lagos | 3,483,331 |
Vízi
2020-ban a kontinens legforgalmasabb konténerkikötői a marokkói Tanger-Med és az egyiptomi Port Szaíd voltak.[32]
Demográfia
.jpg)
Afrika becsült lélekszáma 2023-ban 1 460 481 772 fő volt.[1] A lakosság 45%-a 15 éven aluli, a népszaporulat folyamatosan növekszik. Igen magas a gyermekhalandóság, ezer megszületett gyerekből 162 nem éri meg az ötödik életévét (Magyarországon 11 fő). Afrika népességének jóval több mint 30%-a lakik városban, és ez az arány évente 3-4%-kal nő. A szegényebb részeken az emberek kevesebb mint napi 1 dollárból élnek. A világ fejlett részéhez képest magas az analfabéták száma - főleg az idősebb lakosság körében.[forrás?]
Népességének változása
A kontinens népessége 1950-től 2017-re mintegy 5,5-szörösére nőtt (Európáé csupán 1,4-szeresére). Afrika lélekszáma a 20. század közepén még kevesebb mint fele (kb. 42%-a) volt Európa lélekszámának; 2017-ben már több mint másfélszer nagyobb volt, mint Európáé.[33]
Népességének növekedése (millió fő)[34][35]
Legnépesebb országok
2020-ban Nigéria népessége meghaladja a 200 millió főt, és további három afrikai ország népessége meghaladja a 100 millió főt.
| No. | Ország | Népesség | Dátum | Forrás |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Nigéria | 206 000 000 | 2020 | Worldometers |
| 2 | Kongói Demokratikus Köztársaság | 102 000 000 | 2020 | National annual projection |
| 3 | Egyiptom | 101 000 000 | 2020 | National population clock |
| 4 | Etiópia | 101 000 000 | 2020 | National annual projection |
| 5 | Tanzánia | 60 000 000 | 2020 | Worldometers |
| 6 | Dél-afrikai Köztársaság | 59 000 000 | 2020 | Official estimate |
| 7 | Kenya | 54 000 000 | 2020 | Worldometers |
Legnépesebb agglomerációk
A legnépesebb agglomerációk: Kairó (Egyiptom), Johannesburg (Dél-afrikai Közt.), Lagos (Nigéria), Kinshasa (Kongó D.R.).
| No. | Város | Ország | Népesség elővárosokkal [36] | Év | Felmérés |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Kairó | Egyiptom | 22 600 000 | 2023 | becslés |
| 2 | Johannesburg | Dél-afrikai Közt. | 15 000 000 | 2023 | becslés |
| 3 | Lagos | Nigéria | 14 500 000 | 2023 | becslés |
| 4 | Kinshasa | Kongói D.K. | 13 500 000 | 2023 | becslés |
| 5 | Luanda | Angola | 10 900 000 | 2023 | becslés |
| 6 | Dar es-Salaam | Tanzánia | 7 900 000 | 2023 | becslés |
| 7 | Addisz-Abeba | Etiópia | 7 100 000 | 2023 | becslés |
| 8 | Nairobi | Kenya | 6 900 000 | 2023 | becslés |
Jellemzők
A Szaharától délre Afrika zömének az őslakói a fekete bőrűek (→ négerek). Jellemző külső tulajdonságaik: előreugró állcsont, széles, lapos orr, duzzadt ajak, széles váll, sötét bőr, sötét, göndör haj. Egyik fő csoportjuk, a szudániak az Egyenlítőtől északra, míg a másik, a bantuk e sávtól délre élnek.
Kisebb népcsoportokat képeznek az apró termetű, őserdei élethez alkalmazkodott közép-afrikai vadászó-gyűjtögető pigmeusok és Kalahári-vidékén élő busmanok.
Az Észak-Afrikában élő arabok a fehér bőrű embercsoport tagjai. A kontinens mediterrán éghajlatú (északi és déli) tájaira európai bevándorlók telepedtek le. Ők kapcsolták be a kontinenst a világgazdaságba. A legtöbb fekete-afrikai országban ma is az egykori gyarmatosítók nyelve a hivatalos nyelv.
Afrikában a területéhez képest még viszonylag kevés ember él. A lakosság csaknem fele 15 éven aluli. Az átlagos népsűrűség alacsony, de vidékenként nagy eltérést mutat. A legsűrűbben lakott tája a Nílus völgye Egyiptomban (több mint 2000 fő/km²).[37][38] A tengerparti nagyvárosokban szintén sok ember él. Ugyanakkor a sivatagok, esőerdők, magashegységek szinte lakatlanok.
Az északi mediterrán partvidéket elhagyva, a pusztákban még lehet látni szétszórtan álló, lapos sátrakat. Ezekben élnek (éltek) a beduinok. A „bed” szó nomád pásztort jelent. Kb. 3000 évvel ezelőtt még tevéket tenyésztettek Arábiában. Itt Afrikában egy-egy oázis közelében verték fel sátraikat. A sivatagi kereskedelem fellendülése után karavánutakat kezdtek „ellenőrizni”. Portyázó csapataik rajtaütöttek a karavánokon (ezt a hadműveletet nevezték „ghaz” vának, és ebből származik a razzia fogalma). Sokan közülük még ma is pásztorkodással foglalkoznak, tevét kecskét juhokat tenyésztenek. Amikor a sztyepp kizöldül, délebbre húzódnak a sivatagba. A nyári szárazság idején visszatérnek a kultúrterületek közelébe. Országhatárokat nem ismernek, szabadon vándorolnak családjaikkal, állataikkal.
A Szahara belsejében élnek a tuaregek. Sokáig a sivatag kalózaiként tartották számon őket. Ma tevéikkel sót és élelmet szállítanak a délebbi tájak nomád néger törzseinek. kék embereknek nevezik őket. A férfiak kék színű, tógaszerű vászonöltözéket viselnek.Fejüket fekete vászonkendővel tekerik körül, csak a szem vonala marad szabad. A férfiúság jele is a kendő, a fiúk 15–20 éves koruktól viselhetik.
Tanzániában és Kenyában élnek a maszájok. Valamikor ők voltak a kontinens egyik legharciasabb népe, rettegésben tartották a szomszédos törzseket. Ma ők a legjobb vadnyomozók. A férfiak magasak, vállasak. Hajukat apró fonatokba fonják, gyöngyökkel díszítik. Öltözetük egyszerű színes lepel, a vállukon összefogva. Sarujuk állatbőrből készül. Fegyverzetük a hosszú, lapos lándzsa, övükön bőrtokban nyilakat, tőrt viselnek. A maszáj nők kopaszok. Fülcimpájuk megnyúlt, mert fülüket különböző nagyságú és súlyú karikákkal aggatják tele. Nyakukon gyöngyfüzér gallért viselnek. Karjukat drótspirál díszíti.
A kontinens településformái a gazdálkodási típushoz, az éghajlati adottságokhoz igazodtak. A félsivatagok, száraz puszták nomád népei mozgékony hajlékokat, változtatható szállásokat készítenek. Ezek a sátrak védenek napközben az erős napsütéstől, a porfelhőktől, gyorsan felállíthatók, szétszedhetők és szállíthatók. Afrika lakosságának jelentős része falvakban él. A falvak gyakran sövénnyel körülkerített csoportos települések, melynek építőanyaga a természeti környezetből származik, és a gazdálkodási módot tükrözi: pl.: a berberek barlanglakásai, a szavannavidékeken élők pálmakunyhói vagy favázas, agyaggal tapasztott állandó épületei, az arabok lapos tetős, fehér kőházai.
A városok a tengerpartokon, bányavidékeken, a magasföldeken jöttek létre. Növekedésüket az utóbbi évtizedekben felgyorsította a falvak túlnépesedése és az elvándorlás. Az óriásivá duzzadt nagyvárosokban a bevándorolt népesség törzsek szerint elkülönülve, sok esetben az alapvető szolgáltatásokat is nélkülöző nyomornegyedekben él.
A kontinens országai szegénységük ellenére az utóbbi évtizedekben sokat fejlődtek. Nőtt az átlagos életkor, csökkent a csecsemőhalandóság. Ugyanakkor a törzsi és családi kötelékek szétszakadtak. A vidékek elszegényedtek. A munkanélküli fiatalok nagy része a városokban keres munkát.
Fekete-Afrikában a gondokat fokozza az AIDS rohamos terjedése is. Egyes területeken ez a lakosság 20%-át érinti, beleszámítva a gyerekeket is. Fekete-Afrika országai gazdagsági nehézségekkel is küzdenek, eladósodtak. Külföldön értékesített termékeik bevételéből jelentős részt kell adósságaik törlesztéseik fordítani.
Vallás
A vallás fontos szerepet játszik az afrikaiak életében. A lakosság legnagyobb része vallásilag az ábrahámi vallások híve, illetve egyes országokban még mindig jelentős a bennszülött törzsi vallások követője. Észak-Afrikában az iszlám az uralkodó vallás, míg a Száhil övezettől délre, Fekete-Afrika nagyobb részén a kereszténység. Sok csoport mutat szinkretizmust, így jöttek létre a történelmi keresztény egyházaktól elszakadó Afrikai Intézményesült Egyházak.
Kultúra
Afrika társadalmai változatosak, megtalálható itt az ősközösség, de a rabszolgaság, a feudalizmus, a kapitalizmus, a szocializmus, és a posztmodern társadalom csírája is. Ez mind tükröződik a kultúrában.A fejlődést hátráltatják egyes elmaradott hiedelmek.[39]
Fekete-Afrika nem a filharmonikusairól és a színházairól híres. Az igazi szórakozást itt az utca jelenti. Az utca az a képzeletbeli színpad, amelyen minden járókelő szereplő is egyben. Az állandóan változásban levő élet színdarabja van műsoron. Állandó a jövés-menés, és az utca történéseiről sem akar lemaradni senki. Ez a hatalmas szappanopera. Az asszonyok az utcán főznek, festik a kelmét, az autentikus afrikai szövetet, melyből hagyományos viseletük készül. Sok asszony a fején hordja az eladásra szánt portékáját, miközben folyamatosan az utcát járja. Az egész utca egy nagy, színes forgatag.
A családok kiterjedtek, nem három-négy személyből, hanem akár harminc-negyven-ötven főből állnak. Az afrikai ember szemében az életnek a közösség ad értelmet. Az afrikai kultúra a „mi” kultúrája, szemben az európai „én” kultúrájával. Az emberek élete a nagycsaládban válik teljessé, ahol mindent megosztanak. Ami az enyém, az a tied is, ami a tied, az az enyém is, ha egy nagycsaládhoz tartozunk.
A nagycsalád ugyanakkor nemcsak a vér szerinti rokonokat foglalja magában, hanem a közeli barátokat és a munkatársakat is. Így például a külföldiek is belekerülhetnek ebbe a családba, ha felvállalják a nagycsaládhoz való tartozásból eredő kötelezettségeket.[40]
Errefelé nem divat megsérteni a másikat vagy dehonesztáló kijelentést tenni valakire. Itt elég, ha huzamosabb ideig nem tesznek pozitív gesztust egymás felé és ebből tudják, hogy valami baj történt, rendezni kell a nézeteltérést. Ugyanakkor a társadalmat átszövi a korrupció, a lopás és nyerészkedés.[41]
A kultúrát bővebben lásd az egyes országoknál.
Művészet
Turizmus
Az idegenforgalom fontos gazdasági ágazat számos afrikai ország számára. A kontinensre irányuló turizmus is növekszik, de ennek ellenére világviszonylatban még igen csekély értéket mutat: 2013-ban az afrikai turizmus a világturizmus csak 4% -át tette ki.[42]
A kontinens legfőbb turisztikai célpontjai a 2010-es években: Marokkó, Egyiptom, Dél-Afrika, Tunézia és Zimbabwe.[43]
A gízai nagy Szfinx és egy piramis, Egyiptom 
Kruger Nemzeti Park Dél-Afrikában. 
El Djem amfiteátriuma, Tunézia 
Viktória-vízesés, Zimbabwe-Zambia.
.jpg)
Jegyzetek
Források
- Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463-006-5
- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
- A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
- Gyimesi György: Bedrótozott Afrika (TerraPrint, Budapest, 2003) ISBN 963-9186-47-3
- Képes földrajz sorozat – Sebes Tibor: Afrika (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1969)
- A kontinensek földrajz - János Ilona, Dr. Kovács Lászlóné, Dr. Mészáros Rezsőné, Vízvári Alberné (Mozaik Kiadó 2001)
- Bokor József (szerk.). Afrika, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
További információk
- Fotók Afrikáról
- Hírek Afrikából Kitekintő
- Az afrikai kontinensen tevékenykedő civil szervezetek elemzésének lehetőségei
- Leszerelési, demobilizációs és a civil életbe való visszaillesztési programok Afrikában[halott link]
- Harc az afrikai olajért, Kína gazdasági térnyerése a fekete kontinensen
- Új trend az afrikai békefenntartásban
- Fenntartható Afrika
- Besenyő János: A francia Afrika-politika változása
- Magyar békefenntartók Afrikában
- A modern Willy Fog az afrikai kontinensen - Erdősi Ferenc Afrika közlekedése című könyvéről
- A francia Afrika-politika változása
- Besenyő János: Az ENSZ nyugat-szaharai missziójának tapasztalatai
- Besenyő János: Western Sahara (angol)
- Magyar Békefenntartók Afrikában
- János Besenyő, Ph.D. & Ádám Mayer - Boko Haram in Context: The Terrorist Organizations's Roots in Nigeria's Social History
