Szellemházak Magyarországon

A közbeszédben általában összefoglalóan szellemházaknak vagy elhagyatott épületeknek szokták nevezni azokat az épületeket, amelyeket korábbi lakóik, használóik huzamosabb idő óta elhagytak, és az épület lassan az enyészetté kezd válni. Nem tekinthető szellemháznak az állagmegőrzési munkálatok elmaradása miatt lepusztult, de aktív használatban álló épület.[1]

Elhagyatott lakóépület (Kercseliget, 2021. december)

Egyéb jelentések

„Szellemház” kifejezéssel a fentieken túl azokat az épületeket, amelyek – függetlenül attól, hogy elhagyottak-e vagy sem – állítólagos, vallási értelemben vett szellemek által lakottak.[2][3] Ebbe a kategóriába tartozik a korábbi temetők helyére épült, úgynevezett „kísértetek által megszállt” lakótelepek (pl. az Újpesti lakótelep).[4] Csak érdekességként említendő egyébként, hogy például Budapest évszázadok óta lakott, számtalan embert temettek el benne a folyton változó (háborús és polgári) temetőknél,[5] gyakorlatilag az egész város csontokra épült, amelyet a város legkülönbözőbb helyeiről rendszeresen előkerülő emberi maradványok megerősítenek.[6][7][8] Azaz ilyen megközelítéssel akár egész Budapest „szellemvárosnak” volna tekinthető.

A szellemháznak ismeretes egy harmadik jelentése is, ebben az esetben tulajdonképpen a második jelentés szűkített változatáról van szó: ezek a természeti népek tényleges vallási gyakorlataihoz használt, szellemekkel való állítólagos érintkezés épülete.[9]

Ez a szócikk az elsődleges, elhagyatott helyként való értelmezést veszi a továbbiakban alapul.

Előfordulásuk

Különböző okokból hagynak el a tulajdonosok egy-egy épületet.

  • jellemző ok a tulajdonosok kihalása[10]
  • ipari épületeknél gyakori a bontás és a talaj helyreállításának drága költsége miatti elhanyagoltság. Más esetekben műemléki védelem alatt áll az épület, de hasznosításának módját még nem találták meg a tulajdonosok. Gyakran megesik, hogy egy nagyobb ipari terület egyes épületei aktív használatban vannak, mások viszont üresek.
  • új építésű házaknál az építési költségek időközbeni megnövekedése miatt építés leállásról is szó lehet[11]
  • új építésű házaknál az adott (elsősorban irodára) épületre nem találnak vevőt[12][13]
  • igen nagy mennyiségű szellemház áll a Magyar Államvasutak területein. A 100-150 évvel ezelőtti vasúti forgalomnak megfelelő épületek a forgalom csökkenése, átalakulása miatt gyakran ma már üresen állnak.

A szellemházak olykor, nevükkel ellentétben mégis otthont adnak (illegális) lakóknak, akik elsősorban hajléktalanok szoktak lenni.[14]

Az elhagyatott épület gyakran üres, esetleg pont a hajléktalanok által odahordott szemét található benne. Máskor korlenyomatként a tulajdonos teljes használati eszköztára megmaradt benne.[15]

Temetőkben

A lepusztult állapotú Thalmayer-mauzóleum funkciójából adódóan sosem volt állandó használatban, ezért nem tekinthető igazi „szellemház”-nak

Érdekes alcsoportját képezik a szellemházaknak az elhagyott temetői épületek. Mivel a mauzóleumok, csontházak, kolumbárium-épületek nem állandó „használatra készültek”, a szó szorosabb értelmében nem is tekinthetőek szellemházaknak (habár némelyikük meglehetősen lepusztult). Valódi szellemházaknak inkább az elhagyott, állandó használatra szánt temetői épületek nevezhetők. Példák:

Szellemvárosok

Megesik, hogy egy egész település elnéptelenedik, ekkor „szellemváros”, „szellemfalu” alakulhat ki.

Kutatásaik

A szellemházakat általában, nem tudományos igénnyel-szakszerűen kutatókat urbexeseknek (városfelfedezők) közé szokták nevezni.

„Az urbex, mint „mozgalom” Magyarországon először a kilencvenes évek közepén, kétezres évek elején jelent meg, elsősorban a graffitisek körében, ők keresték fel az elhagyatott épületeket, majd rajtuk kívül egy egészen pici csoport, szubkultúra folytatta a hagyományt, de ez akkoriban még egy viszonylag szűk réteget érintett. Az urbex robbanásszerű elterjedését a videómegosztó portáloknak köszönheti, és nagyjából a 2012-es években kezdett növekedésnek indulni a fiatalok körében. Mára már egy több tízezres csoportot érint, akik között nem csupán a fiatalabb korosztályt találjuk meg, hanem inkább már többségében a középkorúakat, és egyre több nő is hódol ennek a szenvedélynek.”[16]

A magyarországi urbexesek közül talán Hajner Gyula a legismertebb, aki a 2010-es évektől készít filmfelvételeket Magyarország elhagyatott helyeiről.[17] Ilyen tevékenységet folytat Kuhár Bence is.[18]

A budapesti lakatlan épület egy része a https://lakatlan.crowdmap.com/ nevű internetes térképen is elérhető.

A szellemházak egy része (akár kutyás, kamerás) őrség védelme alatt áll, megközelítésük engedélyhez kötött lehet!

Kiemelendő, hogy a szellemházak a fentieken túl komoly egészségkárosító tényezőket rejthetnek magukban (pl. mérgező anyagok, elkorhadt járófelületek, omladozó falak stb.), illetve a bennük illegálisan lakó hajléktalanok is támadtak meg már embereket.[19][20]

Értékük

Piaci szempontból elsődlegesen a szellemházak által elfoglalt telek értéke emelhető ki. Ezen túl több ilyen épület magas művészi igényességgel épült, ezért megmentésük indokolt lehet,[21] amelyre olykor példa is akad. Némelyek filmforgatási helyszínként lettek ismertek, mások a bennük talált műkincsek, dokumentumok révén kerültek be az újságokba.

Több épület jelentős ipari emlékként tekinthető.

A szellemházak egy részére a fokozatos pusztulás után bontás vár.

Budapesti példák

Napjaink szellemházai

Ipari üzemek

Egyéb épületek

  • Szecessziós villa, Budapest, Dózsa György út 122.[24]
  • Iskolaépület, Budapest, Soroksári út 75-77.[25]
  • iskolaépület, Budapest, Margit körút 19-21.
  • Bródy Imre Gimnázium, Budapest, Attila utca 10.
  • iskolaépület, Budapest, Osztag utca 25/a-b.
  • Dugonics András Általános Iskola és Gimnázium, Budapest, Dugonics u. 17-21.
  • Schuler-villa, Budapest, Ilka u. 51.[26]
  • Budapesti Műszaki Egyetem V/2-es épülete, Budapest [?][26]
  • Országos Villamos Teherelosztó, Budapest, Bécsi kapu tér[26]
  • iskolaépület, Budapest, Hernád u. 52.[27]
  • bérpalota, Budapest, Andrássy út 82.[27]
  • Sándor-villa (Széchenyi-vadászkastély), Budapest, Völgy utca 9-11.[27]
  • Astoria Hotel egy épülete, Budapest, Körút 1/b.[27]
  • Havas-villa, Budapest, Halom utca 42.[28]
  • villaépület, Budapest, Maglódi út 125.[29]
  • BM Központi Kórház és Intézményei, Budapest, Városligeti fasor 9-13.[30]
  • Tőzsdepalota, Budapest, Szabadság tér 17.[31]
  • Citadella, Budapest, Gellért-hegy[31]
  • Könnyűipari Minisztérium, Budapest, Fő u.[31]
  • Gross-ház, Budapest, József Attila utca 6. / József nádor tér 1.[32]
  • Becker-ház, Budapest, Kossuth Lajos u. 11.[33]
  • Blaskovich-palota, Budapest, Reáltanoda utca 12.[33]
  • Almásy-palota, Budapest, Szép utca 6.[33][27]
  • eklektikus szanatórium, Budapest, Benczúr u. 4.[33]
  • Karczag-villa, Budapest, Diana utca 17/a.[33]
  • Svábhegyi Szanatórium, Budapest, Eötvös utca 10-14.[33]
  • Medek-ház, Budapest, Rottenbiller u. 19.[34][35]
  • eklektikus villa, Budapest, Nagy Lajos király útja 109/b.
  • lakóház, Budapest, Kuruclesi út [kb.] 40.[36]
  • kisebb lakóházak, Budapest, Gül baba u.[31]
  • Biokémiai és Fiziológiai Intézet, Budapest, Puskin u.[31]
  • Adria palota, Budapest, Szabadság tér[31]
  • lakóház, Budapest, Bécsi út 69-71.[37]
  • toronyház, Budapest, Hungária körút[38]
  • lőtér, Budapest, Marczibányi-tér[23]
  • Hotel Orient (betonváz), Budapest, Rákóczi út 66.[39]
  • Magyar Szentföld-templom, Budapest, Heinrich István u. 5.[30]
  • lakóház, Budafok (közelebbi megjelölés nélkül)[40]
  • Fowler-féle Gőzekegyár pavilonja, Budapest, Budaörsi út 101.[41]
  • Soproni Ági háza, Budapest, Üdülő u.[42]

A közelmúltban felújításra került, de átadás évek óta húzódik:

MÁV épületek

Korábban hosszabb időn keresztül szellemház volt

  • Magyar Királyi Állami Vasút Nyugdíjintézetének palotája (Vasutas-ház), Budapest, Andrássy út 83-85. (felújításra került)[33][31]
  • Petőfi Csarnok, Budapest, Városliget[43]
  • lakóház, Budapest, Baross u. 40. (felújításra került)[44]
  • Központ zálogház, Budapest, Lónyay utca 30-32. és Kinizsi utca 12.[33]
  • Drechsler-palota (Balettintézet), Budapest, Andrássy út 25. (felújításra került)[33]
  • SZOT-üdülő, Rózsadomb (elbontva)[45][23]
  • Kőbányai Textilgyár, Budapest, Vaspálya u. (elbontva)
  • A Fővárosi Temetkezési Intézet Egressy úti telepe, Budapest, Egressy út 13. (elbontva)[46][47][48]
  • Károlyi-palota, Budapest, Pollack Mihály tér 10.[49]
  • lakóház, Budapest, Tóth József u. (elbontották)[50]
  • Tungsram Adócsőgyár, Budapest, Szobor u. 4-6. (elbontották)[51][52]
  • Illatos úti szükséglakás-telep (közkeletű nevén „Dzsumbuj”), Budapest, Illatos út 5. (elbontották)[53]
  • Kén utcai minta-munkáslakástelep („Kis-Dzsumbuj), Budapest, Kén u. (elbontották)[54][55]
  • Kéziszerszámgyár (Márkus Lajos Rt. Vasszerkezetek Gyára és Láncgyár), Budapest, Hun u. 4/b (elbontották)[56]
  • Postapalota, Budapest, Krisztina körút 6.[27]
  • Zugligeti lóvasút-végállomás, Budapest, Zugligeti út 64.[27]
  • Schanzer-villa (felújították), Budapest, Andrássy út 101.[27][57]
  • a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy központja, Budapest, Podmaniczky utca 45.[27]
  • Eisele-villa, Budapest, Benczúr u. 46. (felújítva)[27]
  • Káry-villa, Budapest, Dózsa György út 74. (felújítva)[27]
  • bérház, Budapest, Király utca 40. (elbontva)[58][27]
  • Angyalföldi hajógyári csarnok, Budapest, Meder u. 9. (leégett)[59][60]

Vidéki példák

  • kastélyok[61]
  • iskolaépület, Etyek[62]
  • lakóház, Tatabánya[63]

Képtár

Jegyzetek

Egyéb irodalom, külső hivatkozás