Szabadság és Szolidaritás
A Szabadság és Szolidaritás (szlovákul Sloboda a Solidarita, SaS) egy klasszikus liberális politikai párt Szlovákiában. 2009-ben alapították, vezetője az alapító Richard Sulík közgazdász.
| Szabadság és Szolidaritás | |
_Logo.svg){kind=logo} | |
| Adatok | |
| Elnök | Richard Sulík |
| Alapítva | 2009. február 28. |
| Székház | 811 05 Pozsony, Čajakova 18. |
| Ifjúsági tagozat | Fiatal liberálisok |
| Tagok száma | (166 2015) |
| Ideológia | klasszikus liberalizmus euroszkepticizmus |
| Politikai elhelyezkedés | Jobboldal |
| Parlamenti jelenlét | Szlovák parlament: 19 / 150 1 / 14 |
| Európai párt | Konzervatívok és Reformisták Szövetsége Európában |
| EP-frakció | ECR |
| Hivatalos színei | zöld és kék |
| Weboldala | |
A pénzügyi konzervativizmuson túl a párt szociálisan liberális, beleértve az egyéni szabadságjogokat, a drogtörvényeket és az azonos neműek házasságát.
A párt története
Richard Sulík két pénzügyminiszternek, Ivan Miklošnak és Ján Počiateknek is speciális tanácsadója volt, akikkel egy egyszerűsített adórendszert alkottak meg. 2008. október 10-én jelentette be először, hogy pártot fog alapítani, mely a gazdasági szabadság iránt lesz elkötelezett. Miután megszerezték a párt alapításához szükséges 10 000 aláírást, 2009 februárjában megalapították a pártot. Legelső megmérettetésük a 2009-es európai parlamenti választás volt, ahol nem szereztek mandátumot (4,71%-ot kaptak). A párt célja ekkor a 2010-es választásokon a parlamentbe jutás volt, és 2014-re a kormányba való jutás.
A párt alapító kongresszusán Pozsonyban Richard Sulíkot a párt elnökének választották, Jana Kiššová lett az alelnök. A SaS a párkányi polgármestert, a Régiók Bizottsága tagját, Ján Oravecet jelölte a 2009-es európai parlamenti választásokon. A párt Iveta Radičovát támogatta az elnökválasztáson.
A párt a 2010-es választásokon elért 12,14%-os eredményével nem csak a parlamentbe sikerült bejutnia, hanem a második legnagyobb kormányerővé vált. Részt vett a Radičová-kormányban. 2011-ben azonban a párt nem támogatta a kormányfőt az általa bizalmi szavazássá tett döntésben a Görögországnak nyújtandó európai pénzügyi mentőcsomagról, így a kormány megbukott. Az új választásra megfeleződött támogatottságuk: csupán 5,88%-ot értek el, ami 11 mandátumot jelentett, és ellenzékbe kényszerültek.
2013 áprilisában Jozef Kollár, a párt egyik képviselője alulmaradt Sulíkkal szemben a pártelnökválasztáson.[1] A képviselő más irányt szeretett volna szabni a szövetségeseit vesztett és emiatt gyengélkedő pártnak. Mivel ez nem sikerült, 2013. október 11-én négy képviselőtársával együtt kilépett a pártból, ezzel megszűnt a parlamenti frakció.[2] A 2014-es európai parlamenti választáson egy mandátumot szereztek, melyet a pártelnök foglalt el. 2015 januárjában két képviselő átlépett hozzájuk, így ismét lett parlamenti frakciójuk.[3]
Választási eredmények
| Választások | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|
| 2010-es | 307 287 | 12,14% | 22 | 14,67% | kormánypárt |
| 2012-es | 150 266 | 5,88% | 11 | 7,33% | ellenzék |
| 2016-os | 315 558 | 12,10% | 21 | 14% | ellenzék |
| 2020-as | 179 246 | 6,22% | 13 | 8,67% | kormánypárt |
Európai parlamenti
| Választás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Európai parlamenti csoport |
|---|---|---|---|---|
| 2009-es | 39 016 | 4,71% | nem jutott be | — |
| 2014-es | 37 376 | 6,67% | 1 | Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) |
| 2019-es | 94 839 | 9,62% | 2 | Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) |
Jegyzetek
Külső hivatkozások
- Hivatalos honlap (szlovákul)
- Interjú Richard Sulíkkal – Index, 2010. június 15.
