Szicíliai nyelv

Elnevezései

A szicíliai alternatív elnevezései a következők: Calabro-Sziciliai, Sicilianu, Siculu. A Calabro-Sziciliai elnevezés arra utal, hogy a szicíliai nyelvjárások és a Calabro nagyon közeli rokonságban állnak egymással. A Sicilianu pedig a nyelv szicíliai neve.

A "Siculu" szó pedig a szigeten élő ősi nép neve, akik a görögök i. e. 8. századbeli megérkezése előtt éltek. De szintén jelentheti a szicíliai eredettel rendelkező emberek gyűjtőnevét pl.: Sziculó-amerikai stb..

A szicíliai dialektusok

A szicíliai nyelv dialektusai:

• agrigentino (Palermo, Trapani, közép-nyugati Agrigento-ban más néven: nyugat-szicíliai)
• közép-szicíliai
• délkelet-szicíliai
• ennai (Enna megyében)
• kelet szicílai (amibe beletartozik Catania, A második legnagyobb város szicíliában)
• messinai (Messina megye)
• isole eolie (Az Aeoliai szigeteken)
• Pantesco (Pantelleria szigetén)
• calabro (dél-Calabria területén)
• salentino (dél-Puglia, Lecce környéke)

A szicíliai nyelv az Itália déli részén, illetve a Szicília szigetén beszélt latin nyelvjárok folytatása, amelyre az eredetileg ott élő népek nyelve, majd a görög és az arab is hatással volt. A szigetet először görög források említik i. e. 1000 körül. A szóban forgó területen három nép élt: sicanik^[forrás?], elümiek, és a legnagyobb számú nép, a siculok, akik indoeurópai származásúak voltak és nyelvük valószínűleg közel állt a latinhoz.

Az első külső telepesek a föníciaiak voltak. I. e. 800 körül megérkeztek a görögök is a szigetre, akik szokásukhoz híven kereskedő kolóniákat alakították ki és a szigetlakó törzsek sokat átvettek a nyelvükből, hasonlóan a szicíliai görögre is hatással voltak az őslakók nyelvei.

Az első pun háború után i. e. 260 körül megérkeztek a szigetekre a rómaiak, akik magukkal hozták latin nyelvüket, ami hamarosan széles körben elterjedt viszont a lakosságot nem bírták teljesen romanizálni ezért a vulgáris latin keveredett a helyi nyelvekkel és a göröggel. Az erős görög befolyás az oka annak, hogy Itália eredetileg görög telepesekkel lakott részein a szicíliaihoz megszólalásig hasonlító enyhén elgörögösödött újlatin nyelveket beszélnek pl.: Pugliában és Calabriában.

Idegen behatások a szicíliai nyelven

Szicília a Földközi-tenger legnagyobb szigete és ezért a mediterráneumban folytatott kereskedelem egyik legforgalmasabb központja volt. Rengeteg ember fordult meg itt a mediterrán régió minden tájáról, ez nyomot is hagyott a szigetlakók nyelvén. Ennek következményeképp a szicíliai nyelv átvett szavakat, nyelvtani jellemzőket a görögből, arabból, franciából, lombardból, provanszálból, németből, katalánból, spanyolból és természetesen az olaszból is, nem beszélve az őslakos népek nyelveiről.

A szicíliai nyelv fejlődésének korszakai

• Korai szakasz
  • Pre-klasszikus periódus
  • Görög befolyás
  • Arab periódus
• Nyelvi fejlődés a középkortól:
  • Normann-Francia befolyás
  • Katalán befolyás
• Újkori spanyol behatások

Egyedi hangváltozások

A szicíliai számos sajátossággal rendelkezik az újlatin nyelvek között:

• Az olasz hangsúlytalan /o/ módosulása /u/-ra, pl.: olasz: nostro > szicíliai: nostru (miénk), olasz: volontá > szicíliai: vuluntati (akarat).
• Az olasz hangsúlytalan /e/ módosulása /i/-re (nem minden esetben, nyelvjárásonként változik) pl.: olasz: tentazione > szicíliai: tintazzioni (csábítás)
• Az /ll/ hang módosulása kakuminális /dd/-re, pl.: olasz: bello > szicíliai: beddu (szép) (ez megtalálható a szárdban is).
• A latin /fl/ hang már az olaszban módosult /fi/-re, pl.: latin: flumen > olasz: fiume (folyó) ez a szicíliaiban tovább módosult /sci/-re, vagy nyelvjárástól függően /hi/ és így lett sciumi vagy hiumi.
• Az /str/ hangot is eltérően ejtik, egy pösze rövid /sz/ hangot hallatnak a /t/ helyett. pl: nostru > /noszhru/

Nemek és a többes szám képzése

Általában szicíliai nőnemű főnevek (és a hozzájuk tartozó melléknevek) ugyanúgy [a] betűre végződnek, mint hasonló olasz társaik pl.: casa (ház), porta (ajtó), carta (papír). A hímnemű főnevek (és a hozzájuk tartozó melléknevek), pedig az olasz [o]-val ellentétben [u]-ra végződnek pl.: omu (ember), libbru (könyv), nomu (név). Egy pár kivétel azonban akad, mint például a soru (nővér), figu (füge), amelyek nőnemű szavak. Az [i]-re végződő szavak egyaránt lehetnek hím és nőneműek is, az olaszban az [e] hang tölti be ezt a szerepet.

Az olasszal ellentétben a szicíliai csak az [i] betűt használja a többes szám képzésére mindkét nemnél. pl.: casi (házak), porti (ajtók), tauli (táblák). Persze számos kivétel van ez alól, melyek szintén nincsenek teljesen szinkronban az olasz változattal, pl.: ómini (emberek), libbra (könyvek), jorna (napok), jócura (játékok), manu (kezek), vrazze (karok), jardina (kertek), scrittura (írok), signa (jelek).

A latin szókezdő "i" betűk elhagyása

Az esetek többségében ahol a latin (vagy bármely újlatin nyelv) szókezdő i- betűt használt, a szicíliai ezt teljesen elhagyja. Ez ritkábban az e és még kevésbé az a és o betűvel kezdődő szavaknál is elfordul.

• Példák: mpurtanti (< importantis, -e, ’fontos’), gnuranti (ignorantis, -e, ’nélkülöző’), nimicu (< enemicus, ’ellenség’), ntirissanti (< interessantis, -e, ’érdekes’), llustrari (< illustrare, ’illusztrál’), mmàggini > image (< imago, -ginis, ’kép’), cona (< gör. eikon, -os, ’jelkép’), miricanu (< americanus, ’amerikai’).

A "birtokolni" ige

A birtoklás kifejezésére az "Aviri" (birtokolni) ige használatos. Ez az egy közös tulajdonsága a románnal és a katalánnal. Az angolhoz és a spanyolhoz hasonlóan ezzel a szóval tudja kifejezni a kötelességet. Például: Havi a jiri (ejtsd: Ávi ádzsíri jelentése: Mennie kell). Ugyanúgy mint az utóbbi két nyelvnél ez esetben a birtokolni szó és az ige közé egy prepozíció ékelődeik ( angol: … has to go, spanyol: Tiene que ir".

Igék és módok

Az èssiri (lenni) létige ragozása.

Lu Patri Nostru

A Mi atyánk több szicíliai nyelvjárásban, illetve olaszul és latinul

• Calabriai dialektusok
• Nápolyi nyelv
• Italodalmát nyelvek